A Vörös Erőd egy UNESCO-védelem alá tartozó világörökségi helyszín India Agra városában. Az erőd Lal Qila, Fort Rouge illetve Agra Vörös Erődje néven is ismert. Körülbelül 2.5 km-re északnyugatra fekszik sokkal híresebb nővérétől, a Tádzs Mahaltól. Az erődöt leginkább egy fallal körülvett palotavárosként lehetne jellemezni.
Ez India legfontosabb erődje. A nagy mogulok: Babur, Humayun, Akbar, Jehangir, Sáh Dzsahán és Aurangzeb éltek itt, és az egész országot innen irányították. A legnagyobb állami vagyont tartották itt. Nagykövetek, utazók, és sok ország legmagasabb méltóságai látogattak el ide, akik résztvettek India történelmének alakításában.
Ez az eredetileg téglaépület először a Chauhan Rajputok kezében volt. Első említése i. e. 1080-ből való, amikor egy Ghaznavide hatalom elfoglalta. Sikandar Lodi (1487-1517) volt az első delhi szultán, aki Agra városába helyezte hatalmának központját, és az erődítménybe költözött. Innen irányította az országot, így Agra a második főváros lett. 1517-ben az erődben halt meg. Fia, Ibrahim Lodi egészen haláláig, 1526-ig megtartotta az erődöt. Ő számos palotát, kutat és egy mecsetet építtetett ebben az időszakban.
Az 1526-os panipati csta után a mogulok elfoglalták az erődöt és megszerezték a hatalmas kincstárat, benne azt a gyémántot, amely később Koh-i-Nor néven lett ismert. Babur az erődben maradt, az Ibrahim palotában lakott. Ő egy baolit, azaz egy lépcsős kutat építtetett ide. Itt koronázták meg Humayunt 1530-ban, azonban ő még abban az évben elesett Bilgramnál. Ezután Ser sah öt évig birtokolta az erődöt. A mogulok végül 1556-ban végső győzelmet arattak az afgánok felett Panipatnál.
Amikor 1558-ban Akbar felismerte Agre központi fekvésének fontosságát, ezt a várost tette fővárossá, és maga is ide költözött. Történésze, Abdul Fazal feljegyezte, hogy itt egy 'Badalgarh' nevű téglaerődítmény állt. Romos állapotban volt, ezért Akbar vörös homokkőből újjáépíttette. Építészei megtervezték az épületet, amelynek belseje téglából, külső felületei pedig vörös homokkőből újultak meg. Mintegy 1,444,000 ember dolgozott az építkezéseken nyolc esztendeig, míg végül 1573-ban elkészült a mű.
Azonban cask akbar unokája, Jahan sah uralkodása alatt nyerte el a hely mai formáját. A legenda szerint Jahan sah építtette a Tádzs Mahalt felesége, Mumtaz Mahal tiszteletére. Nagyapjával ellentétben Jahan sah fehér márványból szeretett építtetni, amelyet gyakran arannyal, illetve féldrágakövekkel díszíttetett. Leromboltatott néhány régebbi épületet az erőd területén, hogy saját elképzelései szerintieket építtessen helyettük.
Élete végén Jahan sahot fia, Aurangzeb bezáratta az erődbe, amely az építmény fényűző mivoltát tekintve nem tűnik túl szigorú büntetésnek. Azt mondják, Jahan sah a Muasamman Burj nevű toronyban halt meg, amelynek márványerkélyéről csodaszép kilátás nyílik a Tádzs Mahalra.
Ugyanitt zajlott az 1857-es indiai felkelés egyik csatája, ami a Brit Kelet-Indiai Társaság indiai uralmának végét jelentette, és egyben az angolok egy évszázadig tartó közvetlen indiai uralkodásának kezdetét.
Az Agrai Erőd 2004-ben elnyerte az Aga Khan Építészeti Díjat, és ezt az alkalmat megünnepelve 2004. november 28-án az indiai posta kiadott egy bélyeget.
Az erőd alaprajza félkör alakú, amelynek egyesen szakasza a folyóval párhuzamosan áll. Falai több, mint húsz meter magasak. A dupla erődfalakat masszív köralakú bástyák, lőrések, abolakmélyedések, szakítják meg. Négy oldalán négy kapu nyílik, az egyik a Khizri nevű, a folyóra néz.
Két másik kapuja a 'Delhi kapu' és a 'Lahore kapu' (ezt néha Amar Singh kapunak is nevezik).
A városra néző Delhi kapu a legnagyobb mind a négy bejárat közül. Egy belső kapuhoz, a Hathi Pol-hoz, azaz Elefántos kapuhoz visz, ahol két életnagyságú elefánt szobra áll őrt, nyergükben egy-egy katonával. Egy felvonóhíd, egy enyhe emelkedő, és minden következő kapu előtti 90 fokos forduló teszik bevehetetlenné az erődöt. Ostrom idején a támadók elefántokkal romboltatták le a kapukat. Azonban az elefántok ereje sem bizonyult elégnek, mivel az erőd kialakítása miatt nem tudtak eléggé felgyorsulni, hogy megfelelő sebességgel egyenesen a kapuknak ronthassanak.
A monumentális Delhi kaput a király kapujának építették. Mivel az indiai hadsereg (elsősorban az ehtőernyős hadosztály) még most is használja az erődöt, a Delhi kapu a nagyközönség elől el van zárva. A turisták a Lahore kapun át mehetnek be, amely onnan kapta a nveét, hogy a mai Pakisztán területén fekvő Lahore városa felé néz.
A helyszín különleges fontosságú építészettörténeti szempontból. Abul Fazal feljegyzései szerint ötszáz gyönyörű bengáli és gudzsarát stílusú épület emelkedett az erőd területén. Ezek közül néhányat leromboltak, hogy fehér márvány palotákat állítsanak a helyükre. Másokat közülük a britek romboltak le 1803 és 1862, barakképítések céljából. Alig harminc mogul épület maradt fenn a délkeleti oldalon, a folyóval szemben. Ezek közül a Delsi kapu, az Akbar kapu és a "Bengali Mahal" nevű palota jellegzetesen akbari építmények.
Az Akbar kaput Jahangir nevezte át "Amar Singh kapunak". Felépítésében hasonlít a Delhi kapuhoz. Mindkettő vörös homokkőből épült.
A Bengali Mahal szintén vörös homokkőből épült, és ma két részre oszlik: "Akbari Mahal" és "Jehagiri Mahal".
Itt látható a hindu és az iszlám építészet legizgalmasabb elegye. Néhány iszlám díszítés haraam, azaz élőlények tiltott ábráit mutatja; sárkányokat, elefántokat és madarakat látunk a szokásos iszlám díszítőmintázatok és kalligráfia helyett.
Az Agrai Erőd nem keverendő a sokkal kisebb Delhi Erőddel. A mogulok sosem nevezték erődnek a Vörös Erődöt, inkább a 'Lal Haveli', azaz Piros Bungalló elnevezést használták. India miniszterelnöke a Delhiben álló vörös erődből szokott beszédet intézni népéhez minden évebn augusztus 15-én, az Indiai Függetlenség napján.
Sir Arthur Conan Doylenak köszönhetően az Agrai Erőd kulcsszerepet kapott az egyik Sherlock Holmes-történetben.
Az Agrai Erődben forgatták az egyiptomi popsztár Hisham Abbas egyik videoklipjét a Habibi Da című számához.
1666-ban Shivaji Agrába jött, hogy a Diwan-i-khas-ban találkozzon Mirza Raje Jaisingh a "Purandar Egyezmény" aláírása miatt. Szándékosan alacsonyabb rangú emgberek közé ültették, ami miatt felháborodva hagyta el az üléstermet. Viselkedéséért börtönbe zárták. Mivel félt a tömlöctől és a kivágzéstől, a legenda szerint néhány hónap műlva megszökött. Ennek emlékére egy hősi lovasszobrot emeltek a tiszteletére az erőd falain kívül.
Az erőd a mogul építészet jellegzetes példája. Látható, mennyire különdözik az észak-indiai erődépítészet stílusa a dél-inidaitól. Délen a szép erődök többsége tengerpartra épült, mint a Kerelában látható Bekal.
Az "Age of Empires 3" című játékhoz kiadott második kiadásban, az "Ázsiai dinasztiák"ban, a Vörös Erőd az indiai civilizáció öt csodájaként szerepel, amely továbbvisz a következő korba. A "Rise of Nations" nevű játékban pedig a játékosok megépíthetnek egy vörös erődöt.