Tulum (maja nyelven Tulu’um, „fal, erődítmény”) egy maja romváros a mai Mexikó területén. Cancúntól 130 kilométerre délre, a Riviera Maya nevű tengerparton található, ez Quintana Roo szövetségi állam Karib-tengerpartját jelöli.
Minden más maja várossal ellentétben Tulum közvetlenül a tengerparton épült fel. A legjelentősebb épületek az ún. kastély, A alászálló istenség temploma, a szél temploma, a freskók temploma. A belső várost egy, a tenger felé nyitott városfal veszi körül, amelynek északnyugati és délnyugati végében őrtornyok épültek. Műemlékvédelmi okokból ma már nem lehet minden épületet meglátogatni.
Csak későn, a posztklasszikus korszak idején, Kr. u. 1200-tól indult meg a betelepülés, a 14. századra Tulum már az egyik legnépesebb városállammá nőtte ki magát a Yucatán-félszigeten. Juan Díaz, egy korabeli szemtanú és konkvisztádor méreteiben Sevillához hasonlította 1518-ban. Valószínűleg Tulum kedvező elhelyezkedése révén vált a különböző maja területek útvonalán fontos kereskedelmi csomóponttá és védelmi rendszere is jól ki volt építve. A spanyol hódítók megérkezésekor ezen kívül a környék vallási központja is volt. Az ún. mexikói kaszt-háború idején Tulum az ellenálló és lázadó maják egy központja volt. Itt volt 1871-től egy a chan santa cruzihoz hasonló ún. beszélő kereszt, amelyet az újkori maja-papnő María Uicab, „Tulum királynője“, őrzött. Az első újkori látogató, aki jegyzeteket és rajzokat is készített John Lloyd Stephens volt.
Az ún. kastély (El Castillo) Tulum legmagasabb épülete. A már fentebb említett Juan Díaz 1518-as látogatásakor ezt találta a valaha látott legmagasabb toronynak. A tetején található épületben két boltozatos helyiség van, a három bejáratot kígyóformájú oszlopok támasztják alá. A már nem létező kígyófejek feltehetően az talapzaton nyugodtak. A homlokzat egyéb díszítése maja viszonyokban viszonylag egyszerű.
A kastély mellett van Az álászálló istenség temploma (Templo del Dios Descendente). A név a tetőhomlokzat frízében látható figurától származik. Ezt a Tulumban több helyen is előforduló istenség-alakot (például a kastélyban) próbálták kapcsolatban hozni a naplementével, esővel, villámmal, és a méhészettel is. Maja nyelven Ah Mucen Cab (Méhisten) volt a neve.
A freskók temploma (Templo de las Pinturas) nevét a számos kígyóval, halakkal, gyíkokkal és tengeri állatokkal díszítő és isteneket ábrázoló freskóról kapta. Feltételezik, hogy ez valóban templom lehetett, ahol a föld termékenységének isteneihez imádkoztak.
A szél istenségének temploma (Templo del Dios del Viento) egy természetes kiemelkedésen létesült a Karib-tenger közvetlen közelében. Félkör alakú talapzatra épült és egy helyisége van. A félkör alakzat miatt következtettek a szél imádatára. A maja-építészetben igen ritka építészeti szerkezettel ezen kívül még Uxmalban találkozhatunk (ott A varázsló piramisa).
Az egész várost egy, a területet négyzet alakban (385 · 165 méter) körbefogó és 6 méter széles, 5 méter magas masszív kőfal vette körül.
Helmut Hermann: Mexiko. Markgröningen 2004. ISBN 3-89662-312-5
