Mesoamerican sites a San Martin

Teotihuacan

MiG és 561.343 több ember volt itt
9.0/10

Teotihuacan romváros Mexikóban, a Mexikói-völgy északkeleti részében fekszik. Piramisain kívül a város még híres terjedelmes lakónegyedeiről, az úgynevezett "Holtak útjáról", és számtalan, jó állapotban fennmaradt színes falfestményeiről.

Virágzása tetőpontján, az első ezredév első felében Teotihuacan volt a Kolumbuszt megelőző idők legnagyobb városa Középamerikában. Az archeológiai terület (melyet ma San Juán Teotihuacán–nak hívnak és Mexikóváros törvényhatósága alatt áll), körübelül 40 km-re van északkeleti irányban Mexikóvárostól. 150 és 450 között a város területe több mint 30 km² volt, a lakosság száma 150,000 és 250,000 között mozgott. t.A legkorábbi építkezések Teotihuacanban időszámításunk után 200-ra tehetőek. Legnagyobb piramisukat, a Nap-piramist, 100 körül fejezték be. Ez a piramis a második legnagyobb az Újvilágban (az első a Cholula nevű városban található). A városállam befolyása Guatemaláig terjedt. Különböző maja feliratokból a régészek kihámozták, hogy a városi nemesség tagjai Hondurasig is eljutottak. Érdekes módon, a városnak nem voltak látható katonai erődítményei; újabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy harcászati szempontból nem volt nagy különbség Teotihuacan és más, későbbi civilizációk – mint például az toltekek és az aztékok – között.

A város alaprajza egy négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a „Holtak útja” köré szerveződött. Elnevezése az aztékoktól ered, akik azt hitték, hogy az utat szegélyező kisebb, lapos emelvények sírokat takarnak, azonban a régészek szerint ezek az építmények pusztán szertartási célokat szolgáltak. Az út a Hold-piramisnál végződik, kétoldalon templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 63 m hosszú, alapja 222×225 m-es. A Hold-piramis valamivel kisebb, de arányaiban szebb. A piramisokat sötétpiros színre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollas Kígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával. Az eredetileg templomokkal körülvett teret a spanyolok nevezték el Fellegvárnak, abban a hitben, hogy valaha erődítmény volt – valójában ez volt a város vallásos és politikai életének központja. (Lásd még: Mexikó turizmusa)

Teotihuacan megalapítása

Teotihuacan korai történelme ködbe vész, alapítóinak eredete sok vita tárgyát képezi. A mexikói és északamerikai archeológusok sokáig úgy hitték, hogy a várost a Toltec törzs építette (lásd a spanyol hódítás idejéből származó Florentine Codexet). Később azonban kiderült, hogy a nahuatl "toltec" szó, ami csak "magasfokú ügyességű mesterembereket" jelent, nem szükségszerűen utal a Hidalgo állambeli Tula környékén letelepedett Toltec civilizációra. A Toltec törzs századokkal a teotihuacani kultúra után érte el hatalmát, tehát nem lehetett a nagyváros megalapítója. Szakértői körökben spekulációk merültek fel egy másik régi törzs, a Totonacok körül, Teotihuacan esetleges alapítói gyanánt. Szóba jöttek már a Zapotec, Mixtec és Maja civilizációk is; kultúrális és építészeti szempontból Középamerika legrégibb civilizációja, az Olmec törzs áll Teotihuacanhoz legközelebb.

Bár az, hogy a város egy birodalom központja volt-e vagy sem vitatható, befolyása egész Közép-Amerikára jól dokumentált; erre a régészek számos bizonyítékot találtak több helyen is, mint például Veracruz-ban és környékén, és a maják területein. A teotihuacáni lakosság etnikai összetétele még szintén vita tárgya; lehetséges, hogy a Nahua, az Otomi, és a Totonac etnikai csoportok is a város lakói közé tartoztak. Néprajztudósi körökben feltételezik, hogy Teotihuacan tulajdonképpen többnemzetiségű államszervezet volt.

Mint ipari központ, a város sok és sokfajta mesterembernek adott munkát. A lakosság legnagyobb része földszintes bérházakban lakott, és ugyanitt voltak a dolgozó osztály műhelyei is. A fazekasok, ékszerészek, kőművesek, kerámikusok és egyéb munkások termékeit kereskedők juttatták el Közép-Amerika többi területére. Legfontosabb kereskedelmi cikk az obszidián volt. A közemberek szorosan egymás mellé épített, vastag falakkal elválasztott lakásokban éltek, közöttük keskeny utcák és átjárók voltak. A város vezetői és a felsőbb réteg a „Holtak útja” mentén épült, nagyobb és igényesebb házakban laktak. A lakosztályok falait ezer és ezer festmény díszítette. A legtöbb információ Teotihuacan kultúrájáról a maja hieroglifákon kívül a város falfestményeiből származik. Az idők folyamán akadtak olyan lelkes műértők is akik Firenze festészetéhez hasonlították a festményeket.

A város nevének eredete

A Teotihuacan nevet (teōtīhuacān) a nahuatl nyelvet beszélő aztékok adták a városnak, jóval annak elnéptelenedése után. (Az utolsó "a" betűn lévő ékezetet a spanyolok adták hozzá.) A név megközelítő jelentése "az istenek születési helye". Egy másik fordítás szerint "azoknak a otthona, akik az istenek útját birtokolják". A város eredeti neve ismeretlen. A maja hieroglifákban mint "puh", vagyis mint "A nádasok helye" szerepel. A 16. századbeli jegyzetek több középmexikói településre a "Tollan" névvel utaltak. Ez a gyűjtőnévnek hangzó meghatározás a korai 20.századi kutatási munkákban sok zavarhoz vezetett. Lehetséges, hogy a név egy általános kifejezése volt minden olyan területnek, ahol sok volt a nádas, és a település nagyobb volt az átlagnál.

Vallás

Teotihuacan vallása hasonló volt a többi középamerikai valláshoz. Ugyanazokat az isteneket imádták: a Tollas Kígyót (az aztékok Quetzalcoatl-ját), és az Esőistent (az aztékok Tlaloc-ját.) Teotihuacan fontos vallásos központ lévén, a papok kasztja itt is nagy poitikai hatalommal bírt, mint minden korabeli, középamerikai tásadalomban. Az ember- és állatáldozatot is kultiválták, ahogy azt az ásatások kimutatták. Az áldozatok többnyire az ellenség soraiból mint foglyok kerültek ki a háborúskodás folyamán. Hitük szerint a foglyok rituális feláldozása elősegítette városuk előmenetelét és általános jólétét. A feláldozás módjai közé tartozott a lefejezés, a szív kimetszése, a fejbeverés, és az elevenen való eltemetés. Szentnek vélt állataikat, és azokat melyeknek katonai erőt tulajdonítottak, ketrecekbe helyezve szintén élve temették el. Ezek rendszerint jaguárok vagy pumák, farkasok, sasok, sólymok, baglyok és mérgeskígyók voltak.

Teotihuacan felbomlása

A városban talált leégett helyek miatt a régészek először azt a következtést vonták le, hogy Toltec betolakodók támadták meg Teotihuacant a 6.század körül; ma már úgy gondolják, a pusztítás az uralkodó osztály elleni felkelés eredménye volt. Ezt az elméletet támasztja alá a lakosság számának csökkenése is. Az 535-536 közötti nagy szárazság sem segített a dolgok állásán: a romok alatt talált csontvázak vizsgálata kimutatta, hogy a lakosság hiányos táplálkozásban szenvedett. Következésképpen levonható, hogy a külső ellenséggel folytatott harcok, a növekvő belső nyugtalanság, és a szárazság okozta táplálékhiány mind hozzájárulhatott a város hanyatlásához. Más, aránylag közeli központok, mint Cholula, Xochicalco, és Cacaxtla népei szintén összefoghattak Teotihuacan ellen, hogy visszafogják a törzs hatalmát.

A város elüresedése után különböző népcsoportok telepedtek le falai között. Az aztékok idején Teotihuacan zarándokhellyé vált. A romváros ma Mexikóban egyike a leglátogatottabb archeológiai helyeknek.

Ásatások

Mexikói archeológusok a 19. században kezdték meg az ásatásokat. Az évtizedek folyamán helyreállították a Nap-piramist, a Holtak útját, megerősítettek több omladozó építményt. Az 1971-es ásatások idején a Nap-piramisnál egy 100-méter hosszú alagutat, és egy hozzá kapcsolódó barlangot fedeztek fel. A régészek megállapították, hogy míg a barlang természetes geológiai képződmény, az alagutat a teotihuániak ásták. A Nap-piramisának belsejében eddig még nem végeztek alapos ásatást. Az utóbbi időkben a Hold-piramisánál folytattak kutatást az teotihuacani lakosság kulturális tevékenységeivel kapcsolatban.

Forrás

Bővített és átdolgozott fordítása a http://en.wikipedia.org/wiki/Teotihuacan szócikknek. További forrásanyagot lásd ott

Külső hivatkozások

Шаблон:Commons

Komment elküldése
Tippek és tanácsok
@StratosAthens
2010. september 21.
Climb the Pyramid of Sun. Take your time. It is not as difficult as you may think. The view from the top will reward you.
Demian Franco
2013. january 6.
Cuando ingresen a la Zona Arqueológica de Teotihuacán desde México D.F., ya sea por auto o por autobus, esto es lo primero que verán.
Elhelyezkedés
Térkép
Cím

123km from Mexikó

Útvonaltervezés
Nyitva tartás
Tue-Sun 8:00 AM–5:00 PM
Referenciák

Zona Arqueológica de Teotihuacán on Foursquare

Teotihuacan on Facebook

Hotel Quinto Sol

kiindulási $54

Villas Arqueologicas Teotihuacan

kiindulási $75

Fiesta Inn Ecatepec

kiindulási $78

Holiday Inn Hotel And Suites Aguascalientes

kiindulási $0

Posada & Spa Jade Teotihuacan

kiindulási $17

Casa de Barro

kiindulási $43

Ajánlott látnivalók a közelben

Az összes Az összes
Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Pyramid of the Sun
Mexikó

Pyramid of the Sun (Español: Pirámide del Sol (Teotihuacan)) t

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Pyramid of the Moon
Mexikó

Pyramid of the Moon (Español: Pirámide de la Luna) t

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Sacred Heart of Jesus Cathedral, Ecatepec
Mexikó

Sacred Heart of Jesus Cathedral, Ecatepec (Español: Catedral de

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Mexico City International Airport
Mexikó

Mexico City International Airport (Español: Aeropuerto Internacional

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Santa Cecilia Acatitlan
Mexikó

Santa Cecilia Acatitlan (Español: Santa Cecilia Acatitlán) t

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Tenayuca
Mexikó

Tenayuca turistalátványosság, az egyik a Aztec sites a Colonia Sa

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Tepito
Mexikó

Tepito turistalátványosság, az egyik a Markets and bazaars a Me

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Autódromo Hermanos Rodríguez
Mexikó

Az Autódromo Hermanos Rodríguez (magyarul Rodríguez testvérek ver

Hasonló látnivalók

Az összes Az összes
Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Monte Albán
Mexikó

Monte Albán a legnagyobb prekolumbán ásatási színhely a dél-

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
El Tajín
Mexikó

Az El Tajín egy világörökség részét képező, turisták számára e

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Xochicalco (régészeti lelőhely)
Mexikó

Xochicalco (kiejtése körlülbeül: szocsikalko) egy jelentős régé

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Cuicuilco
Mexikó

Cuicuilco turistalátványosság, az egyik a Mesoamerican sites a Tl

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Yagul
Mexikó

Yagul turistalátványosság, az egyik a Mesoamerican sites a Villa Dí

Az összes hasonló helyeken