A Szent Kelemen-bazilika (olaszul: Basilica di San Clemente) Róma egyik legősibb keresztény temploma. Különlegessége, hogy az épület alatt megtekinthetők a mai bazilika alapjául szolgáló negyedik századi templom maradványai, illetve még mélyebben két római ház romjai.
Szent
Kelemen
A templom névadójáról, Szent Kelemenről csak keveset tudni, a
Róma püspökeiről szóló legrégebbi feljegyzés szerint harmadikként
követte Szent Pétert. A hagyomány szerint 96 táján ő írta a
korinthosziakhoz szóló egyik levelet, amelyben a római és a
korinthoszi egyház viszonyát igyekezett rendezni. A Szentírásban
Pál apostol munkatársa, akinek segítségére volt az evangélium
hirdetésében. Negyedik századi források szerint Traianus római
császár idejében (98-117) a Krím-félszigetre küldték
kényszermunkára egy bányába, majd térítő tevékenysége miatt a
rómaiak egy horgonyhoz kötötték, és a Fekete-tengerbe dobták. A
legenda szerint angyalok készítettek sírt neki, amely megőrizte
testét. Ereklyéit a főoltár alatt őrzik, onnan minden év november
23-án, a körmenetre veszik elő. Az ereklyéket Szent Cirill, a
cirill ábécé megalkotója kutatta fel 861-ben a Krím-félszigeten,
majd 868-ban érkezett Rómába vele.
Építése
A 19. század közepéig mindenki azt hitte, hogy a ma is álló
bazilikáról írta Szent Jeromos 392-ben: "egy római templom máig
megőrizte Szent Kelemen emlékét". 1857-ben Joseph Mullooly,
dominikánus házfőnök azonban ásatásokat kezdett a templom alatt,
amelynek során rábukkant a szövegben szereplő eredeti, 4. századi
bazilikára, alatta pedig 1. századi épületmaradványokat talált.
Ennek során bukkantak rá Szent Cirill sírjára is 1863-ban.
- Legalsó (második föld alatti) szint - A legmélyebben két
különálló épület maradványai vannak, amelyek az 1. századból
származnak. A két házat egy keskeny utca választotta el egymástól.
Ezeket olyan korábbi épületek helyén emelték, amelyek a Nero római
császár uralkodása alatt keletkezett 64-es tűzben pusztultak el. A
második században keresztények titkos találkozóhelye lett. A ház az
első században egy Clemens nevű férfié volt, aki talán rokonságban
állt Szent Kelemennel, esetleg felszabadított zsidó volt. Egyes
feltevések szerint a név a római mártír konzulra, Titus Flavius
Clemensre utal. A belső udvarból a perzsa napisten, Mithrász
szentélyét alakították ki.
- Középső (első föld alatti) szint - Miután a 4. században, Nagy
Konstantin római császár uralkodása alatt befejeződött a
keresztényüldözés, az épületek földszinti helyiségeit és az udvart
feltöltötték, és ráépítették a Szent Kelemennek szentelt templomot.
Az új szint udvara lett a templom hajója, míg az emeleti
helyiségeket oldalhajóvá alakították át. Az építkezés Sziriciusz
pápa uralkodása (384-399) között zajlott, ennek emlékét kőbe vésett
felirat őrzi. A bazilika az 5. században két pápai tanácskozásnak
is helyet adott. A 6., 8. és 9. században is felújították, ebben az
időben számos freskó került a falakra. A bazilika az 1084-es
normann támadásban súlyosan megrongálódott, de már korábban is
megroggyant a szerkezete, ugyanis öt méterrel volt mélyebben az
utca szintjénél.
- A mai bazilika - 1108-ban a negyedik századi bazilikát
feltöltötték, és egy új templomot emeltek rá, amely ma is áll. Ez
nagyjából őrzi eredeti képét, bár a 18. században felújításon esett
át. A templom alaprajza háromhajós.
A bazilika látnivalói
- Apszismozaik - A 12. századból származó mozaik az élet élet
fáját ábrázolja, a kép kő- és üvegkockái a lerombolt, 4. századi
templomból származnak.
- Freskók Sisinus legendájáról - A képek az alsó templomban
találhatók. Sisinus, a gazdag pogány történetét mesélik el, aki
megsüketült és megvakult, mert kételkedett keresztény felesége
hűségében. Szent Kelemen meggyógyította, de Sisinus hálátlanul
rátámad. Ezeken a freskókon találhatók a legkorábbi olasz nyelvű
feliratok.
- Mithraeum - A helyiség, amelynek két oldalán dobogók állnak, a
férfiak rituális, az utolsó vacsorát megidéző étkezésének helyszíne
volt. Az oltárképen Mithrász éppen leszúrja a kozmikus bikát.
- Szent Katalin-freskók - A 15. századi, korai firenzei
reneszánsz stílusában készített faliképek Alexandriai Szent Katalin
életét mesélik el. A freskókat Masolino da Panicale
készítette.
Szerzetesek
A Szent Kelemen Bazilika 1403-ban adott helyett az első
szerzetesi közösségnek, a Szent Ambrus kongregációnak. 1645-ben a
dominikánusok lettek a templom felügyelői, akiket Camillo Pamphili,
X. Ince pápa bíboros unokaöccse bízott meg a feladattal. A teljes
jogokat a bazilika felett 1667-ben kapta meg a dominikánus rend.
Tíz évvel később a hazájukban folyó vallásüldözés elől Rómába
érkező ír dominikánusoké lett a templom.
Érdekességek
- Szent Cirill 869. szeptember 14-én halt meg Rómában. Holttestét
a Szent Kelemen Bazilikában hantolták el, ahol a francia forradalom
időszakáig nyugodott. Maradványai akkor elvesztek, és csak az
1960-as években bukkantak rá egy darabjára az ír dominikánus
szerzetesek. VI. Pál pápa személyesen helyezte el az ereklyét ismét
a templomban.
- Szent Kelemenről megemlékezik a Biblia. Pál Apostolnak a
Filippibeliekhez írt levelében ez olvasható: "Igen, kérlek téged
is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint akik az
evangyéliom dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama
többi munkatársaimmal, kiknek neveik fölírvák az életnek
könyvében".
- A föld alatt egy forrás található.
Források
