Római katolikus katedrálisok a Budapest

Szent István-bazilika

9.0/10

A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. A Szent István-kultusz fő helyszíne: a bazilika névadója az államalapító király, I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.

Fekvése

A Lipótvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, a Szent István téren található. Főhomlokzata a Duna felé néz, a főútvonal az épület hátsó része mellett halad.

Története

A mai Bazilika helyén a 18. században Hecc színház (Hetz-Theater) állt. Az akkoriban kialakult új városrész, a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, s ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. Ekkor megindult a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (például Brein Ignácé).

1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett (ekkor szenvedett súlyos károkat a bontásra ítélt Zitterbarth-féle templom is). A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851. augusztus 14-én kezdték el. Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése miatt – beomlott. A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével.

Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án. Noha az eredeti szándék szerint az új templom Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna, még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte, s ezen a néven is szentelték fel.

A második világháborús bombázások során, 1944–1945-ben a falak, a tornyok és a tetőzet jelentős károkat szenvedett, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje. A munkálatok közben, 1947-ben a kupola ismét leégett és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt. 1982-ben az épület ismét életveszélyessé vált, amikor egy erős vihar az utcára sodorta a nagykupola lemezfedését, így 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003. augusztus 14-én fejeződött be. Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat. A Bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra. Emellett az épület új díszkivilágítást kapott és közvetlen környezetét, a Szent István teret is felújították.

1988-ban nyílt meg a déli torony földszinti termében a Szent István-bazilika műtárgyait, klenódiumait bemutató, látogatható kincstár.

A bazilika megépítésétől kezdve állami tulajdon volt, s a Magyar Katolikus Egyház csak mint az ingatlan kezelője volt nyilvántartva. 2001. augusztus 16-án ünnepélyes keretek között az épület egyházi tulajdonba került.

Az épület

A Szent István-bazilika Budapest második, Magyarország harmadik legmagasabb épülete a maga 96 méterével. Hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Mintegy 8 ezer személyt képes befogadni.

A Hild József által elkészített eredeti, klasszicista tervek szerint a bazilika a mainál zártabb, tömörebb épület lett volna, amelynek nyugati főhomlokzatát korinthoszi oszlopos portikusz, oldalait pedig négy-négy hatalmas pillér zárta volna le. A bazilika Ybl újragondolása nyomán nyerte el ma ismert formáját, amely az eredetihez képest főleg a homlokzati rész kialakításában mutat jelentős eltérést. Az óriási, félkörös fülkével széthúzott homlokzati tornyok közötti, tágas előtéren keresztül lehet bejutni az épületbe.

A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a timpanont, amelyben Fessler Leó szoborcsoportja látható, A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel. A timpanon alatti párkányon olvasható a Szentírásból vett krisztusi mondat: Ego sum via, veritas et vita (’Én vagyok az út, az igazság, az élet’). A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotásai. A torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Gergely és Szent Jeromos, míg a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobb-kápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus alakja látható.

A belső tér

A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű. A görög kereszt alaprajzú, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a tamburos kupola. A kereszt szárait dongaboltozat, a közöttük lévő melléktereket pedig kis méretű kupola fedi.

A Bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában Senyei Károly Szent István-domborműve, valamint Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai láthatók. A szentély fölötti kupola körmezejében az Úristen, a tambur felületén pedig Krisztus, valamint a próféták és az evangélisták ábrázolása látható (Lotz Károly alkotása). A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede bronz domborműsorozatán. A Kauser József tervezte baldachinos főoltárt Stróbl Alajos műve, Szent István szobra díszíti.

A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a Bazilika iparművészeti remekei is. Az üveg- és az üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette, a templom orgonája pedig a korban elismert, pécsi Angster József gyárának terméke. A belső tér díszítményeinek festési és főként aranyozási munkálatait Scholtz Róbert végezte el.

A Bazilika belső terében található további műalkotások (zárójelben az alkotókkal):

Szobrok

  • Szent László (Fadrusz János)
  • Szent Erzsébet (Senyey Károly)
  • Szent Gellért (Stróbl Alajos)
  • Szűz Mária (Pátzay Pál)
  • Szent Margit (Ohmann Béla)
  • Szent Imre (boldogfai Farkas Sándor)
  • Szent Antal (Dankó József)
  • Szent József (Pátzay Pál)
  • Assisi Szent Ferenc (Stróbl Alajos)
  • Szent Alajos (Stróbl Alajos)
  • Krisztus (Dankó József)
  • Kis Szent Teréz (Ferenczy Béni)
  • Szent Rita (Jálics Ernő)

Oltárképek

  • Szent István felajánlja a koronát Máriának, oltárkép (Benczúr Gyula)
  • Krisztus a Kálvárián, oltárkép (Stetka Gyula)
  • Szent Cecília-oltárkép (Nádler Róbert)
  • Szent Imre-oltárkép (id. Vastagh György
  • Szent Adalbert-oltárkép (Roskovits Ignác)
  • Szent József-oltárkép (Feszty Árpád)

A Bazilika harangjai

A Bazilikának hat harangja van: egy a déli, öt pedig az északi toronyban.

  • Szent István-nagyharang:

A déli toronyban található. 9250 kilogrammos, alsó átmérője 240 cm. Magyarország legnagyobb harangja. 1990-ben készült a passaui Perner öntödében. Érdekessége, hogy füles harang; koronáján 6 db. fülecske van és ezeknél fogva van felfüggesztve. Évente kétszer, augusztus 20-án és szilveszter éjfélkor kondul meg, illetve ez kongatja el az egész órákat. Elődjét Szlezák László öntötte 1930-ban. Ez a harang 7945 kilogrammos volt. A második világháborúban, 1944. május 20-án hadi célokra elvitték.

  • Nagyboldogasszony-harang:

Az északi toronyban található. 3100 kilogrammos, alsó átmérője 178,5 cm. Walser Ferenc öntötte 1863-ban Pesten. Ez volt az egyedüli, amelyet nem vittek egyik világháborúban sem, és ez a templom egyetlen eredeti harangja. Ez a harang kongatja el a negyed órákat, emellett csak ünnepekkor hallható.

  • Szent Henrik-harang:

Az északi toronyban található. 2150 kilogrammos, alsó átmérője 150 cm. A passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Ez a harang szól reggel, délben és este, és ez hívogat hétköznapi szentmisékre. Kizárólag a Nagyboldogasszony harang és a nagyharang óraütése után.

  • Boldog Gizella-harang:

Az északi toronyban található. 1200 kilogrammos, alsó átmérője 117,8 cm. Ezt is a passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Csak ünnepek alkalmával hallható.

  • Szent Imre-harang:

Az északi toronyban található. 750 kilogrammos. A passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Csak ünnepekkor hallható.

  • Árpád-házi Szent Erzsébet-harang:

Az északi toronyban található. 500 kilogrammos. A passaui Perner cég öntötte, 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Minden esti harangszó (Úrangyala) után lélekharangként ez szólal meg.

Kultikus vonatkozások

A bazilika 1931-ben kapta meg a basilica minor címet XI. Pius pápától, s 1938-ban a Budapesten megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek központja volt (ekkor nevezték el a kerületet Szentistvánvárosnak).

A bazilika felszentelésétől kezdve a Szent István-kultusz fő színtere, amely 1971-ben egy újabb vonatkozással gazdagodott. Ekkor alakították ki a szentély mögötti egykori Szent Lipót-, ma Szent Jobb-kápolnában Dominek György egyházművész tervei szerint a Szent Jobb befogadására alkalmas tárolóhelyet. A Szent István-bazilika azóta a Szent Jobb végleges őrzési helye, s a kultusz leglényegesebb eleme évről évre augusztus 20-án az ereklyének a Szent Jobb-körmenetben való körbehordozása.

1971 előtt a nemzeti ereklye őrzőhelye folyamatosan változott, 1971-ben azonban még az ország vezetése nem engedélyezte a körmenetet, így a Szent István-kultusz két fő motívuma – a Szent István-bazilika és a Szent Jobb-körmenet – csak 1989-ben fonódott össze. (1989-ig a Szent Jobbot csupán a kápolnából a szentélybe helyezték ki tiszteletadásra.)

1990-ben a német keresztény hetilap, a Neue Bildpost olvasóinak adakozásából az 1944-ben a nácik által lefoglalt harang helyébe új harangot öntettek. 1991-ben II. János Pál pápa látogatta meg a templomot Szent István király ünnepén, majd két év elteltével, 1993-ban az esztergomi bazilika mellett az esztergom–budapesti főegyházmegye társszékesegyházi rangjára emelte.

2006. december 9-én itt helyezték örök nyugalomra Puskás Ferenc legendás labdarúgót.

Zenei élet

A Szent István-bazilika zenei élete 1905. évi felszentelése óta jelentős. Jeles orgonaművészek voltak a Bazilika főorgonistái, köztük Antalffy-Zsiross Dezső, Zalánffy Aladár, Szakolczay-Riegler Ernő, Pécsi Sebestyén és 1963 óta Koloss István. A Szent István-bazilika kórusát 1909-ben alapította Sztojanovics Jenő, őt követte Demény Dezső (1913–1938), Harmat Artúr (1938–1959), majd Hidas Frigyes (1959–1962). 1962 óta a kórust Fehér László vezeti. Az elmúlt évszázadban az egyházi és komolyzenei, klasszikus és kortárs műveket egyaránt előadó kórus számos hangversenykörutat tett Európában. Nyaranta jeles hazai és külföldi orgonaművészek adnak hangversenyt a Bazilikában, s szintén nyári időszakban vasárnaponként a kórus is koncerttel várja az érdeklődőket.

Felhasznált forrás

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1993, 444. o. ISBN 963-05-6411-4
  • Farkas Attila: Budapest – Szent István-bazilika. Budapest: Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület. 1999.
  • Basics Beatrix – Kalmár Lajos: A 100 éves Szent István-bazilika. Pécs: Alexandra. 2006.

Külső hivatkozások

Komment elküldése
Tippek és tanácsok
budapestUNDERGUIDE
2012. may 23.
One of the most adored buildings in Budapest, this Church is well worth the visit. We suggest walking from the Danube side to get the full effect of this incredible building!
Sakis Tzioumakis™
2011. february 5.
The church is named for Saint Stephen I of Hungary, the first King of Hungary.
Elhelyezkedés
Térkép
Cím

1051 Budapest, Szent István tér 12-15, Magyarország

Útvonaltervezés
Nyitva tartás
Mon-Tue 11:00 AM–8:00 PM
Wed 11:00 AM–8:00 PM
Thu 11:00 AM–10:00 PM
Fri 11:00 AM–Midnight
Sat 10:00 AM–Midnight
Kapcsolatba lépni
Referenciák

St. Stephen's Basilica (Szent István Bazilika) on Foursquare

Szent István-bazilika on Facebook

Golden Park Hotel

kiindulási $0

Novum Hotel Golden Park Budapest

kiindulási $64

Royal Park Boutique Hotel

kiindulási $70

Baross City Apartments

kiindulási $125

Baross City Hotel

kiindulási $67

Orsi's sweet & lovely home

kiindulási $0

Ajánlott látnivalók a közelben

Az összes Az összes
Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Magyar Állami Operaház
Magyar Köztársaság

A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagy

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Gresham-palota
Magyar Köztársaság

A Gresham-palota a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épül

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Gerbaud-ház
Magyar Köztársaság

A Gerbeaud-ház Budapesten, az V. kerületi Vörösmarty tér 7-9. alat

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Szabadság tér (Budapest)
Magyar Köztársaság

A budapesti Szabadság tér a belvárosban, az V. kerületben, a Lip

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Budapesti Operettszínház
Magyar Köztársaság

A Budapesti Operettszínház egy zenés színház Budapesten.

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Batthyány-örökmécses
Magyar Köztársaság

A Batthyány-örökmécses (vagy Batthyány Lajos-örökmécses) Budapes

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Pesti Vigadó
Magyar Köztársaság

A Pesti Vigadó Budapest belvárosának egyik épülete, komolyzenei inté

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Dohány utcai zsinagóga
Magyar Köztársaság

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a Nag

Hasonló látnivalók

Az összes Az összes
Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Notre-Dame székesegyház (Párizs)
Franciaország

A Notre-Dame Párizs legismertebb, gótikus stílusú temploma. Mon

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Firenzei dóm
Olaszország

Firenzei dóm vagy Cattedrale di Santa Maria del Fiore (jelentése L

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Szent Jakab-katedrális (Santiago de Compostela)
Spanyolország

A Spanyolországi Galicia tartományban található Szent Jak

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Cathedral Basilica of Saint Louis
Egyesült Államok

Cathedral Basilica of Saint Louis turistalátványosság, az egyik a Ró

Hozzáadni a Kívánságlistához
Itt voltam
Meglátogatott
Szent Márk-székesegyház (Velence)
Olaszország

A Szent Márk-székesegyház vagy Szent Márk-bazilika az ola

Az összes hasonló helyeken