Sustar (Shûshtar, perzsa nyelven: شوشتر) ókori erődváros Khuzestan tartományban, Délnyugat-Iránban. Becsült népessége a 2005. évi adatok szerint 89 255 volt.
A város Perzsiának Szúza után a legősibb, az i. e. 2. évezred, az elámi idők óta lakott települése. Sustar I. Dareiosz, majd a Szasszanidák, I. Ardaasir és I. Sahpur uralkodása alatt élte fénykorát. Később rablók, katonák fosztogatták, a 19. század elején pedig a járványok pusztították.
Sustar, a Karun-folyó melletti dombra épült. A Szasszanida korszakban Sustar egy szigetváros volt, a Karun folyó és a mesterségesen épített csatornák a várost szigetként ölelték körül. A csatornákon át a városba vezető hidakat kapuk zárták el a keleti, nyugati és déli oldalon, és földalatti csatornarendszerek, katakombák (Ganthas) csatlakoztak a folyóhoz, melyek víztárolókul és öntözésre szolgáltak.
Ez a komplex rendszer közleledőedényszerűen működött. A várost gyakran nevezték Kelet Velencéjének. A város lakói az e vidéken nyáron és ősszel gyakran 50 fokot is elérő hőség elől sokszor az alagútrendszerrel összekötött föld alati katakombákba menekültek.
Egyedülálló (hidralikus) csatornarendszere miatt Sustar (Shusthar) ma a Világörökség része.
Régi lakóházai, ősi várának maradványai, és a Szasszanida-korból megmaradt hídja és gátrendszere ma is idegenforgalmi látványosság.