Stubnyafürdő (szlovákul Turčianske Teplice, Шаблон:Ny-de) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásának székhelye. Alsóstubnya, Turócdivék,
Turóckisfalu és Turócszentmihály tartozik hozzá.
Turócszentmártontól 28 km-re délre fekszik.
Eredeti neve Lehota volt, amely kiváltságot, az adózás alól egy időre felmentett települést jelent. Később fürdőhellyé vált és előbb Teplica (= hévíz), majd a közeli Alsóstubnyáról Stubnyafürdő lett a neve. A stubnya név a középfelnémet stube (= fűthető helyiség) főnévből ered. 1946 óta Turčianske Teplice (= Túróchévíz) a hivatalos szlovák neve.
Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra maradványait találták itt meg. A bronzkorban a lausitzi kultúra, a vaskorban a hallstatti és laténi kultúra népe, majd a kelták lakták ezt a vidéket.
A mai település a 14. században keletkezett a háji uradalom területén, de melegvizeit már a 13. században is használták. A melevízű forrásokat először 1281-ben említik abban az oklevélben, melyben IV. László király a háji uradalmat benne a mai város területével Péter grófnak adományozza. 1351-ben "Thopolcha" néven emíltik oklevél. 1399-ben "Tepliche", 1402-ben "Therme Thurocienses", 1502-ben "Thermae Stubnenses", 1773-ban "Teplicza" alakban említik e korabeli források. 1340-ben Károly Róbert szolgálataiért a háji uradalmat a Mocskói grófoknak adta. 1390-ben birtokosa Péter gróf a települést két részre osztva megalapította Felsőstubnyát. 1412-ben Luxemburgi Zsigmond is itt gyógyította betegségét. A 15. század végén Mátyás király a birtokot Majthényi Mihálynak adományozta. A Majthényiek 1502-ben épületet emeltek a hőforrások fölé. A mohácsi csata után Szapolyai János Kóvári Péternek adta a birtokot. 1532-ben Körmöcbánya város fennhatósága alá került, ekkor épült fel első vendégháza. 1549 és 1552 között felépültek a fürdő első épületei, melyet 1573-ban Miksa csaszár is meglátogatott. a fürdő a 17. században a magyar főurak kedvelt pihenőhelye volt. 1666. április 5-én itt kötött titkos egyezséget Wesselényi Ferenc és Zrínyi Péter a Habsburgok ellen. 1784-ben 41 lakosa volt. 1828-ban 13 házában 109 lakos élt. Lakói főként kézművesek és kereskedők voltak. 1872-ben befejeződött a Zólyom-Ruttka vasútvonal építése, mely nagyot lendített a település fejlődésén. 1885-ben felépült az első nagyobb szálloda az Erzsébet-szálló.
1908-ban Kisfalut csatolták hozzá. 1910-ben 288 lakosából 120 magyar, 113 szlovák és 52 német volt. 1911-ben felépült a pedagógiai intézet épülete. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásának székhelye volt.