Sri Pada

Elnevezései

szingalézül Sri Pada (Szent Lábnyom), tamil nyelven Sivanolipatha Malai (Siva lábnyoma), portugálul Pico de Adam (Ádám-csúcs), arabul Al-Rohoun.

Egyéb elnevezései: szanszkritül Samantakuta, szingalézül Samanelakhanda, a Sámán hegye, aki az 5. századi ceyloni krónika, a Mahavamsa szerint a sziget négy védelmezőjének egyike volt.

A Szent Hegy helye

• Koordináták: 6°49'É – 80°30'Ny
• Hely  : Srí Lanka, Sabaragamuwa tartomány, Ratnapura városától 16 km északkeletre.
• Magassága  : 2243 méter, Srí Lanka második legmagasabb hegye

A Szent Hegy története

A hegy Ptolemaiosz Geográfia művében fordul elő először, Valspada néven.

Szent hegye hindu, buddhista, keresztény és muszlim zarándokoknak.

Az első forrás a Kr. u. 1100-as évek elején említi a Szent Lábnyomot.

A zarándoklat leglátogatottabb ideje a decemberi teliholdtól a buddhista Vesak-ünnepig (májusi telihold) tart. A cél, valamelyik napkeltekor elérni a csúcsot. Ekkor a hegy árnyéka tökéletes háromszögként vetül a környező égboltra, amely hirtelen eltűnik, ahogy a Nap felkél. A körvonal azért is különös jelentőségű, mivel maga a hegy nem annyira szabályos alakú, mint az árnyéka. Az év többi hónapjaiban a hegyet rendszerint sűrű felhőtakaró veszi körül. Lásd [1].

A kónikus hegy egy megközelítőleg 8-szor 24 méteres fennsíkban végződik, ahol különös látvány fogadja a zarándokot: egy hatalmas, lábnyom formájú sziklatömb, melynek mérete kb. 170-szer 70 centiméter. Az ereklye a Föld hívői számára mást és mást jelent.

Déli (mahajana) buddhisták szerint Buddha lábnyoma, aki háromszor járt a szigeten, és utolsó megjelenésekor hagyta azt maga után; írja a Mahavamsa. Dél-indiai hinduk szerint Siva isten lábnyoma. Az 1505 körül bevándorolt portugál keresztények legendája alapján Szent Tamás apostol ereklyéje, akinek lába mennybemenetele előtt itt taposta utoljára a Földet. Iszlám hívők szerint az első ember, Ádám lábnyoma, aki Földre érkezésekor először a szigetre, itt tette a lábát. Innen a hegy portugálul és angolul elterjedt neve a Pico de Adam illetve Adam's Peak: Ádám-csúcs.

A legenda azt is elmondja, hogy Ádámnak Allah azért jelölte ki ezt a helyet, mivel ez volt az a sziget, mely a legjobban hasonlított a Paradicsomra. Erről írt gyönyörűen Giovanni de Marignolli 1335-ben:

„Taprobane a Paradicsomtól negyven mérföld, ahol már hallani forrásainak hangját…”

Az arab legendának pedig egyenes folytatása, miszerint a hegyen évszázadok óta találhatók drágakövek, a Paradicsomból kiűzetett Ádám és Éva könnyeinek kikristályosodásai. A buddhisták szerint, amikor Buddha odalátogatott, és rendkívüli szegénységet talált, megajándékozta a szigetlakókat. Innen a hegy arab elnevezése az Al-Rohun, illetve a szanszkrit Ratnagiri: Gyémánthegy. Egy XIV. századi perzsa legenda szerint a sziget minden fűszerét és virágát Allah teremtette, midőn Ádám a szigetre érkezik, semmiben ne szenvedjen hiányt.

A Szent Hegy híres utazói

• Kr. u. 59 körül nesztoriánus keresztények érkeztek Perzsiából
• 324 körül Nagy Sándor, Iskander járt a szigeten
• 410-es évek, Fa-Hszien, kínai szerzetes töltött két évet a szigeten
• 655 Punyopaya, indiai szerzetes
• 851 Sulaiman, arab kereskedő
• 929 Abú Abdullah Khafif, arab
• 1280-as évek, Al Qazwini, arab
• 1292 Marco Polo (saját leírásában nem említi)
• 1327 körül Friar Odoric, olasz szerzetes
• 1344 Ibn Batuta, arab utazó
• 1340-es évek, Friar Marignolli, olasz szerzetes
• XV. sz. közepe Fra Mauro, olasz szerzetes, térképész

A Szent Hegy az irodalomban

• A misztikus Lemuria is szerepel, mint a mai Srí Lanka szigetének helyén.
• A Pistis Sophia, II. századi gnosztikus mű.
• Ramajana és Mahabharata, indiai hősköltemények
• Mahavamsa, V. századi ceyloni krónika
• Manimegalai, VI. századi tamil költemény.
• Al Tabari, IX. sz.
• Anargharaghava, IX. századi szanszkrit költemény. Rama repülő szekerén megy a hegycsúcsra Sita-hoz, asszonyához.
• Balaramayana, IX. századi szanszkrit költemény. A sziget királya Rohana, a Gyémánthegy Ura.
• Rajataragani, XI. századi költemény Kashmírból. Megavahana király, aki felmegy a hegycsúcsra.
• Sumantakutavannana, XIII. századi páli költemény.
• Salalihini Sandesa, XV. századi szingaléz költemény.
• Suvul Sandesa, XVI. századi szingaléz költemény.
• Ezeregyéjszaka meséi – Szinbád történetei, hatodik utazás
• A XX. században Arthur C. Clarke regényében, a The Fountains of Paradise-ban bukkan fel a hegy, számos, korabeli forrás megidézésével.

Ajánlott irodalom

• William Skeen: Adam's Peak (Colombo, 1870; New Delhi, 1997)
• Senarath Paranavitana: The God of Adam's Peak (Ascona, 1958)
• Markus Aksland: The Sacred footprint (Bangkok, 2001)

Külső hivatkozások

• Sri Pada Organization