Segesvár történelmi központja 1999 óta a kulturális Világörökség része; Románia műemlékeinek jegyzékében az MS-II-s-A-15806 sorszámon szerepel.
Segesvár városa Erdélyben, a szászok földje északi
határán fekszik; egyike az Erdély német nevét adó hét várnak. A
városban napjainkig fennmaradtak a középkori német építészet
műemlékei. Az évente megrendezett Középkori Fesztivál a
városnak ezt a középkori hangulatát próbálja turisztikai
szempontból kiaknázni.
Látnivalók
-
Csizmadia-torony (1681)
-
Diáklépcső (1642): 172 fokból álló fedett lépcső, amely
a vár főterétől a várhegyre vezet.
-
Evangélikus gimnázium (17. század eleje); ma Josef
Haltrich egykori igazgató nevét viseli
-
Evangélikus vártemplom német nevén Bergkirche. Az
építését 1350-ben kezdték, majd 1429-1488 között átépítették. A
Segesvári hegyi templom 1345 és 1525 között épült. Az 1991-1999
közötti restaurálásért és tartószerkezetének megerősítéséért Europa
Nostra-díjjal tüntették ki.
- Járványkórház temploma
-
Kolostortemplom: 1484-1515 között épült, a 13. századi
Domonkos-rendi kolostor helyén. A templomban található egy 1440-ben
készített bronz keresztelőmedence, egy 13. századbeli, 35 darabból
álló keleti szőnyeggyűjtemény, és egy 1680-ban készített barokk
oltár.
-
Kovács-torony (1631)
-
Leprások temploma: A városfalon kívül található, a 15.
században épült. A leprások nem mehettek be a templomba, hanem a
pap ment ki hozzájuk a templom külső falán található
szószékre.
- Kötélverő-torony
- Mészáros-bástya
-
Mészáros-torony (12. század)
-
Óratorony: A vár főbejárata, a középkori városi tanács
székhelye. A többi toronytól eltérően nem a céhek védték, hanem a
városi katonaság. Eredetileg a 14. században épült; az 1677-ben az
előző évi tűzvész következtében újjáépítették. A tető színes
cserepei az 1897-es restaurálás alkalmával kerültek a helyükre. Az
órát Johann Kirschel készítette 1648-ban. A toronyban jelenleg
múzeum található.
-
Szabó-torony (14. század)
- Szűcs-torony
- Timár-torony
- Törle-kapu
- A Vár első említése 1280-ban történt. A város központja
a várfalakkal, tornyokkal erődített Várhegyen volt. Eredetileg a
fal 4 méter magas és 930 méter hosszú volt, ezt az évszázadok alatt
folyamatosan magasították, bővítették. A vár ma is lakott. A 14
tornyból 9 mai is áll, a borbélyok, a lakatosok, takácsok és a
kádárok tornyai már nem léteznek.
Források
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok; Budapest, Panoráma
1990;
További
információk
Kapcsolódó
szócikkek