A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.
A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából, melyeket a törökországi szentélyből zsákmányoltak. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.
