A roskildei székesegyház (dánul: Roskilde Domkirke) a sjællandi Roskilde városában található, és a világ első téglából épült gótikus székesegyháza; hatására a téglagótika elterjedt Észak-Európában. A 12. és 13. században épült; román és gótikus jegyeket egyaránt magán hordoz. A 20. századig ez volt az egyetlen székesegyház Sjællandon. Két tornya uralja Roskilde városképét.
A 15. század óta ez a dán uralkodók fő temetkezési helye, ennek
megfelelően az évszázadok folyamán több uralkodó is bővítette, új
temetőkápolnákat építve hozzá. 1536-ban, a reformációt követően a
püspök székhelye Koppenhágába
került, és innentől fogva viseli a Sjælland püspöke címet.
A székesegyház jelentős idegenforgalmi látványosság: évente több
mint 115 000 látogatót vonz. 1995 óta a Világörökség része.
1987 óta itt múködik Dánia egyik
legjobb fiúkórusa, a Roskildei Székesegyház Fiúkórusa. A katedrális
koncerteknek is rendszeresen helyet ad.
Temetkezési hely
sírja]] A dán királyi család alábbi tagjait helyezték itt végső
nyugalomra:
- I. (Kékfogú) Harald (valószínűleg, de nem bizonyosan)
(986)
- I. (Villásszakállú) Svend (1014)
- II. Svend Estridsson (1076)
- I. Margit (1412)
- III. (Bajor) Kristóf (1448) és Brandenburgi Dorottya királyné
(1495)
- I. Keresztély (1481)
- III. Keresztély (1559) és Szász-Lauenburgi Dorottya királyné
(1571)
- II. Frigyes (1588) és Mecklenburg-Schwerini Zsófia királyné
(1631)
- IV. Keresztély (1648) és Brandenburgi Anna Katalin királyné
(1612)
- III. Frigyes (1670) és Breunschweig-Lüneburgi Zsófia Amália
királyné (1685)
- V. Keresztély (1699) és Hessen-Kasseli Charlotte Amália
királyné (1714)
- IV. Frigyes (1730) és Mecklenburg-Rüstowi Lujza (1721) és
Rewentlow Anna Zsófia (1743) királynék
- VI. Keresztély (1746) és Brendenburg-Kulmbachi Anna Zsófia
királyné (1770)
- V. Frigyes (1766) és Nagy-Britanniai Lujza (1751) és
Braunschweig-Wolfenbütteli Julianna Mária (1791) királynék
- VII. Keresztély (1808)
- VI. Frigyes (1839) és Hessen-Kasseli Mária királyné (1852)
- VIII. Keresztély (1848) és Schleswig-Holsteini Karolina Amália
királyné (1881)
- VII. Frigyes (1863)
- IX. Keresztély (1906) és Hessen-Kasseli Lujza királyné
(1898)
- VIII. Frigyes (1912) és Svédország-Norvégiai Lujza királyné
(1926)
- X. Keresztély (1947) és Mecklenburg-Schwerini Alexandrina
királyné (1952)
- IX. Frigyes (1972) és Svédországi Ingrid királyné (2000)
Itt volt eltemetve 2006. szeptember 23-áig a dán származású
Mária Fjodorovna, III. Sándor orosz cár felesége is, ekkor azonban
a Dánia és
Oroszország közötti megegyezés szerint koporsóját
visszaszállították Oroszországba, hogy Szentpéterváron
temessék el.
Hivatkozások
Irodalom
- A világ természeti csodái és kultúrkincsei – Észak- és
Közép-Európa. Az UNESCO világöröksége sorozat 2., [Pécs],
Alexandra, [1997], ISBN 963-367-272-4
Külső hivatkozások
Шаблон:Commons