Rilai kolostor

A rilai kolostor (bolgárul Рилски Манастир, Rilszki Manasztir), Bulgária és a Bolgár Ortodox Egyház legnépszerűbb és legszentebbnek tartott kegyhelye Délnyugat-Bulgáriában helyezkedik el a Rila-hegységben. Története a 10. században kezdődött, amikor a bolgárok védőszentje, Rilai Szent János (Иван Рилски, Ivan Rilszki) a környéken vonult remeteségbe, majd halála után a követői kolostort alapítottak. A török időkben vált kulturális központtá, amely helyzetét a bolgár nemzeti ébredés korában is megőrizte, sőt megerősítette. 1976-ban nemzeti történeti emlékhellyé nyilvánították, 1983-ban pedig az UNESCO felvette a világörökség-listára.

Fekvése

A rilai kolostor Szófiától délre 65, Blagoevgrádtól északra 40 kilométerre helyezkedik el 1147 méteres tengerszint feletti magasságban egy völgyben, nem messze Bulgária legmagasabb csúcsaitól (a 2729 méteres Maljovica négy, a 2925 méteres Muszala pedig mintegy nyolcórai gyalogútra fekszik tőle). A közelében folyik össze két gyors és tiszta hegyi patak, a Rilszka és a Drusljavica. Festői erdőségek veszik körül, melyek nagy része az 1992-ben alapított Rilai Nemzeti Park területéhez tartozik.

Története

A hagyomány szerint Szent János (kb. 876–946) Szófia (akkori nevén Szredec) környékén született, és 25 éves koráig pásztorkodással töltötte idejét, majd kolostorba, végül remeteségbe vonult. Hogy minél jobban elzárkózhasson a külvilágtól, többször változtatta lakhelyét, végül a rilai hegyekben lelt nyugalomra. Ekkor már híres ember volt, a környékbeliek szentként tisztelték: csodás ördögűzések és gyógyulások kapcsolódtak nevéhez. Egy alkalommal maga I. Péter cár (927–968) is felkereste a remetét, akihez időközben tanítványok csatlakoztak, és megépítették a maguk szállásait a környéken. Az egyik ilyen hajlék később nagy és híres kolostorrá fejlődött, párhuzamosan az alapító hírének növekedésével: állítólag János ereklyéi gyógyították ki I. Mánuel bizánci császárt (1143–1180) betegségéből. Az ortodox egyház szentjének életét több bolgár és bizánci szerző is feldolgozta.

Hamarosan a bolgár uralkodók és előkelők is felfigyeltek a helyre. II. Iván Aszen (1218–1241), I. Kalimán (1241–1246), Iván Alexander (1331–1371) és Iván Sismán (1371–1393) bőséges adományokkal látta el a szerzeteseket. Egy 1378-ban kiadott, ma a kolostor épületében működő múzeumban őrzött adománylevélből kitűnik, hogy a turnovói pátriárka irányítása alá tartozó Rila komoly feudális hatalommá vált, több falu tartozott igazgatása alá a cári adományoknak köszönhetően. (Iván Sismán a fent említett levélben egymaga húsz falut bocsátott a szerzetesek rendelkezésére.) 1334–1335 között a helyi kiskirály, a szerb Dusán István és a bolgár Iván Alexander között lavírozó Hrelju lakótornyot emeltetett itt védelmi célból. Azonban mindhiába: a politikai játszmában egyre kényelmetlenebbé váló Hreljut megfojtották. Sírköve és trónusa a kolostori tárlat értékes darabja, ám az általa 1343-ban építtetett kis templomnak csak egyes részei maradtak meg.

A 12–14. században virágzott a rilai kultúra és művészet: sok tehetséges építész, festő és tollforgató nevelkedett és dolgozott itt, maguk után hagyva lenyűgöző építményeiket, kézirataikat és freskóikat.

Bulgária a 14. század végén az Oszmán Birodalom részévé vált, és az is maradt egészen 1878-ig. Az új felettes hatalma az ipeki szerb, majd annak 1766-os megszűntével a konstantinápolyi patriarchátus lett. A török hódítás következtében, noha szultáni fermánokkal erősítették meg privilégiumait, a kolostor elvesztette korábbi hatalmát és befolyását, majd miután az 1400-as évek közepén kirabolták és felégették, a kolostori élet visszaszorult egy időre.

A 15. század fordulóján aztán újjászületett a rilai spirituális és kulturális élet, melynek nyitányát az jelentette, amikor 1469-ben Szent János ereklyéit a kolostorba szállították a lerombolt fővárosból, Turnovóból. Az elkövetkező évszázadokban a rilai kolostor a bolgár kultúra egyik centrumává vált, és erős kapcsolatokat épített ki az oroszországi, szerbiai, görögországi és román ortodox egyházakkal, de főleg az Athosz-hegyi szerb szerzetesekkel. 1466-ban például a szerzetesek külön szultáni engedéllyel együttműködési szerződést kötöttek az athoszi Szent Panteleimon-kolostorral. (A dokumentum egy korabeli másolatát szintén a kolostori múzeum őrzi.) 1558-ban pedig IV. (Rettegett) Iván cár külön engedélyével több szerzetes utazott orosz földre, és rengeteg adományt – pénzt, kegytárgyakat, miseruhákat és könyveket – gyűjtöttek a kolostor számára. A török időkben többször kirabolták és lerombolták az épületeket, de mindig újjáépítették őket.

A nemzeti ébredés korában, a 18. század végén és a 19. században a kolostor, mint a nemzeti kultúra bölcsője és őrzője, a szláv nemzettudat szimbóluma, új lendületet vett a fejlődésben. Kegyes adományozók és egyszerű hívek, mesteremberek és művészek ezrei látogattak el Rilába. A részben leégett kolostorkomplexumot felújították és átépítették, amely ekkor nyerte el végleges arculatát. Bulgária felszabadulása után a kolostor további jogokat szerzett, és még ekkor is élen járt a bolgár kultúra fejlesztésében – a szekuláris bolgár oktatást például az egyik rilai apát, Neofit alapozta meg a 19. század közepén.

Építésének története

A kolostor mai képét a 19. században nyerte el. Kívülről masszív, négy emelet magas kőfalak tűnnek a látogató szemébe, melyeket kisebb-nagyobb ablakok törnek meg. A keleti és a nyugati falon két hasonló, vasalt tölgyfakapun keresztül lehet bejutni a kolostor udvarára, melyre a verandás-erkélyes lakrészek néznek. A lakóépületeket 1816-ban kezdték el építeni 8800 négyzetméteres területen, és a munkálatok 1847-ben fejeződtek be. Bár több mester és művész dolgozott a komplexumon, az egész kolostor tökéletes harmóniát sugall. A lakhelyek szabálytalan négyszögalakban helyezkednek el, és körbeveszik a részben kövezett, részben füves kolostorudvart, ahol a 14. századi Hrelju-torony és a Szent Szűz Születése főtemplom áll. A toronyhoz kis erkélyes harangtornyot építettek 1844-ben.

A lakórészek

A szerzetesek lakhelyeiül szolgáló épületeket több fázisban építették meg. 1816–17-ben az északi, majd a keleti szárny, 1819-ben pedig a nyugati épületrész készült el Alexij Rilec mester vezényletével. 1833-ban tűzvész pusztította el az újonnan emelt kolostorépületek egy részét, azonban a szerzetesi közösség a jámbor hívek és művészek segítségével már a következő évben újjáépítette azokat; ekkor nyerték el mai arculatukat. 1846–47-ben Milenko építőmester felügyeletével elkészült a kolostorudvart bekerítő déli szárny is. 1960-ban a Bolgár Népköztársaság helyreállíttatta a félig romos délkeleti épületrészt, amely ma a kolostori múzeumnak ad otthont.

A Szent Szűz Születése bazilika

Pavel Ivanovics mester alkotása, az ötkupolás, háromhajós bazilika 1834–37 között épült a régi, Hrejlu-féle templom helyén, melyet ekkor romboltak le. Két oldalkápolna és egy külső, fedett galéria csatlakozik hozzá. A gazdagon díszített templombelsőt a kupolák alatt és a falakon vágott ablakok világítják meg, így jól láthatóvá válik a sok falfestmény és a gyönyörűen faragott ikonosztáz, Teladour mester műve. Az oltárok előtt húzódó ikonfal építése 1839-ben kezdődött, és mintegy öt évig tartott. A 19. század közepén a faragványok zömét bearanyozták, illetve egyes részeit kifestették.

A templom külseje is hasonló műgonddal készült: külön figyelmet érdemel a háromszoros hullámot mintázó timpanon, amely jól kihangsúlyozza a szemből látható három kupolát. A nyílt oszlopcsarnok kőoszlopai és ornamentikus díszítésű boltívei, illetve az ehhez kapcsolódó vak kupolák alatt gyönyörű festmények csalogatják a látogatót.

A templom festése 1846-ban fejeződött be. A bibliai jelenetek ábrázolása követi a középkori bolgár hagyományt, de színkezelésében és realizmusában már a bolgár ébredés korának hatásai ismerhetők fel. A falfestményeken több mester ecsetvonásait lehet megkülönböztetni, de közülük csak Zaharij Zograf szignálta és datálta alkotásait. A kolostor krónikái még jónéhány festő nevét megőrizték: Toma Visanov, Sztaniszlav Doszpevszkij, Hriszto Dimitrov, illetve a Molerovsz testvérek, Dimiter és Szimeon is hozzájárult a dekoráció elkészültéhez.

A kolostor részei

A négyemeletes kolostorépületekben mintegy 300 szerzetesi cella található. Külön lakrésze van a mindenkori apátnak, illetve vendégszobák várják az adományozó teteveni, csirpani és koprivsticai családokat. Az udvart körülvevő épületekben emellett négy kápolnát, egy könyvtárat, egy refektóriumot, egy konyhát és több, a napi tevékenységek elvégzésére szolgáló helyiséget találunk (malom, ispotály, éléskamrák, raktárak, sajtkészítő, borospince). Igazi különlegesség a kolostor északi szárnyban elhelyezkedő hatalmas, nyolcszögalapú konyhája, mely négy emeletnyi (azaz 22 méteres) belmagassággal rendelkezik, és tetejét kupola zárja le.

A négy kápolna a lakrészek között helyezkedik el. A keleti (szamokovi) kapu felett, az első emeleten a Teológus Szent János kápolna, a másodikon pedig a Szent Szava és Simeon kápolna látható, míg a nyugati (dupnicai) bejárat felett a Keresztelő Szent Jánosnak, illetve attól jobbra, a nyugati szárnyban a Szent Arkangyaloknak szentelt kápolna helyezkedik el.

A kolostori múzeum

A déli szárnyban helyet kapott múzeum egyik büszkesége a Hrelju-templom mívesen faragott, 14. századi kapuja, valamint a Raphael-kereszt. Ez utóbbi alkotójáról, a 18. századi Raphael testvérről kapta a nevét, aki 12 év kitartó munkájával mintegy 104 vallási jelenetet és 650 miniatűr alakot faragott a mindössze 81 x 23 cm méretű fakeresztre. Munkáját, melyhez apró vésőket, késeket és nagyítólencsét használt, 1802-ben fejezte be, amikorra teljesen megvakult.

A kolostor lenyűgöző 14–19. századi ikongyűjteménnyel rendelkezik. A szentképek többsége a patrónus Rilai Szent Jánost ábrázolja, de más szentekről és témákról is születtek ikonok. A középkori kéziratgyűjtemény is jelentős: a korai bolgár szerzők, mint például Grammatikus Vladiszláv mellett klasszikus keresztény szövegek (például Aranyszájú Szent János Hexameronja) athosz-hegyi és tirnovói iskolákban készített másolatai is megtalálhatóak. Az írásművek közül több az alapító szent életével, illetve magával a kolostorral foglalkozik.

A kolostoron kívüli épületek

A rilai kolostor fennhatósága alá tartozik több kisebb környékbeli kegyhely. A kolostor mellé 1795-ben csontházat (osszáriumot) emeltek, melyet a Szűz Bemutatásáról neveztek el. A 15. századi alapítású orlicai zárda, mely a Rila városka és a kolostor közti út mellett fekszik, illetve a 19. századi építésű pcselinói zárda szintén a rilai szerzetesek igazgatása alá esik. A főépülettől három kilométerre keletre, az úttól távol, az erdő közepén fekszik a kicsiny Szent Lukács remetelak, illetve ettől még távolabb a Rilai Szent János sírja helyén emelt kápolna.

Külső hivatkozások

Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Vivienne Storey
2016. january 15.
Must see historic site in Bulgaria. Gorgeous setting.
St John Hill Bansko
2012. june 16.
Rila Monastery (Bulgarian: Рилски манастир) is the largest and most famous Eastern Orthodox monastery in Bulgaria and is at an elevation of 1,147 m (3,763 ft) above sea level. (link: Wikipedia)
Viva Bolova
2014. september 13.
Get a combined ticket for all the museums. It's a lot cheaper than a single ticket and the exhibits are great. Also, consider spending the night here -- for 12 leva you get a nice room with a bath.
Aylin Alpustun
2019. november 4.
It is a 2 hour trip from Sofia, definitely worth the trip. The colors are splendid in the autumn. Very peaceful. Great to take a walk around the monastery, pls drink the water from the fountains.
Mireia M.
2017. august 22.
Un lugar precioso para visitar si estás en Sofia. Se puede llegar en bus, sale a las 10.20h de la estación de bus. Vale la pena caminar por los alredeores y visitar la cueva.
NAYA ZHEKOVA
2018. february 7.
Рильский монастырь-святыня Болгарии. Можно приобрести вкуснейший хлеб, который пекут при монастыре.
Hotel Yastrebets Wellness & Spa

kiindulási $78

Hotel Yastrebets Wellness & Spa

kiindulási $0

Bella Vita Apartments Blagoevgrad

kiindulási $31

Hotel Rila

kiindulási $35

Mini Complex Rilski Terasi

kiindulási $41

City Blagoevgrad Hotel

kiindulási $26

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Malyovitsa

Malyovitsa (Bulgarian: Мальовица) is a peak and ski resort in the nort

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Seven Rila Lakes

The Seven Rila Lakes (български. Седем рилски езера, transliterat

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Skakavitsa Waterfall

The Skakavitsa Waterfall (Bulgarian: Скакавица or Скакавиш

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Muszala

A Muszala (bolgárul: Мусала) hegycsúcs Bulgáriában, a Rila-hegy

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Rila-hegység

A Rila vagy Rila-hegység (Шаблон:Ny-bg) egy hegység Bulgária délnyuga

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Tsarska Bistritsa

Tsarska Bistritsa ('Tsar's Bistritsa'; Bulgarian: Царска Бистр

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Borovets

Borovets (български. Боровец), known as Chamkoriya (Чамкория) unti

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Bayrakli Mosque, Samokov

Bayrakli Mosque (български. Байракли джамия), also known as Yokush M

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Studenica monastery

The Studenica monastery (Serbian: Манастир Студеница / Manastir Stude

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Westminsteri apátság

A westminsteri apátság (hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter tár

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Stavropoleos Monastery

Stavropoleos Monastery (Romanian: Mănăstirea Stavropoleos), also k

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Jvari (monastery)

Jvari or Jvari Monastery (ჯვარი, ჯვრის მონასტერი) is a Geo

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Geghard kolostor

A Geghard kolostor (örményül Գեղարդ) a 10-13. században épült, fé

Az összes hasonló helyeken