Pärnu város Észtország balti-tengeri partvonalán, a Pärnu-öböl mentén. Pärnu megye székhelye; közkedvelt üdülőhely, számos szállodával, étteremmel, és széles fövenyekkel. A várost kettészeli a Pärnu-folyó. Területe 33,22 km², lakosainak száma 44 568 fő, a népsűrűség 1 383,2 fő/km² (2004). A város és közvetlen környezetének légi forgalmát a Pärnui repülőtér szolgálja ki.
A középkor folyamán két kisebb város is létrejött a Pärnu-folyó mentén. Az egykori Peronát Ösel-Wik érseke alapította 1251 körül. A települést a későbbi források latinul Antiqua Peronának, németül Alt-Pernaunak, illetve észtül Vana-Pärnunak hívták. A folyó mentén fekvő másik várossal folyó hatalmi harcának köszönhetően Perona elpusztult az 1600-as évekre.
A város másik elődjét, Embekét (később németül Neu-Pernau, észtül Uus-Pärnu) 1265-ben hozták létre. A város részt vett a hanza kereskedelemben. A Lengyel Királyság 1560 és 1617 között birtokolta a terület fölött az uralmat. Már 1609-ben megvívtak egy csatát a város közelében a lengyel és svéd csapatok, de Svédország csak a később szerezte meg a várost, amit 1721-ben a nystadi békeszerződés aláírásával át kényszerült engedni az Orosz Birodalomnak.
Pärnu a független Észtország részévé lett az első világháború lezárultával.
