A Prímási palota (németül Primatialpalais, szlovákul Primaciálny palác), Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája.
A palota egyes részei ma múzeumként funkcionálnak.
A palota tetején, ma is ott található a bíborosi kalap, a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint egyéb a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegórikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája a világhírű orvos - alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is, amely az „1850. febr-5” amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.
A palotába, egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.
A palota legfontosabb látnivalója a XVII. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.
A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét, a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal, a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.
Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy XVII. századból származó Madonna dombormű található.
A korábbi palota akkor épült, amikor el kellett hagynia az Esztergomi érsekségnek a törökök által elfoglalt Esztergomot. Az 1590-es tűzvész után átépítették, és kibővítették. 1611 és 1662 között mind itt nyomtatták a a Pozsonyban nyomtatott könyveket továbbá, a régi püspöki háznak is volt Szent László király tiszteletének szentelt kápolnája.
A mai palotát 1778 és 1781 között Heffele Menyhért udvari építész építette az egykori püspöki ház helyén, Batthyány József esztergomi érsek rendeletére és költségére.
A kastély Szent György szökőkútja, eredetileg Forgách Ferenc érsek díszkertjéből került ide, amelynek hírnevét Lippay György érsek alapozta meg. A kert megszüntetése utána szökőkút először egy polgári családi ház kertjében kötött ki, később a város ajándékba kapta, amely végül a palota udvarán helyezte el.
A palota első emeletén található Tükörteremben, 1809- ben írták alá a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. A szerződés aláírásánál a győztes Bonaparte Napoleont külügyminisztere, Maurice Talleyrand, a legyőzött I. Ferenc császárt Lichtenstein János képviselte. Ugyanitt ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a magyar tudományos akadémia megalapítására. V. Ferdinánd szintén itt írta alá 1848. április 11-én az áprilisi törvényeket, Mária Anna királynő, Ferenc Károly és Ferenc József főhercegek, István főherceg-nádor és a teljes Batthyány kormány jelenlétében. Haynau tábornok szintén itt írta alá a vesztes 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követően, a magyar forradalmárok fölött kimondott ítéleteket. Miután az országgyűlés elköltözött Pozsonyból Budapestre, a palota helységeit bérbe adták. Itt működött egy ideig a nőpraeperandia intézete, a katolikus Casino. ezen kívül helyet kapott benne a katonai törzstiszti tanfolyam, az ipar és a fémipar iskolái, és a katolikus temetkezési egyesület raktárai.
1902. augusztus 30-án az egész épületet megvásárolta a város, és hozzálátott a felújításához, hogy városi hivatalokat, múzeumot, és közkönyvtárat létesítsen benne. A felújítások során előkerültek a Napóleon katonái elöl elrejtett, és később feledésbe merült gobelinek. Az értékes angol gobelineket eredetileg Batthyány József hercegprímás vásárolta Mazarin bíborostól. Az esztergomi érsekség ezek után vissza akarta perelni a Mortlake-gyár értékes falikárpitjait, de végül Vaszary Kolos esztergomi érsek megegyezett a várossal. A megállapodás tartalmazta hogy a gobelinek a palota szerves részét képezik, nem lehet őket eladni vagy kivinni a palotából, és hozzáférhetővé kell tenni őket a nyilvánosság számára.
A két világháború között a palota tükörtermében irodalmi előadásokat, és szerzői esteket tartottak: Várnai Zseni, Schöpflin Aladár, Móricz Zsigmond és Thomas Mann is tartott itt előadást. 1968. augusztus 3-án hat szocialista, és kommunista testvérpárt írt alá itt egy nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szocializmus vívmányainak megőrzéséről, és megvédéséről szóló együttműködési szerződést. A szerződés aláírását követően „internacionalista segítségnyújtás” címén ezek a testvéri szocialista országok elfoglalták Csehszlovákiát 18 nappal később.
