A Normafa, eredetileg Viharbükk (Шаблон:Ny-de) kedvelt kiránduló- és síelőhely Budapest XII. kerületében a Budai-hegység keleti peremén, a Budai Tájvédelmi Körzet része.
A Normafa könnyen megközelíthető a 21 és a 21A jelzésű buszjáratokkal és a Gyermekvasút vonataival (Normafa megállóhely).
A Normafa a Svábhegy–János-hegy vonulatában található. A Svábhegy legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága 477 méter. Az itt elterülő tisztás szabad kilátást biztosít a főváros felé és a belső budai hegyvidékre.
A Normafa eredetileg egy, a Budai-hegység keleti peremének tisztásán álló terebélyes öreg bükk (Fagus sylvatica) volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent. A fát többször is villámcsapás érte, és 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította.
A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem volt színházi előadás – ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozália világhírű operaénekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót, aki örömében ekkor elénekelte Bellini Norma című operájának Casta Diva nagyáriáját, amely ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti queste sacre antiche piante" (Szűzi Istennő, aki beezüstözöd ezeket a szent, öreg fákat). A Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját. Шаблон:Idézet2
Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a fa neve. Шаблон:Képdia
A fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, ezért a Margit-szigeti artézi forrás vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz idővel rárakódó mészköves bevonata örök időkre konzerválja. Sajnos a híres fa csonkja ennek ellenére elkorhadt.
1906-ban Glück Frigyes kezdeményezésére – ma is látható – emlékoszlopokat helyeztek el, rajtuk Halmos János polgármester és Márkus József főpolgármester domborműves portréjával. Az alkotó: Ifj. Pelzman Frigyes volt.
A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben új bükkfát ültettetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt. Az emléktáblán a Normafa története és Devecseri Gábor pár soros verse olvasható.
„Normafa, Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben, Ünnepi hegymászók vig dala szállt körüled, Normafa, Majdanidőn lombod közt éled az ének, Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”A Normafánál és környékén a 20. század közepén alakították ki Magyarország egyik legjelentősebb síközpontját. Ekkor épült a Normafa Síház, ezzel egy időben lesikló pályákat alakítottak ki. Megépült a sísánc, és nemzetközi szánkó versenyek rendezésére alkalmas szánkópályát építettek. Kialakításra került két sífutó pálya is.
A Normafánál a második világháborút megelőzően, de a világégést követően még évekig pezsgő sportélet volt. Több sípálya, köztük kivilágított sípálya is, több sífelvonó, szánkópálya, síugrósánc biztosította a sportolási lehetőséget.
A 60-as 70-es években még jobb teleken 40-50 síelhető napot számoltak. A síterepek leromlása a 80-as évekkel kezdődött. Egyrészt csökkent a síelhető napok száma, másrészt a növekvő terhelés a környezetvédők egyre dühödtebb ellenállását váltotta ki. Ennek ellenére a végső döfést a síélet megszűnését a rendszerváltás jelentette. Ekkor a sportegyesületek megszüntették a sí szakosztályaikat a síházakat eladták. Egyedül a Vasas SC síszakosztálya maradt a magyar Sísport utolsó mohikánjaként.
A Normafánál hét lesiklópálya került kialakításra a Nagy- és a Kis-Norma, az Ötlövetű, a Nagy- és Kis-egyetemi lejtő. A Harangvölgyi sípálya és a Cső.
A lesikló pályákat 4 sífelvonó szolgálta ki: A leghosszabb a Nagy-Norma és a Kis-Norma közötti csákányos felvonó volt. A Nagy-Norma megfelelő hó viszonyok mellett este 9-ig (szombaton 10-ig) ki is volt világítva.
Működött egy tányéros felvonó a Nagy-egyetemi és a Kis-egyetemi sípályák között. A Nagy-egyetemi lejtő déli oldalán volt a KFKI felvonó ez egy kampós felvonó, az egyetlen, amelyik még ma is üzemképes. Lejjebb, az egykori Honvéd-síház mellett, a Csőben volt még egy, szintén kampós, felvonó.
A Magyar Athletikai Club szánkópályája a Normafa út és Eötvös út találkozásától nyugatra indult. A cél több kanyar után a Tündérhegyi út alatt volt. A Fővárosi Vízművek több kutat telepített a szánkópálya a mellé, hogy azt a megfelelő jég elkészítéséhez locsolni tudják azt. Ezek közül a kutak közül a Nagy-Norma lejtő aljában álló még ma is üzemel.
Az Anna-réttől északra a jelenlegi Sportszálló telkén állt két sísánc. Az első síugrósáncot 1924-ben avatták fel, de ezt 5 év alatt kinőtte a közönség ezért egy nagyobb nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas középsánc (normálsánc) is épült. Ezt később műhó burkolattal látták el. A kisebbik gyakorlás célját szolgálta. A középsánc vasszerkezetes tornyát az 1960-as évek végén bontották le. A leérkező lejtőjének műhó burkolatát mind a mai napig használja egy gyermek síiskola.
A Normafától kiindulva a Hármaskút-tetőt megkerülve egy 5 km-es sífutó pálya állt a sífutók rendelkezésére. Ezt az egykori sífutó pályát mind a mai napig használják a futók, ez a nevezetes „MHK” kör. Ezen kívül a Honvéd síház mellett, az Előre-kert felső részén, egy 1200 m világítással ellátott sífutó edzőkör is a sífutók rendelkezésére állt.
A fenti sportlétesítményekhez több síház is tartozott. A Normafa síház a nagyközönséget szolgálta. Vele szemben volt a Honvéd-Auróra SC síháza, a Vízművek használaton kívüli épületében. Az Anna-réten volt és van az egyetlen megmaradt síház, a Vasas SC síháza. A Sísánc mellett A Népstadion által üzemeltettet Szabadsághegyi Edzőtábort találtuk (ez ma a Sportszálló). A Nagy-egyetemi lejtő aljában a Cső mellett volt a Honvéd síház, ma zarándokszállás, és a Disznófő-forrásnál a BKV Előre SC síháza.
A növényvilág a mészben gazdag talajoknak köszönhetően sokszínű. A hegység nagy részét cseres-tölgyesek és gyertyános-tölgyesek fedik. A leghűvösebb területek jellegzetessége a bükk-, ill. bükk-elegyes erdők, igen idős bükkökkel. A legfontosabb fafajok a tölgy, a gyertyán és a bükk.
A bükkösben kora tavasszal geofitonok nyílnak: odvas keltike, ujjas keltike, bíbor-, és fehér virágú odvas keltike, ujjas keltike, fehér galambvirág, szagos müge, a vajsárga virágú bókoló fogasír, rokona, a hagymás fogasír, farkasölő sisakvirág. Nyáron virágzik a turbánliliom.
A rovarok közül a legjellemzőbbek a lepkefélék, ill. a korhadéklakó fajok. A lepkeféléket főként a káposztalepke, ill. a kora nyáron gyakori boglárkalepkék képviselik. A környéken honos a csillogó boglárka és a nagyfoltú hangyaboglárka. A Harang-völgy ritkasága a csíkos boglárka. Kora tavasszal előfordul még a hajnalpírlepke, a kis rókalepke, ill. a nappali pávaszem. Az idős fák korhadékában találkozhatunk a barna százlábúval, erdeicsótánnyal, ill. a lapított testű tarka kéregpoloskával. A fák belsejében fejlődik a nagy bíborbogár, valamint legnagyobb hazai bogarunk, a nagy szarvasbogár. A kéreg repedéseibe petézik a hegedülő csercincér.
A hüllőket például a különféle gyíkok, ritkábban az erdei sikló képviselik.
A madárvilágot tekintve szintén a fákhoz (leginkább az idős fákhoz) kötődő fajok a jellemzőek, főként a harkályfélék, közülük is leginkább a nagy fakopáncs, a fekete harkály és a zöld küllő. A kisebb énekesek közül gyakori a feketerigó, a vörösbegy, az erdei pinty, a meggyvágó, valamint a többnyire harkályodvakban költő cinegefélék.
A vörös róka és a borz is építenek a környéken kotorékot.
A Normafa fejlesztésére vonatkozó javaslat 2013-ban merült fel, arról az Országgyűlés szeptemberben törvényt is hozott. Miután az első, nagyszabású – és a környezet károsítását valószínűsítő – tervek jelentős ellenállásba ütköztek, másfél éves egyeztetési folyamat kezdődött, melynek eredményeképpen (a Natura 2000 hatásvizsgálat eredményeit is figyelembe véve) 2015. január 27-én a Hegyvidéki Önkormányzat ellenszavazat nélkül határozatot fogadott el a Normafa helyreállításáról. Ez – a korábbiakkal ellentétben – kisebb léptékű fejlesztéseket tartalmaz, elsősorban a meglévő épületek funkciókkal való megtöltésére és a meglévő útvonalak, létesítmények felújítására fókuszál. Fontos változást fogalmaztak meg a biztonság fokozása érdekében is, így tervbe vették a futók, sífutók, túrázók, kerékpárosok, valamint a sétálók által használt útvonalak szétválasztását is.
2015. május 17-én helyi népszavazást tartottak a kerületben a Normafa helyreállításáról. A népszavazás a 27,6 %-os részvétel miatt hivatalosan érvénytelen lett, de a kerületi önkormányzat előzetesen jelezte, hogy magára nézve kötelezőnek ismeri el az eredményt a részvételi aránytól függetlenül. A megjelentek 81%-a támogatta a népszavazásra bocsátott fejlesztési koncepciót.