A Nicaragua-tó (spanyolul: Lago de Nicaragua, helyi nevén gyakran: Lago Cocibolca vagy Lago de Granada) Közép-Amerika legnagyobb édesvizű tava Nicaragua területén.
Területe 8157-8264 négyzetkilométer, ezzel a Maracaibo-tó és a Titicaca-tó után Latin-Amerika harmadik legnagyobb tava. Figyelembe véve azonban, hogy a Maracaibo-tó beltenger, így a 2. legnagyobb tónak is tekinthető.
Az egyetlen tó a maga nemében, ahol különféle tengeri halak is megélnek, köztük cápák, kardhalak, valamint fűrészesrájafélék, amelyek a San Juan folyón jutnak fel a Karib-tengerből. A tó környékén sok ritka madárfaj él.
Északi részén a Río Tipitapa folyón keresztül csatlakozik a Managua-tóhoz. Lefolyása a délkeleti részén levő Río San Juan, azaz a Szent János-folyó, ami egyben az ország legjelentősebb folyója is.
Sok sziget (mintegy 400) található benne, a nagyobbak közülük: a Zapatera, az Ometepe és a Solentiname-szigetek. A legnagyobb sziget, az Omotepe két vulkán összenövéséből keletkezett: Az 1610 m magas Concepción és az 1394 m magas Maderas.
Nagyobb települések a tó partja mentén: Granada, Rivas, San Carlos, San Miguelito.
A hatalmas beltavat a gyarmatosító spanyolok Mar Dulcénak, azaz Édes-tengernek is nevezték. Számos kutató felvetette, hogy a tó egykor tengeröböl volt és a vulkáni kitörések, illetve a földkéreg szerkezeti mozgásai zárták el a tengertől, a tó vizét pedig a belefolyó patakok megédesítették.
Napjainkban a tavon keresztül tervezik megépíteni a Panama-csatorna mintájára a Nicaraguai-csatornát. Ez azt jelenti, hogy a tó - miközben kapcsolatot létesít a két óceán között - egy édesvízi tóból fokozatosan sós vizű tóvá alakulna. A csatorna ellenzői szerint ez ökológiai katasztrófához vezet.