Nagy-tavak vagy Öt-tó a neve annak az öt tóból álló csoportnak, amely az Amerikai Egyesült Államok és Kanada határán található. Ezek a tavak a Föld legnagyobb édesvízű tavai közé tartoznak.
]]
Nyugatról keletre, a víz áramlása alapján:
]] | ]] | ]] | ]] | ]] |
A Huron és Michigan tavakat néha együtt említik, mint Michigan-Huron-tó, azon egyszerű oknál fogva, hogy vízfelületük lényegében közös, csupán egy keskeny szoros, a Mackinac-szoros választja el őket egymástól.
A tórendszer tagja még a Nipigon-tó is melyet a hatodik Nagy-tónak is szoktak nevezni, továbba a jóval kisebb St. Clair-tó is, melyet azonban már nem sorolnak a Nagy-tavak közé. (a Huron és az Eire tavak között fekszik)
A Nagy-tavak a legutolsó jégkorszak során, körülbelül 10.000 évvel ezelőtt alakultak ki, mikor a területet fedő jégtakaró elolvadt, és az így keletkező víz a jég által kivájt medrekben összegyűlt.
A tavakat folyók kötik össze egymással, (kivéve a Huron és Michigan tavakat, melyeket a Mackinac szoros), A Felső-tó lefolyása a St. Mary folyó, mely a Huron-tóba ömlik. Ennek a lefolyása a St. Clair folyó, ez a St. Clair-tóba, majd abból Detroit folyó néven az Erie-tóba torkollik. Ezután a Erie-tóból a Niagara folyó indul, (melyet a rajta fekvő Niagara-vízesés tett ismertté), ez végül az Ontario-tóba torkollik. Az Ontario-tó lefolyása a Szent Lőrinc-folyó, mely aztán a Szent Lőrinc öbölben, a világ legnagyobb folyótorkolatában végződik, ahol beleömlik az Atlanti-óceánba.
A vidéket a huron és irokéz indiánok különböző törzsei lakták, mint például a mohikánok vagy az algokinok, mígnem elsőként a franciák jártak a vidéken, még az 1540-es, 1550-es években, és ők is települtek meg itt először az 1580-as években. A területet 1534-ben Jacques Cartier francia felfedező első kanadai útja során Új-Franciaországhoz csatolta és a francia korona tulajdonának nyilvánította, noha az első francia felfedező csupán 1608-ban jutott el a térségbe, részletes feltérképezése pedig az 1610-es években kezdődött.
A tavak és környékük birtoklásáért sokáig folyt küzdelem Anglia és Franciaország között, míg végül 1763-ban a brit csapatok a francia-indián háború során teljes Új-Franciaországot (az észak-amerikai francia gyarmatokat) elfoglalták, majd az ezt lezáró békeszerződésben az akkor még angol kézen lévő észak-amerikai gyarmatokhoz csatoltak, földrajzi kulturális és egyéb tényezők folytán azonban ezek a területek nem csatlakoztak az amerikai függetlenségi törekvésekhez, mely a függetlenségi háborúba, majd az Amerikai Egyesült Államok megszületésébe torkollott végül.
Napjainkban a világ egyik legnagyobb hajóforgalma bonyolódik a tavakon, révén a Szent Lőrinc csatorna illetve a Nagy Tavak csatornarendszer átadásával (1959) megnyílt az út az óceánjáró hajók számára is a tavak partjain fekvő városokba. Hátulütője, hogy a hatalmas hajóforgalom súlyosan szennyezi a környezetet és komoly károkat okoz a helyi élővilágában.
A tórendszer hatással van a helyi időjárására is, a
'tó-effektusnak' nevezett jelenség télen figyelhető meg, amikor a
fagyos délkeleti szél a tavakból felszálló párát a levegőben
megfagyasztja és magával viszi, óriási hóesőt zúdítva azok
közvetlen földrajzi környezetére, illetve az Egyesült
Államok északkeleti területeire, nemritkán New
Yorkra vagy Washingtonra is.
Több jelentős város is fekszik a partján, ezek közül a legfontosabbak
amerikai oldalon
míg a kanadai oldalon