Murány vára

Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el, fénykora egy szerelmi hősköltemény, Széchy Mária és Wesselényi Ferenc idilljének helyszíne, vége - a pusztulás. Egyike volt a legmagasabban épült közép-európai váraknak. A vár építését a hagyományok a Bebebeknek, mások az Ilsva nemzetségnek, mások meg Giskrának tulajdonítják. Murányalja község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. 1427-ben Moranalya, 1435-ben Mwran néven említik. 1427-ben 24 adózó portája volt.

Története

A várat először egy 1271-ben kelt adománylevelében említik, mikor a várat V. István magyar király Gunig comesnek adományozza. Ez azt mutatja, hogy a vár közvetlenül a tatárjárás után már állott. Legrégebbi birtokosaiul a 13. században Gömör vármegyében már virágzott Ilsvaiakat ismerjük. Tőlük kerülhetett több gömöri uradalommal a Bebekek kezére, akik ott 1401-ben kaptak adományokat. Luxemburgi Erzsébet magyar királyné az idegenből behivott hívének, Jiskra János zsoldosvezérnek adta, amig Mátyás király vezére, Szapolyai István azt el nem foglalta.

A vár, uradalmával együtt, 1500 körül már a Tornallyaiak kezén volt. 1549-ben királyi birtokká vált. Az örökös pénzzavarban szenvedő kincstár igyekezett túladni rajta. 1600-ban Rákóczi Zsigmondnak kínálta 40 000 forintért, majd Johann Rottal udvari tanácsos, a Titkos Tanács magyar szakértője Jakab bárónak 100 ezer forinton zálogosította el. Az 1608. évi (k. e.) XIII. törvénycikk elrendelte, hogy a hatalmas murányi uradalom visszaváltását a még nem honosított Rotthaltól. Széchy Tamás 1609-ben Rottalnak lefizettte a zálogösszeget, Murányra és uradalmára királyi donációt kapott. Ettől kezdődik Murányban a Széchyek uralma és Murány fénykora. Széchy Tamásról fiára, Györgyre szállt a birtok. Neje, Homonnay Mária 1613-ban megvette azt apósától, Széchy Tamástól, György dacolt előbb II. Ferdinánd királlyal, majd urával, Bethlen Gáborral. Széchy György és neje Murány várát a protestáns szellem és műveltség egyik középpontjává tették.

Széchy György 1625-ben váratlanul bekövetkezett halála után özvegye, mint hű királypárti háborítatlanul birtokában maradt a várnak, lefizetvén a kamara által újabban pótlásul követelt 22 ezer tallért, a vár és uradalma 1626. április 14-én tulajdonul ráíratott, de hitlevelet kellett adnia, mely szerint: „Murányi várat idegen fejedelmeknek kezébe nem ejtem, névszerint pedig az erdélyi fejedelemnek, sem pedig erdélyi fejedelemhez tartozó embernek (át nem adom), sőt még testamentumomban is... Erdélyhez tartozandó embernek nem hagyom, sem adom.” Ő híven meg is tartotta fogadását, de leánya Mária anyja halála után I. Rákóczi György pártjára állott. Az ekkor történt események szolgáltatták a tárgyat Gyöngyössy István „Mársal társalkodó murányi Venus”-ához s Tompa meg Petőfi „Széchy Mária” című remek költeményeikhez.

A murányi Vénusz

…Murány erőssége.

Erős helly az Murány s-nagy hirü mindennél,
Nem csak ithon, hanem kin-is sok nemzetnél,
Azok-is, kik jártak nap-nyugat, s-keletnél,
Nem sokat szemléltek erőssebbet ennél.

Ezen az természet többet erőssitett,
Hogy sem az kőmives munkája készitett,
Körülötte ollyan kő-sziklát keritett,
Melynek nézése-is fejeket széditet.…

– Gyöngyösi István: Márſal Tárſolkodó Muranyi Venvs

Az 1630-as években három Széchy lány örökölte a murányi várat: Éva, Kata és Mária. A várat Széchy Mária és két lánytestvérének férjei birtokolták. Széchy Máriát özvegyként másodszor rozsályi Kun István köznemes, szatmári főispán vette feleségül 1634-ben, akitől 1637-ben – harcias előzmények után – elvált. 1644-ben tűnt fel a magyar történelemben Wesselényi Ferenc - aki később az I. Lipót császár elleni főnemesi összeesküvés egyik szervezője lett. Wesselényi ebben az időben még egyszerű végvári vitéz volt és első házassága révén császárhű várkapitányként katonáskodott Füleken. Amikor 1644. nyarán I. Rákóczi György csapatai visszavonultak az előző évben elfoglalt felvidéki területekről, Wesselényi is visszatért Fülekre. Szemet vetett a Rákóczihoz hű Murány várára. Wesselényi ekkor összefogott Széchy Máriával és együttesen, csellel túljártak Mária sógorainak eszén, és a várat a Habsburgok kezére játszották egyetlen puskalövés nélkül. Ennek révén Mária egyedüli vártulajdonos lett, Wesselényi pedig kettejük házassága után gróf és felső-magyarországi főkapitány. A királyi hadvezér, Wesselényi Ferenc a várral együtt a szép úrnő Széchy Mária szivét is megnyerte és a vár 1645-ben királyi megerősítéssel a kezükön maradt.

Álla még Murányvár szűzi épségében Hozzáférhetetlen szikla tetejében, Kevélyen tekintett völgye lapályára, Veselényi Ferenc ostromló hadára.
– Arany János: Murány ostroma

A Széchyek ekkor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hívei voltak, Széchy Mária azonban csellel -az őrséget leitta - átjátszotta gróf Wesselényi Ferenc füleki várkapitánynak, így Habsburg-kézre jutott. Erről szól a magyar irodalom barokk klasszikus műve, Gyöngyösi István háromrészes eposza, a „Márssal társolkodó Murányi Vénus...”.

Kétszáz esztendővel utóbb, hogy itt jártam, Híre sem volt többé az egykori zajnak. Az elhagyott, az elpusztult Murányvárban Vadrózsa-bokrok közt halk szellők susogtak. Letörtem egy rózsát s magammal hoztam őt... Talán a szép asszony szíve porábul nőtt...
– Petőfi Sándor: Szécsi Mária

Wesselényi 1667-ben bekövetkezett halála után – az összeesküvéssel kapcsolatos mindenféle gyanúokok miatt – Széchy Máriának el kellett hagynia Murányt, Kőszegen halt meg 1679-ben száműzetésben. Murány várát 1672-ben az összeesküvés felfedezése miatt V. Károly lotaringiai herceg ostrom alá vette és Széchy Mária hősies védekezése ellenére elfoglalta azt. A várban talált összeesküvéssel összefüggő iratok döntő befolyással voltak Magyarország további sorsára.

Thököly Imre felkelése idejében kurucok, labancok felváltva birtokolták. 1702-ben tűzvész rongálta meg a várat. 1706-ban már II. Rákóczi Ferenc kedvelt hivének, Bercsényi Miklós birtokában volt, aki egy ideig itt őriztette a magyar Szent Koronát.

A szatmári békekötés után

A szatmári békekötés után Murány várának jelentősége megszűnt. 1720-ban III. Károly király Koháry István grófnak adományozta a várat az uradalommal együtt és ezzel a vár sorsa a lassú enyészet lett. A murányi vár romjai mellett Koburg herceg az 1840-es években turistaházat építtetett, melyet Petőfi is meglátogatott Felső-Magyarországi útja során és akkor a ház kapujába késsel véste be: Petőfi Sándor 1846 július 14-ikén. Alatta Tompa Mihály későbbi kézirása látszott. A murányi uradalmi felügyelőség üvegfedél alá foglaltatta az érdekes feliratokat.

Irodalom

  • R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénusz (Helikon Kiadó, 1987) ISBN 9632077989
  • dr. Sarusi-Kiss Béla: A murányi vár élelemellátása a XVI. század második felében. In: Studia Agriensia 22., 2001. Dobó István Vármúzeum

Források

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz témájú médiaállományokat.
A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Adam Smeal Kapor
2014. április 22.
nadherny vyhlad!
Lukáš Ch
2017. september 2.
Počas víkendov a sviatkov sa dá získať povolenie na vjazd na veľkú lúku a tým si skrátiť výstup ????
Filip Hajný
2016. august 9.
Poněkud podprůměrná zřícenina, ale moc pěkný výhled.
Není to Daniel?
2014. july 28.
Zříceniny o rozměrech 360 x 96 metrů. Nádhera!
Ladislav D.
2013. április 26.
Môj dom môj hrad, srdcu najmilší :)
Térkép
3.2km from 531, 049 01 Murányalja, Szlovákia Útvonaltervezés

Hrad Muráň on Foursquare

Murány vára on Facebook

Hotel Partizán

kiindulási $167

Horský Hotel Srdie?ko

kiindulási $92

Hotel Poprad

kiindulási $35

Hotel Satel

kiindulási $39

Apartment Palace Hill

kiindulási $0

Vila Martina

kiindulási $27

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Krasznahorkai-barlang

A Krasznahorkai-barlang vagy Várhosszúréti Buzgó-barlang (sz

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Martonházi-aragonitbarlang

A Martonházi-aragonitbarlang, amely az Aggteleki-karszt és a S

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Dobsinai-jégbarlang

A Dobsinai-jégbarlang Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégb

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Tátra

A Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyv

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Bystrianska Cave

Bystrianska Cave is a limestone cave located on the southern slopes of

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Szlovák Paradicsom Nemzeti Park

A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park (szlovákul: Národný park Slo

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Andrássy-kastély (Betlér)

A betléri Andrássy-kastély (szlovákul: Betliarský kaštiel) Szlov

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Važecká Cave

Važecká Cave (Slovak: Važecká jaskyňa, and Hungarian: Vázs

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Neuschwanstein

A neuschwansteini kastély (németül: Schloß/Schloss Neuschwanstein, mag

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Londoni Tower

A londoni Tower több erődített részből álló középkori épületeg

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Château de Gruyères

The Castle of Gruyères (in french: château de Gruyères), located in th

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Angyalvár

32px  A Róma történelmi központjavilágörökségi helyszín része

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Castello Scaligero (Sirmione)

Замок Скалігерів (італ. Castello Scaligero) —

Az összes hasonló helyeken