A Meteorák a legnevezetesebb látnivalók egyike Görögországban van. A vidék és a hegység elnevezése: sajátságos környék tele gigantikus torony- és csipkealakú sziklákkal. Maguk a sziklák egyenként 100-150 m magasak.
A Meteora (görög szó) "levegőben lebegőt" jelent. A
sziklák elnevezése nem véletlen, valóban az égbolt közelében
keresendők a csúcsok.
Története
A keresztény vallás meghatározó eleme Isten dicsőítése, ennek
gyakorlása céljából sok hívőt vezetett a mindennapok világától
félreeső helyre, távol a világi hívságok csábításától: a
Pindosz-hegység barlangjaiban, meredek kaptatóin már a 12.
századtól megjelentek az aszkézis hívei.
A Nagy Kolostor, a Megalo Meteóron megalapítója, az Athosz-hegységből
származó Szent Athanaiosz barát csak 1350 körül telepedett le itt –
a legenda szerint a mai kolostor helyére angyal, illetve sas emelte
fel magával.
Tanítványa, Joaszaph, a szerb király fia, 30-40 évvel később
tovább bővítette a kolostort. A 15-16. században, amikor a török
meghódította Thesszáliát, sok új közösség alakult. A 17-18.
században a Meteora közösségei lassan hanyatlásnak indultak, több
közülük feloszlott.
Csak a 19. században figyelt fel rájuk néhány utazó, akiket
egyre több látogató követett.
Épületei
A Meteorákon huszonnégy bizánci kolostor található, melyek
egyenként 600 évnél idősebbek – a környék ennek köszönhetően igen
híres zarándokhellyé vált. A kolostorok közül ma már csak ötöt
használnak valójában a szerzetesek.
Maguk az épületek a thesszáliai Pindosz-hegységben elszórtan,
csaknem 300 m magasan, tűhegyes, alig megközelíthető, meredek
hegycsúcsokon helyezkednek el, és a Peneiosz folyó völgyére néznek.
Körülbelüli földrajzi helyük: Шаблон:Koord
1920-ig ezeket az épületeket csak létrákon lehetett
megközelíteni. A létrák egyenként 30 méteresek, vagy ennél
magasabbak voltak, némelyeket a sziklákhoz rögzítették. Az I.
világháborút követően, különösen az 1960-as évektől új utat
építettek Kalambakától a kolostorokig. Ma már hosszú, sziklába vájt
lépcsősorokon és mély szakadékokat áthidaló hidakon bárki elérheti
az épületeket.
A kolostorok
kialakítása
Az egykori épületek közül ma már csak pár lakott. A kolostorok
anyaga kő, vörös cseréptetővel, fakarzatokkal. A szerzetesek
számára szűk cellákat, templomot és a közös étkezések céljára
refektóriumot rendeztek be. A sziklákba ciszternákat vájtak, hogy
felfogják az esővizet. A Meteoron-kolostorban megmaradtak az igen
egyszerű konyha megmunkált fazekai és merőkanalai. A kolostorok
többségében csak néhány szerzetes él, de van egy olyan is, amelyben
apácák laknak.
Nevezetes
kolostorai
-
Metamorphoseos-kolostor (Megalo Meteoro): 613 m
tengerszint feletti magasságban, Piniosz felett pedig 475 m magasan
emelkedik. Athanassios szerzetes alapította templomát 1380-ban.
1388-ban (Simeon), és 1541-42 – ben új épületrészekkel gazdagodott.
Belső díszítése: gazdag ikonosztáz aranyozott fából,
intarziatechnikával kidolgozott pátriárkatrón, freskók a 16.
századból. A főtemplomhoz további három épület, és kápolnák
csatlakoznak: az Agios Athanassios kápolna, az Agios Konstantinos
és Agia Heleni (1769) illetve a Szent János kápolna (1600). 1923-ig
csak létrákon lehetett megközelíteni, most lépcsők vezetnek fel az
épülethez. Kincsei relikviák, a bizánci császárok ajándékai,
keresztek, amulettek, ikonok, kézzel írott kódexek és 600 kötetes
könyvtár.
-
Varlaam-kolostor: Varlaam szerzetes élt itt, 1350-ben ő
építette az első kápolnát a sziklán. 200 évvel később Theophanis és
Nectarus építette fel a Szent Trion Hierarchon templomot a
régi alapjaira. Ehhez csatlakozott az Hagion Panton és
Szent János templomok felhúzása. 1627-ben renoválták a Trion
Hierarchon (Stergion és Kyrillos szerzetesek) templomot. 1922-ben
látták el lépcsőkkel, de teherhordásra még ma is használják a
hálókat. Kincsei a sekrestyében találhatók: szentek relikviái,
liturgiaöltözetek, keresztek, a kolostor alapítójának vasöve,
aranyozott oltárterítők, pergamenre írott kéziratok és könyvek
százai.
-
Agia Triada (Szentháromság) -kolostor: Dometios
alapította 1458-1476 között. Az Agia Trias kápolna
kétoszlopos stílusban épült, 1692-ben freskókkal díszítették. A
kolostor bejáratánál egy kisebb kápolna áll, Damaskinos, Arsenios
és Ionas szerzetesek festették falait. 1888-ban látták el
lépcsőkkel, melyet 1925-ben további 140 lépcsővel egészítettek
ki.
-
Agios Nikolaos Anapafsas-kolostor: a 15. században,
valószínűleg egy korábbi alapra építették, de a szikla kis felülete
miatt az alapítók nem tudták kiterjeszteni területét. Első emeletén
a templom és a refektórium, a másodikon a szerzetesek cellái kaptak
helyet. A kápolna 1510-ben épült, Dionyssos és Nikoranos
szerzetesek alapították. Hosszúkás építmény, a kolostor déli fala
mellett emelkedik. Tíz cellából és egy apátságból áll. Díszítése
1527-ben fejeződött be, Theophanis Strelizas krétai barát
alkotása.
-
Agios Stefanos-kolostor: a szikla, amelyre a kolostort
emelték, már Kr. e. 1200-ban lakott volt. Maga a kolostortemplom
1350-ben alakult, alapítója Antonios Katahuzinos. Kicsi és sötét
épület fatetővel. Hozzá tartozik az Agios Charalambos
kápolna, mely 1798-ból származik, s Theophanis és Ambrossios
alapították. A templomot három kupola fedi, csodálatos fametszésű
oltára és ikonosztáza van. 1333-ban rövid ideig itt lakott III.
Andronikos Palailogos császár, aki birtokot és pénzt adományozott
az Agios Stefanosnak. A sekrestye és a templom igen gazdag:
keresztek, liturgikus eszközök, ikonok, kódexek, miniatúrák, Szent
Haralambosz ereklyéje (csodatévő csontok) található itt.
-
Roussanou-kolostor: nevét alapítójának, Roussanos
szerzetesnek köszönheti (bár erről nincs írásos bizonyíték).
1380-ban Joasaph és Maximos testvérek is alapíthatták. 1545-ben
renoválták és kiépítették. A kápolnát Krisztus feltámadásának
szentelték fel, nagyszerű freskókkal, ikonokkal díszítették.
1897-ben létrákkal látták el a zarándokoknak. 1930-ban stabil
építményt emeltek, hogy a látogatók feljuthassanak
Forrás
-
Die Meteoren, die heiligen Felsen und ihre Geschichte
(Georg Tzioras, Kalambaka, D)
-
Meteora (Michailis Toubis S.A., Athen 1989., D)
Külső hivatkozások
Шаблон:Commons
