A Magyar Iparművészeti Múzeum országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37. szám alatt.
Az épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte. A szecessziós stílusú épületet kupoláját Zsolnay kerámia díszíti.
A kupola körül négy allegorikus figura áll, akik az iparművészet négy ágát jelképezik. Az egyik alak női torzót tart a kezében (díszítő szobrászat), a mellette lévő kancsót (kerámia), a harmadik szoborserleget (ötvösség), az utolsó pedig egy orsót, amely a textilművészetet szimbolizálja.
A londoni (1857) és bécsi (1864) társintézmények után Rómer Flóris kezdeményezésére Európában harmadikként hozták létre 1872-ben Budapesten a múzeumot. A kormány 1890-ben írt ki a tervezésére pályázatot. Az első helyezést a „Keletre magyar!” jeligéjű, Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott tervsorozat nyerte el, de az építési megbízást csak 1893-ban kapták meg. A palota avatása 1896. október 25-én történt a millenniumi ünnepség részeként, ahol I. Ferenc József is megjelent. A tervező maga is elismerte, hogy az épület összhatásban „túlságosan indus” hatást kelt.
Reissmann Károly művei díszítették az épületbelsőt, amit 1920 végén lemeszeltek. Csak töredéke maradt meg az alkotásának.
Az épület második világháborús károkat szenvedett, melyeket (főbejárat, főkupola, nagy üvegcsarnok) 1949-ben állítottak helyre.
Az épületben a következő gyűjtemények tekinthetők meg: habán fajansz, holicsi fajansz, tatai fajansz, üveg, porcelán, szőnyeg, csipke, kárpit, viselet, hímzés, francia bútorok, brit bútorok, szecessziós bútorok, egyéb munkák, Esterházy-gyűjtemény, nemesfém, műtárgyak, ékszerek, szelencék, óragyűjtemény, bronz, ón, réz, vas műtárgyak, ortodox gyűjtemény, automaták, bőrmunkák, díszalbumok, díszoklevelek, dobozok, csomagolások, készletek, dohányzási kellékek, elefántcsont-faragványok, ex libris gyűjtemény, játékok, képeslapok, könyvművészeti gyűjtemény, kultúrtörténeti érdekességek, különleges anyagok, legyezők, miniatűrök, papírrégiségek, luxuspapír, szakrális néprajz, rajz, terv, grafika, műlapok, kézirattár, fotótár, negatív- és diatár.
Az időszaki kiállítások mellett egy-egy tárlóban helyet kapnak magángyűjtők tárlatai is az első emeleten.
