A Llullaillaco egy sztratovulkán az Andokban, Argentína (Salta tartomány) és Chile határán. Ez a negyedik legnagyobb vulkán és a második legnagyobb aktív vulkán a világon. Csak az Ojos del Salado magasabb. A Llullaillaco ezenkívül a nyugati félteke hatodik legmagasabb hegye.
A Llullaillaco a hagyományos Puna de Atacama vulkán vonalat követi. Nagy törmelékmező veszi körül, csúcsát a nagy szárazság ellenére állandóan hó borítja. A név jelentése (ajmara nyelven) forró víz: lloclla – forró és yacu – víz. Más források szerint a név a kecsua lullac (terül) és yacu (víz) szavakból jön. A hegyet először az inkák mászták meg, sokkal korábban, mint ahogy Columbus felfedezte Amerikát.
Több mászási útvonal van a hegyen, amelyek nem igényelnek különleges technikát, bár a nagy magasság nehézségeket okoz és egyedül ez veszélyes tényezőnek számít. Kapaszkodók szükségesek a nagy hó- és jégmezőkön való áthaladáshoz.
A terület egy részén taposóaknák vannak, amelyeket még az 1978-1982-es argentin-chilei háború idején telepítettek. Feltétlenül szükséges egy tapasztalt helyi vezető, útmutató.
1999-ben a Llullaillaco hegycsúcsa közelében egy argentin-perui antropológiai expedíció három inka gyermek tökéletesen tartósodott maradványait találta meg, akiket kb. 500 éve áldoztak fel.
Két nagyobb fejlődési szakasz különböztethető meg a vulkán történetében: a Llullaillaco I az ősi elsődleges vulkán a pleisztocénből. Két nagyon erodálódott kúp a hozzá tartozó lávafolyással, 20 km szélességgel és amely főleg nyugaton
