Világörökség a Moszkva

Kreml (Moszkva)

9.8/10

A Kreml (oroszul: Кремль) a modern szóhasználatban Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti. A kreml szó eredetileg olyan fellegvárat, citadellát jelölt, melyet az ősi orosz városokban építettek, és amelyből több (pl: Kazany, Novgorod, Nyizsnyij Novgorod, Pszkov, Szuzdal) máig fennmaradt. A moszkvai Kreml az azonos nevű folyó partja fölé, a Borovickij dombra épült, és mára a Világörökség része, a világ egyik leghíresebb épületegyüttese lett.

Történeti áttekintés

A terület már a Kr. e. 2. évezredben is lakott volt. Moszkvát az orosz krónikák 1147-ben említik először. A Moszkva- és a Nyeglinnaja folyók találkozásánál a 11-12. század fordulóján a szláv vjaticsok megerősített települése állt. Helyén Jurij Dolgorukij szuzdali fejedelem 1156-ban új, nagyobb erődítményt építtetett, ezt Batu kán seregei 1237-1238-ban felégették.

Az önálló Moszkvai fejedelemség székhelyeként a 14. század közepére jelentős várossá fejlődött és megerősítette vezető helyét északkeleti Rusz városai között.

Az évkönyvek 1331-ben említik először a Kremlt, mely ekkorra már az ide átköltözött orosz egyházfő, a metropolita székhelye is lett. Iván Kalita fejedelemsége idején (1325-1340) épültek az első kőtemplomok, (esetleg korábban, már a 13. század végén is), ezek mára nem maradtak fenn. Az erődítmény területét később megnövelték, sáncait tölgyfacölöpökkel erősítették meg, majd helyettük 1367-ben terméskőből masszív falakat és bástyákat emeltek. 1382-ben a Kreml állta is az ostromot, de a tatárok árulás segítségével bevették és feldúlták. Az újjáépítés során keletkezett templomok azóta szintén elenyésztek, mára csak egy épületrész, a Lázár feltámadása-templom maradt fenn.

A 15. század végére Moszkva lett az egységesülő orosz állam központja, melyet uralkodói – Konstantinápoly 1453. évi eleste után – Bizánc és Róma örökösének tekintettek. A Kreml nagyszabású átalakításához III. Iván nagyfejedelem (1462-1505) neves itáliai építőmestereket hívott udvarába, köztük volt Aristotele Fioravanti, (aki előzőleg Mátyás király palotaépítkezésein dolgozott), Pietro Antonio Solari és Marco Ruffo. Irányításukkal épült ki a híres Katedrális tér a három székesegyházzal, a harangtoronnyal és a Granovitaja-palotával. Az olasz építőmesterek irányításával jelentősen megerősítették a védműveket: a korábbinál magasabb és erősebb falakat, védőbástyákat alakítottak ki és téglaburkolattal látták el azokat. A Nyeglinnaja és a Moszkva folyókat a keleti fal mentén (a mai Vörös tér területén) árokkal kötötték össze. Mire 1516-ban a munkák befejeződtek, a folyókkal és vizesárokkal körülvett, titkos járatokkal átszőtt Kreml bevehetetlen erődítménynek számított. Csaknem száz év múlva a lengyel-litván csapatok mégis elfoglalták és két éven át tartották megszállva. A Kuzma Minyin és Dmitrij Pozsarszkij vezette népfölkelő sereg foglalta vissza 1612-ben.

Az 1613-tól uralkodó Romanov-dinasztia cárjai a különböző korok stílusának megfelelően, fényűző palotákkal gazdagították a Kremlt, melynek hadászati jelentősége fokozatosan csökkent. A 17. században épült többek között Nyikon pátriárka palotatemploma és a Potyesnij-palota, ahol a cári család számára rendeztek mulatságokat és színielőadásokat. A védőbástyákat dekoratív sátortetőkkel látták el, a falak eredetileg négyszögletes "fogazatát" az ún. moszkvai vagy nariskini barokk stílus jegyében, "fecskefarkúra" alakították át, így láthatók ma is.

A 18. század elején I. Péter rendeletére kezdődött az Arzenál építése, de a cár nem kedvelte Moszkvát: az újonnan megépült Szentpétervárra helyeztette át a fővárost. A Kreml fénye ezzel megkopott, országos jelentősége tovább csökkent. II. Katalin azonban újra építkezni akart, ehhez előbb régi épületeket kellett lebontani, míg végül 1787-re elkészült a klasszicista stílusú Szenátus-palota.

1812-ben az orosz csapatok harc nélkül feladták Moszkvát, Napóleon hadserege a Kremlt is elfoglalta és bő egy hónapig megszállva tartotta. Kivonulásuk során a paloták és a tornyok egy részét a franciák felrobbantották, az egész épületegyüttes komoly károkat szenvedett. A helyreállítás Osip Bove építész irányításával évekig tartott. Több bástyatornyot, falrészletet, harangtornyot építettek újjá, más épületeket teljesen le kellett bontani. Ekkor temették be a 300 évvel korábban létesített vizesárkot is. A szintén felrobbantott régi cári rezidencia helyén épülhetett fel a 19. század közepén a Nagy Kreml-palota, mely a szentpétervári Téli Palotával volt hivatott versenyre kelni.

A szovjet időszak alatt újra Moszkva lett a főváros, és a Kreml fokozatosan az új rendszer szimbólumává vált. Lenin a Szenátus palotájában rendezkedett be, egykori dolgozó- és lakószobája ma múzeum. A főbb tornyok csúcsain az arany kétfejű sasokat rubin vörös csillagokra cserélték. Az egyik legrégebbi templom, a Megváltó-székesegyház épületét 1933-ban lerombolták. Régi korok kolostorait, palotáit bontották le, hogy helyükön felépülhessen 1961-ben a Kongresszusi palota (Dvorec szjezdov), mai nevén Állami Kreml-palota (Goszudarsztvennij kremljovszkij dvorec). A Kreml területét 1955-ben nyitották meg a látogatók előtt, 1961 óta múzeum.

Az épületegyüttes

A Kreml összterülete 27,5 ha. A szabálytalan háromszöget alkotó fal hossza 2235 m, magassága 5 és 19 m között váltakozik, szélessége 3,5-6,5 m. A falakat és bástyákat 1485-1495 között emelték a III. Iván által behívott olasz mesterek irányításával. Eredetileg 18 védőbástya készült, a 17. században ezeket sátortetőkkel látták el és további két bástyatornyot is építettek (a Carszkaja- és a híd előtti Kutafja-tornyot). Méret és forma tekintetében kiemelkedőek a kör alakú saroktornyok és a kapuk – korábban felvonóhidakkal is ellátott – külső lőállásokkal kiegészített tornyai: a Vörös térre nyíló Szpasszkaja- és Nyikolszkaja-torony, mindkettő Pietro Antonio Solari alkotása (1491). A Kreml épületegyüttesének központja, a Katedrális tér (Szobornaja tér) három székesegyházáról kapta nevét és a 15. század végén alakult ki.

  • A háromhajós, ötkupolás Uszpenszkij-székesegyház (Mennybemenetel-székesegyház) volt az állami főtemplom, az orosz cárok koronázó-temploma. 1326-ban emelték az első, azonos nevű templomot a metropolita számára; helyette épült a székesegyház 1475-1479 között Aristotele Fioravanti mester irányításával.
  • A Blagovescsenszkij-székesegyház (Angyali üdvözlet-székesegyház) a moszkvai nagyfejedelmek és cárok egykori házitemploma. Szintén az azonos nevű régi, 14. század végi templom helyén, annak alapjaira épült 1484-1489 között. Eredetileg három kupolája volt, az 1560-as években átépítették, akkor alakult ki a mai kilenckupolás épület.
  • A tér délkeleti oldalán emelkedik az Arhangelszkij-székesegyház (Mihály arkangyal-székesegyház). A nagyfejedelmek és cárok temetkezési temploma volt, Aleviz Frjazin Novij (Alvisio Nuovo) irányításával építették 1505-1508 között. (Frjazin névvel illeték a külföldről érkezett mestereket.)
  • A tér és sokáig a város legmagasabb, 81 m-es építménye volt a Nagy Iván-harangtorony (Ivan Velikij-harangtorony). Az eredeti, szintén 1505-1508 között emelt torony Bon Frjazin mester munkája. A felső, kerek dobbal utólag, 1600-ban egészítették ki. A háromszintes, nyolcszögű épület a város védelmi rendszerének is része volt, a Kreml legfőbb őrtornyaként szolgált. A 16. század közepén egy másik harangtornyot is építettek mellé, Petrok Malij építőmester irányításával.
  • A tér nyugati oldalára néz a legrégebbi fennmaradt világi épület, a Granovitaja-palota homlokzata. A reneszánsz stílusú palotaépület Marco Ruffo és Pietro Antonio Solari munkája (1487-1491). 495 m2-es, csupán 9 m belmagasságú termének boltozatait egyetlen központi oszlop tartja. A teremben többek között győzelmi ünnepségeket, tanácskozásokat tartottak, itt fogadták a külföldi követeket is.
  • Mellette áll a Tyerem-palota, melynek alsó szintje a 16. század elejéről való, Alvisio da Carezzano munkája. Felső szintjeit később, 1635-1636-ban építették hozzá, attól fogva az első Romanov-cárok családjainak kedvelt lakhelye volt. A palotába építve található a Kreml legkorábbi építménye, az 1390-es évekből fennmaradt Voszkreszenyje Lazarja-templom (Lázár feltámadása-templom).
  • A metropoliták egykupolás Rizpolozsenszkaja-templomát 1484-1486 között pszkovi építőmesterek készítették. A 17. századi egyházszakadást előidéző Nyikon pátriárka palotáját és házitemplomát, a Tizenkét apostol-templomot 1653-1656-ban emelték.
  • A Kreml északkeleti sarkában áll az I. Péter által rendelt, de csak bő tíz évvel halála után befejezett Arzenal épülettömbje (1702-1736). A 18. század végén átépítették, majd a franciák felrobbantották. 1816-1828 között állították helyre vegyes, klasszicista és neogótikus stílusban.
  • Az Arzenáltól délre található a Szenátus-palota klasszicista épülete. Eredetileg Vaszilij Bazsenov tervei alapján kezdték építeni 1776-ban, de pénzforrások híján az építkezés abbamaradt, közben a tervnek több értékes régi épület esett áldozatul. Végül Matvej Kazakov tervei szerint készült el 1787-ben.
  • A Nagy Kreml-palota 125 m hosszú főhomlokzata a Moszkva-folyóra néz. Korábban itt állt a cárok régi rezidenciája, helyette épült 1838-1849 között Konsztantyin Ton és több más építész tervei alapján. Ez a Kreml legnagyobb létesítménye, épületébe a 15-16. századi paloták maradványait is belefoglalták.
  • Ugyancsak Konsztantyin Ton tervei alapján készült el az Oruzsejnaja-palota (Fegyver-palota) neoreneszánsz stílusú épülete 1844-1851-ben. Múzeumában nemcsak régi fegyvereket, hanem arany- és ezüst edényeket, ékszereket őriznek, bemutatják a cári családok használati eszközeit, hintóit. Itt kapott helyet 1967-ben a világhírű Gyémántgyűjtemény is.

Napjainkban a Kreml több kormányzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Orosz Föderáció elnökének rezidenciája (a Szenátus épületében) és több múzeum. A Kreml épületegyüttese a Moszkvába látogató turisták legfontosabb célpontja. A szomszédos Vörös térrel együtt 1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel az UNESCO Világörökség listájára.

Hivatkozások

Шаблон:Commonscat

Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
D. R
2010. june 11.
To see the Kremlin go to the O2 Bar in Ritz Carlton! The best view ever!
Presidential Libraries
2011. july 28.
President Reagan arrived here on May 29, 1988. His arrival marked his first visit to the Soviet Union, where he met with Mikhail Gorbachev for a superpower summit
Elhelyezkedés
Térkép
Cím

ulitsa Manezhnaya, 11, Moszkva, Oroszország, 119019

Útvonaltervezés
Nyitva tartás
Mon-Wed-Fri-Sun 10:00 AM–5:00 PM
Kapcsolatba lépni
Referenciák

The Kremlin (Кремль) on Foursquare

Kreml (Moszkva) on Facebook

Hotel Sadovnicheskaya

kiindulási $283

Hotel Baltschug Kempinski Moscow

kiindulási $390

Hotel Baltschug Kempinski Moscow

kiindulási $0

Troyka

kiindulási $75

DreamON Hostel

kiindulási $24

Luxapartment

kiindulási $77

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Alekszandrovszkij szad
Orosz Köztársaság

Az Alekszandrovszkij szad (Sándor-kert) Moszkva belvárosának kö

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Troickaja torony
Orosz Köztársaság

A Troickaja torony (magyarul Szentháromság torony, korábban ha

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Amusement Palace
Orosz Köztársaság

A Amusement Palace (Русский: Потешный дворец) turisztikai attrakci

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kutafja torony
Orosz Köztársaság

A Kutafja torony (Кутафья башняa) a moszkvai Kreml egyetlen me

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
State Kremlin Palace
Orosz Köztársaság

A State Kremlin Palace (Русский: Государственный Кремлёвский Дворец) t

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Terem Palace
Orosz Köztársaság

A Terem Palace (Русский: Теремной дворец) turisztikai attrakci

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Moscow Manege
Orosz Köztársaság

A Moscow Manege (Русский: Манеж (Москва)) turisztikai attra

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Итальянский грот
Orosz Köztársaság

A Итальянский грот turisztikai attrakció, a Érdekes épületek egyikik

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Sztrelna
Orosz Köztársaság

Sztrelna (oroszul: Стрельна) a szomszédos Petrodvorec városhoz

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Old Havana
Kuba

A Old Havana (Español: La Habana Vieja) turisztikai attrakció, a V

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Glacier Nemzeti Park
Egyesült Államok

Az egyesült államokbeli Glacier Nemzeti Park Montana államban fe

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Nagy-korallzátony
Ausztrália

A Nagy-korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya, a Kor

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Geirangerfjord
Norvégia

A Geirangerfjord (Geirangerfjorden) egy fjord Norvégia Sunnmøre t

Az összes hasonló helyeken