Krakkó történelmi központja (lengyelül: Stare Miasto, azaz Óváros) Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A 13. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma. A város izgalmas történetének további bizonyítékai a 14. századi erődítések maradványai, Kazimierz, déli részén a régi zsinagógával, a Jagelló Egyetem és a gótikus waweli székesegyház, a lengyel királyok nyughelye.
Шаблон:Lásd még Kialakulása Szemérmes Boleszláv fejedelem uralkodása idejére tehető. Krakkó 1257-ben megkapta a magdeburgi városjogokat, és ekkor alakult ki mai Óváros városszerkezete. A sakktáblaszerű beépítettség abban a korban, amikor a legtöbb városra a szűk, kacskaringós utcák voltak a jellemzőek, a legkorszerűbbnek számított. Krakkó virágkora Nagy Kázmér uralkodása alatt kezdődött, amikor a kereskedővárosnak már 10 000 lakosa volt, és tetőpontját a Jagelló-ház uralkodása alatt érte el. A virágkor végét a Wasa-dinasztia uralomra jutása jelentette, s a város elvesztette központi pozícióját. A tűzvészek, a járványok tovább gyengítették a helyzetét, sőt a nemzetközi kereskedelmi útvonalak eltolódása a kereskedelmet is megrendítette.
Az Óvárost a 13. század végén, a tatár betörés ellen vették körül falakkal, amelyeket a későbbi századokban további védművekkel erősítettek meg. Krakkóba eredetileg nyolc, felvonóhíddal ellátott kapun lehetett bejutni, és a városfal erősségéről 47 torony gondoskodott. Mivel a falakat vész esetén a különböző céhek tagjai védelmezték, ezért a bástyákat is a foglalkozásokról nevezték el. Ez a védmű évszázadokig fennállt, de 1807-ben elkezdték a lebontását. Napjainkban csak nagyon kevés maradvány látható.
Шаблон:Bővebben A Rynek Główny vagy a Főpiactér Európa egyik legnagyobb és legszebb középkori tere. Mérete 200*200 méter, és körül történelmi jelentőségő házak, paloták, templomok szegélyezik.
Шаблон:Bővebben Az egyetemet 1364-ben alapította Nagy Kázmér, és a mai gótikus épületet, a Stuba Communist Hedvig királyné adományából építették fel 1400 körül. Az épület földszintjén található alkimista laboratóriumban annak idején az aranykészítés titkát kutatta a híres Twardowski mester, akit maga az ördög is meglátogatott. Ennek bizonyítéka az egyik ajtón látható megszenesedett kéznyom. Az épület további részeiben a Jagelló Egyetem Múzeumának kiállítása látható.
1237 és 1269 között építették román és gótikus stílusban. A Mária-templom megépülése előtt a város plébániatemploma volt. Számos történelmi esemény helyszíne volt, többek között itt tartotta Nagy Lajos király lánya, Hedvig és Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem a kézfogóját.
A 13. században épült, de több felújításon és bővítésen átesett épületegyüttes. Legrégebbi része a refektóriumban található.
Az első barokk templom Krakkóban, 1582 és 1619 között épült.
1086-ban alapított templom, amely a tatár támadás idején menedéket nyújtott a városlakóknak. Míg külseje román stílusú, belsejére a 18. századi rokokó stílus jellemző.
A 14. században épült templom volt a régi központja az Óvárosnak.
Шаблон:Bővebben A lengyel királyok valamikori székhelyének helyén, a Wawel-dombon a hagyomány szerint már Krakkó mondabeli alapítója, Krakus király is épített egy palotát. A Wawel jelentőségét a 12. század első felében nyerte el, amikor Krakkó a Pias hercegek székhelye lett, és elkezdődött a palota és a katedrális építése. Egyes részei építésében olyan mesterek is részt vettek, aki a budai várpalota építésénél is dolgoztak. További hasonlóság, hogy mindkét épület a Kárpátokban fejtett márványból épült.
Шаблон:Bővebben A Waweltől délkeletre terül el a Nagy Kázmér által 1335-ben az iparosok részre alapított Kazimierz. A mai városrész sokáig önálló település volt saját városfallal és kiterjedt királyi privilégiumokkal. Nagy Kázmér ide kívánta telepíteni a Jagelló Egyetemet, és két katedrálist is építtetett. A fordulatot a város történetében az az esemény hozta, amikor I. János Albert ide költöztette a krakkói zsidókat. Ekkortól a város zsidó várossá alakult át, és megjelentek a zsidó imaházak. Még a két világháború között is jiddis nyelven beszélő zsidóság élt itt. A negyedben sajátos zsidó kultúra és művészet alakult ki, amelynek emlékét ma már csak az épületek őrzik. A város lakosságának döntő többsége a náci koncentrációs táborokban pusztult el.
A 14. században kezdték építeni Nagy Kázmér megrendelésére. A krakkói gótika jellegzetes alkotása, amelyben a külső támívek hiányoznak, a falakat támfalak erősítik. A Szent Mónika-kápolnát Stibor vajda emeltette, ezért Magyar-kápolnának is nevezik.
A 14. században emelt épületet a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Ma itt található a Néprajzi Múzeum.
1358 és 1405 között építették, mestere Szepesi Miklós volt. Az volt a kazimierzi plébániatemplom.
a 15-16. század fordulóján épült, itt kapott helyet a krakkói zsidóság történetét bemutató kiállítás.
A negyed híres rabbijainak, tudósainak reneszánsz és barokk stílusú sírkövekkel állítottak emléket.
Bács Gyula: Lengyelország, Panoráma, 1980, ISBN 963-243-001-8