Keresztes várak a Et Tallé

Krak des Chevaliers

6.2/10

Krak des Chevaliers (egyes átírásokban Crac des Chevaliers néven említik) egy keresztes lovagi erőd Szíriában és a világon fennmaradt egyik legjelentősebb, középkori hadiépítészeti műemlék. Arabul Qalʿat al-Ḥosn (قلعة الحصن) (ejtsd: Kalaat al-Hoszn) a vár neve. A Krak szó (jelentése erőd) a szír karak szóból ered, melynek jelentése szintén erődítmény, az al-Hosn-t pedig a közeli Hoszn faluról kapta. Homsz várostól 60 km-re nyugatra, a libanoni határ közelében, a tengerparttól 35 km–re keletre egy 650 m magas vulkáni kúpon helyezkedik el, közigazgatásilag Homsz tartományhoz tartozik.

1150 és 1250 közötti időszakban, a keresztes hadjáratok idején Krak des Chevaliers a johanniták főhadiszállása volt. A helyőrség még békeidőben is mintegy 2000 főt szállásolt el. Az erőd mintegy 3000 négyzetméteres alapterületét 3 méter vastag külső fal veszi körül 13 bástyával.

II. András király rendszeres adományával támogatta a vár építését és a vár védőinek ellátását miután ott járt 1218-ban. I. Eduárd angol király a kilencedik keresztes hadjárat idején, 1272-ben látta az erődöt és mintaként használta a saját, angliai és walesi várai építéséhez. A franciák a XIX. század vége felé ismét „fölfedezik”, és elnevezik Crak de Chevaliers-nak, azaz a „Lovagok Erődjének”.

Az erődöt T. E. Lawrence (Arábiai Lawrence) így írja le: „talán a legjobb állapotban konzervált és teljességével a legcsodálatraméltóbb vár a világon”. Az erőd egyike azon kevés helyeknek, ahol a keresztes lovagok művészi alkotásai fennmaradtak (freskók formájában).

Az erőd kulturális világörökségi helyszínné vált 2006-ban a Szaladin-citadellával együtt, tulajdonosa a szír állam.

Elhelyezkedése

A keresztes államok határvidékét védelmező erődhálózat egyik tagja. Stratégiai helyzetéből adódik, hogy akinek a kezén volt Homsz városa és a környező terület, az hatalmat gyakorolhatott Szíria belső térségei felett is, azáltal, hogy ellenőrizte az áruknak és a karavánoknak a kikötőkből az ország belsejébe irányuló forgalmát.

A vár Tripolitól keletre húzódó Homsz völgyében egy tszf. 650 m magas vulkáni kúpon helyezkedik el. A völgy egyetlen természetes átjáróként szolgál a tengerpart és Szíria belső területei között. A völgy, a „Homszi kapu” a Libanoni-hegység és az Anszarije-hegység (az Antiochiát Bejrúttal összekötő és a Földközi-tenger partjával párhuzamos É-D irányú 250 km hosszú hegyvonulat) közötti geológiai törésvonal mentén alakult ki. A közeli Orontesz-folyó völgye Földünk egyik legmarkánsabb árokrendszerének északi része, amely a libanoni Litani-völgyben, majd a Jordán-árokban folytatódik és a Wadi al-Arabahon keresztül Akabánál éri el a Vörös-tenger partját. Az erődöt Homsz várostól autózva 65 km-re nyugatra (ami légvonalban 38 km) a libanoni határ közelében érjük el, innen a tengerpart már csak 32 km–re van keletre. Közigazgatásilag Homs tartományhoz tartozik.

Ókori történelme

A Közel-kelet mindig is a különböző civilizációk találkozási pontja volt. Nevezetesen a babiloni, egyiptomi, hettita, héber, római, perzsa, bizánci, arab, szelzsuk török, oszmán és európai. A különböző kultúrák ilyen hosszú sora vezetett ehhez az egyedülálló építészeti alkotáshoz, melyet Crac des Chevaliers megőrzött. A különböző nemzetek között több háború csatái zajlottak a Crac-ot körülvevő térségben, mint például a híres Kadesi csata is. A Római birodalom, majd a szakadást követően a Bizánci Birodalom több különböző hellenisztikus erődöt tervezett és épített az erősödő perzsa katonai nyomás ellen a terület védelmére, majd az építészeti terveket a muszlim sereg használta fel, miután 634-től 639-ig meghódították a területet.

Iszlám hódítás

Az Omajjád dinasztia uralkodása idején az építők felhasználták a korábbi bizánci építményeket, a duzzasztógátakat, az Orontész csatornáit, hogy pompás palotákká és kertekké változtassák a sivatag közepét. Az alkotás és építkezés folytatódott az új uralkodó, az Abbászida dinasztia uralma alatt is, amikor az szerzi meg a kalifátust 750-ben. Az erőd állapota azonban már folyamatosan romlott a sereg befolyása alatt, mert a török haderők nem sokra használták az erődítményeket.

Keresztesek

Az eredeti kurd erődöt ezen a helyen Aleppo emíre építtette 1031-ben. Az erődítményt, amit a kurd helyőrségéről, arabul hiszna akrádnak, azaz a kurdok várának hívnak. Amikor a keresztesek elfoglalják ezt a várat, akkor ők ezt az akradot torzítják el krak-ra. Anélkül, hogy a jelentését tudnák, vagy használnák, így szerepel már egész korai oklevelekben, latinosan cratumként.

Az első keresztes hadjáratban a IV. Raymond de Toulouse 1099-ben elfoglalta, de elhagyta, amikor a keresztesek folytatták menetelésüket Jeruzsálem felé. Az erődöt 1110-ben Tankréd, Galícia hercege újra elfoglalta. 1144-ben II. Rajmund tripoliszi őrgróf a johannita lovagrendnek adományozta. Ekkortól a várat Crak de l'Hôpitalnak hívják franciásan, tehát az ispotály vagy a johanniták crak-jának.

A Johanniták újjáépítették és kibővítették a szentföld leghatalmasabb keresztes várává. Három méter vastag külső várfallal vették körül, melynek hét őrtornya nyolc-tíz méter átmérőjű volt, ezáltal koncentrikus várrá vált. A többszörös, egymás fölé emelkedő falsíkok alkalmazásával megnövelhették a védelem tűzerejét és lőtávolságát, ráadásul a belső harcállásokból hatékonyan támogathatták az elsőben harcoló katonákat. A falsíkok oldalsó védelemét négyzet- (vagy éppen a hajítógépek rombolásának jobban ellenálló) kör- vagy félkör alakú tornyok erősítették. A kapuk védelmét bonyolult rendszer szolgálta, felvonóhíddal, boltozott hajtűkanyarokkal ellátott folyosókkal, melyekben az esetleg betörő ellenségnek még mindig komoly veszteségeket lehetett okozni. Az egyik őrtoronyban a johanniták nagymestere lakott. Az erőd 50-60 johannita lovagot, plusz 2000 fő egyéb gyalogos katonát tudott elszállásolni. A 12. században az erőd körül várárok volt, mely fölött felvonóhíd vezetett a hátsó kapuhoz.

A belső és a külső kapuk között udvar volt, mely a johanniták által gótikus stílusban újjáépített belső épületekhez vezetett. Ezekben az épületekből nagyterem, kápolna, 120 m hosszú raktár folyosó, és két boltozatos kőistálló, melyek akár ezer lovat is befogadhattak. További tároló helyiségek az erőd alatti sziklába vájt járatokban voltak, ezért egyes becslések szerint ostrom esetén a johanniták akár 5 éven keresztül is ellenállhattak.

1163-ban Núr ad-Dín ostromolta az erődöt sikertelenül, mely ostrom után a johanniták alapvetően függetlenné váltak a tripoli határvidéken. 1170-re a johanniták átépítései befejeződtek. A 12. század végén és a 13. század elején számos földrengés okozott károkat és igényelt ismételt újjáépítést.

1188-ban Szaladin újabb sikertelen ostromot vezetett. Az ostrom alatt történt, hogy Szaladin emberei elfogták a várparancsnokot és a várkapu elé vitték, hogy rendelje el embereinek a kapuk kinyitását. Ő, a legenda szerint, kettős üzenetet mondott, először arabul szólt embereihez (elfogóinak nyelvén), hogy adják át a várat, viszont utána franciául azt mondta, védjék a várat az utolsó emberig.

1217 az ötödik keresztes hadjárat kezdete. II. András magyar király útban hazafelé meglátogatja a várat 1218 legelején. II András a szalacsi sólerakat jövedelméből erősíttette meg a külső falakat és mintegy száz ezüst márkányi összeget adományozott a védelmező csapatok finanszírozására. A kiadott adományozó oklevél szerint az adományt „örökkön-örökké”, minden év húsvétján kellett küldeni.

Végül 1271. április 8-án az erődöt az-Záhir Bajbarsz mameluk szultán seregei visszafoglalják, miután becsapták a johannitákat. Elhitették velük, hogy Tripoli grófja utasította őket a megadásra. A vár védői szabad elvonulás ellenében adták fel a harcot. Az iszlám világ örömmámorban ünnepelte a diadalt. A bajbarszok a vár védelmét új bástyákkal erősítették meg és a Tripoli ellen harcban bázisként használták. A johanniták kápolnáját mecsetté alakították át.

A mamelukok később Akkra, az utolsó jelentősebb keresztes kikötő megtámadásához használták fel az erődöt 1291-ben. A Krak a szultán helyettesének székhelye lett. A későbbi középkorban fokozatosan vesztett jelentőségéből. Az oszmánok újjáépítették, de 1934-ben az utolsó lakója is elhagyta a várat. Később a franciák restaurálták, majd megnyitották a nyilvánosság számára.

Séta a várban

A külső várfal keleti oldalán található a vár egyetlen bejárati magas kapuja (2.) ahova felvonóhídon (1.) át jutunk. Balra fordulva bolthajtásos, belső lépcsőfeljárón (3.) jutunk be a várba, ahol bal oldalon először XIII. századi, majd XII. századi őrhely (4.) (5.) következik, majd istállók (6.). A lépcsősor végén élesen jobbra fordulva további lépcsősor vezet tovább fel, a felső bejárathoz (7.), mely előtt keletre még egy újabb XIII. században megerősített őrszoba (10.) található.

A belső vár falai is bástyákkal erősítettek, melyek alul-felül várudvarokat zárnak közre. Ezen belül sorakoznak az egyes épületrészek, termek. A felső bejárattól (7.) balra raktár (20.), jobbra a hosszú őrszoba (8.) helyezkedik el, mögötte a várkápolna (9.) melyet később mecsetként használtak. Innen is vezet fel lépcső a lakótoronyhoz, a királylány tornyához (29.).

Szemben, a felső udvar (12.) nyugati oldalán látjuk az ötablakos galériát (13.) és a gótikus kapubejáratot. Itt lépünk be a katonai összejövetelekre használt nagyterembe (14.), mely a vár legnagyobb (28 m hosszú és 8 m széles) helyisége, amit három boltozott hajó és csúcsíves árkádsor alkot. A nagyterem mögött húzódik a 120 m hosszú folyosó (15.), ami összeköti a várkápolnát (9.) a háromszintes őrtoronyal (17.). A két háromszintes őrtorony (17., 18.) között helyezkedik el az olajpréselő (19.) helyiség.

A felső várudvar (12.) déli oldalán sorakoznak a konyhák, ebédlők, víztartályok. Ez utóbbiak a 20 m vastag pillérekkel alátámasztott sűrűoszlopos (21.) csarnokban találhatók.

A vár déli részén, az aquadukton (24.) keresztül bevezetett vízzel töltötték a belső és külső várfalak közötti területen, az alsó várudvarban (11.) a vizesárkot, ami víztározóként (25.) is szolgált. Ezt a déli várszakaszt 1271-ben három bástyával (27., 28., 31.) és egy 60 méteres csarnokkal (23.) bővítették ki. A bástyákban Kalávún és Bajbarsz szultánról arab nyelvű írás is maradt fenn. A szintén későbbi építésű arab fürdők (22.) romjai a vár délkeleti részén találhatók.

Galéria

Források

Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Damiano C
2011. may 15.
To be looking for Abdul, he works in the castle and he is a cool guide. It is free, just if you seem to him friendly
Elhelyezkedés
Térkép
Cím

0.2km from amar, Szíria

Útvonaltervezés
Referenciák

Krak Des Chevaliers on Foursquare

Krak des Chevaliers on Facebook

MIST HOTEL & SPA BY WARWICK

kiindulási $212

Miramar Hotel Resort and Spa

kiindulási $0

Le Notre Hotel & Ski Resort

kiindulási $80

Le Cedrus Suites Hotel

kiindulási $113

Hotel Chbat

kiindulási $70

Le Tournant Hotel & Resort

kiindulási $140

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kádes

Kádes (vagy Kinza, esetleg Qádes, Ḳādeš, akkádul: KIDŠU, mai nevén T

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Chastel Rouge

Chastel Rouge, also called Qal’at Yahmur قلعة يحمر (Castle of Yahmur

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Great Mosque of al-Nuri

The Great Mosque of al-Nuri (Arabic: جامع النوري الكبير‎)

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Cathedral of Our Lady of Tortosa

Cathedral of Our Lady of Tortosa (Arabic: كاتدرائية طرطوس‎)

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Masyaf castle

Masyaf castle (Arabic مصياف) is a large notable medieval castle in t

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Amrít

Amrít (arabul عمريت – ʿAmrīt, görög nyelven Marathosz vagy Marathiasz)

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Al-Kahf Castle

Al-Kahf Castle or Castle of the Cave (Arabic: قلعة الكهف‎) is a medie

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Deir Mar Maroun

Deir Mar Maroun (also known as Monastery of Mar Maroun or Cave of the

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Montréal (erőd)

Montréal (franciául: krak de Montréal vagy Mont Réal, latinul: Mon

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kyrenia Castle

Kyrenia Castle (Greek: Κάστρο της Κερύνειας) also Girne Castle, at

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kantarai vár

A kantarai vár Ciprus északi részén, a Karpaz-félszigeten található.

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kolossi Castle

Kolossi Castle is a stronghold a few kilometers outside the city of

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Mseilha Fort

The Mseilha Fort (Arabic: قلعة المسيلحة‎) also known as 'Puy du Conné

Az összes hasonló helyeken