Kazanyi Kreml

A Kazanyi Kreml (oroszul: Казанский Кремль, tatár nyelven: Qazan kirmäne/Казан кирмене) az oroszországi Tatárföld Volga menti fővárosa, Kazany citadellája, történelmi központja. A Kazanka-folyó fölötti dombra épült hajdani erődítmény falai között volt egykor a kazanyi tatár kánok udvara, a cári időkben a helyi kormányzó palotája, jelenleg itt áll Tatárföld elnökének rezidenciája.

A Kreml építészeti együttese egymástól eltérő kultúrák találkozásából született. Lényegében a 18. századra nyerte el mai formáját, de kialakulásában az orosz és a tatár hagyományoknak egyaránt fontos szerepe volt és jelenleg is a különböző kultúrák – orosz és tatár, ortodox és muzulmán egyházi hagyomány – együttélése jellemzi.

A múzeummá nyilvánított, védett történelmi épületegyüttest 2000-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára.

Történeti áttekintés

Keletkezéséről pontos, megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A hivatalos álláspont szerint volgai bolgárok alapították a 10.-11. század fordulóján. Miután a mongol-tatár invázió a volgai Bolgár Birodalmat is elpusztította, és létrejött az Arany Horda, az itteni megerősített település a 13. század második felében a környező területek központja lett. 1438-tól 1552-ig az önálló Kazanyi Kánság központja, a kánok rezidenciája volt.

1552-ben IV. Iván orosz cár csapatai elfoglalták, és az egykori kánság területe a moszkvai orosz állam része lett. A 40 napos ostrom után még épen maradt falakat, épületeket a cár leromboltatta, helyettük ortodox templomokat és új, kőből rakott falat, tornyokat emeltetett. Történészek azt is tudni vélik, hogy az újjáépítéssel a pszkovi Posztnyik Jakovlev építőmestert bízták meg. (Hagyományosan neki tulajdonítják a moszkvai Vörös téren álló Vaszilij Blazsenij-székesegyház megépítését is, melyet Kazany elfoglalásának emlékére emeltek.)

A Kazanyi Kreml ma látható épületegyüttese tehát főként a régi tatár védművek, mecsetek és más épületek romjain, nagyrészt a 16. század második felében és azt követően keletkezett. 1708-ban megalakították a Kazanyi kormányzóságot, ami újabb jelentős építkezéseket indított el. 1815-ben a várfalakon belül nagy tűzvész pusztított. A helyreállítást követően, a 19. században a Kreml végérvényesen elvesztette erődítmény jellegét.

A szovjet korszakban a régi építmények kisebb részét lerombolták, többségét hagyták leromlani vagy kulturális értékeiket figyelmen kívül hagyva használták, csak 1977-ben kezdődtek alaposabb felújítási munkák. Az 1990-es években további rekonstrukcióra, illetve fontos régészeti feltáró munkákra került sor.

A műemlék épületegyüttes

A Kazanka-folyó fölötti dombon észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan sokszög alakú Kreml hófehér falainak magassága 8-12 m, hossza összesen 1800 m. A falakat és tornyokat a város elfoglalása utáni években kezdték építeni, egy részük azonban csak a 17. században készült el, amikorra hadászati jelentőségük már csökkent. A 13 egykori bástyatoronyból 9 ma is áll. Közülük legismertebb a jelenlegi főbejárat, a Szpasszkaja-torony, de ugyanilyen híres a falakon belül álló, legendákkal övezett Szüjümbike-torony is.

  • A Szpasszkaja-torony (a Megváltóról elnevezett torony). A Kreml déli falában, az 1560-as években épült torony eredetileg kétszintes volt és védelmi célokat szolgált. A gazdagon díszített felső szinteket a következő évszázadban építették rá, mai formáját a 18. században nyerte el. A 44 m magas, sátortetős torony alján van a Kreml központi, hivatalos bejárata. Mellette állt valaha a Megváltó színeváltozása-kolostor (Szpaszo-Preobrazsenszkij monasztir), melynek 16. századból való két templomépületét a sztálini időkben lebontották. A déli fal két végét egy-egy kör alakú bástyatorony zárja le.
  • A Tajnyickaja-torony (Tajnyik jelentése „rejtekhely”). Itt van a Kreml északi, Kazanka-folyó felőli bejárata. Nevét az 1552-es ostrom során felrobbantott tatár bástyáról kapta, melyen át egykor titkos járat vezetett egy víznyerőhelyhez. A kétszintes, négyzet alakú torony méreteivel, a rajta át vezető szűk bejáratával, súlyos, sötét boltíveivel most is a régi idők hangulatát idézi.
  • A Szüjümbike-torony, népszerű nevén: Kán Mecsetje. Bár nem mecset, a Kreml többi építményétől teljesen eltérő stílusban készült. A vörös téglából rakott, 140 m² alapterületű, 7 szintes, 58 m magas torony nem a fal része, nem is védelmi célt szolgált. Szakértők véleménye szerint egyes díszítőelemei volgai bolgár építmények és tatár mecsetek motívumaival mutatnak hasonlóságot. Eredetéről megoszlanak a vélemények. Az egyik nézet a 17. század elején orosz építőmesterek által készített alkotásnak tartja, melyet elsősorban őrtoronynak használtak. A másik változat szerint az oroszok előtti történelmi korszakban keletkezett és a bolgár téglaépítészet folytatása, illetve annak 15. század végéről fennmaradt képviselője. Nevének eredete az utolsó kazanyi kánnő nevére utal, aki a legenda szerint a toronyból levetette magát, miután az orosz csapatok bevették a várost. A tornyot eredetileg földbeásott tölgyfacölöpökre építették, melyek egy része korhadni kezdett, ettől a torony kissé megdőlt. Dőlése a csúcsnál megközelíti a 2 m-t.
  • Az Angyali Üdvözlet-katedrális (Blagovescsenszkij szobor) a város legfőbb ortodox temploma, a Kreml legrégebbi egyházi épülete. 1556 és 1562 között készült, pszkovi mesterek munkája. Bár a katedrálist később többször átépítették és eredeti formájából kevés maradt meg, homlokzatán ma is felismerhetők az ősi pszkovi díszítőmotívumok. A rombadőlt tatár építményektől kissé távolabb, helyi mészkőből épült, az ősi orosz templomépítészet hagyományos keresztkupolás stílusában, öt kisebb kupolával, eredetileg három apszissal. A 16. század végén két oldalszárnyat építettek hozzá. Ekkor emelték ötszintes harangtornyát is, melyet később sokszor átépítettek, végül 1928-ban lebontották. 1736-ban a katedrális nyugati részéhez téglából refektóriumot (étkezőtermet) toldottak, az eredetileg sisak alakú kupolákat hagymakupolákra cserélték és a központi kupolát ukrán barokk stílusúra alakították át. Az 1815-ös tűzvész során a templom is súlyos károkat szenvedett. Helyreállítása után készült el a szomszédos főpapi épület a katedrálishoz vezető fedett galériával együtt. A század folyamán a templom főbejáratát magasított, fedett verandával látták el. 1918-ban a polgárháború során az épület ismét súlyosan megsérült, öt kisebb kupolája megsemmisült. A szovjet hatalom idején, 1925-ben a templomot bezárták, majd itt helyezték el a városi levéltárat, ami lényegében az épület fennmaradását biztosította. Egyes részeit lebontották ugyan, de ezeket részben az 1977-ben elkezdődött rekonstrukció során, részben később sikerült visszaállítani. 1995-ben a levéltárat áthelyezték, és elkezdődött a templom tíz évig tartó helyreállítása.
  • A nem egyházi létesítmények közül kiemelkedik a Kreml régi, északi részén álló egykori Kormányzói palota épülettömbje. Az 1840-es években készült a neves orosz építész, Konsztantyin Ton és társai tervei alapján, barokk- és más motívumokat vegyítő eklektikus stílusban. 1917-ig a kazanyi kormányzó palotája volt, jelenleg Tatárföld elnökének rezidenciája. A Szüjümbike-torony és a palota között áll a Palotatemplom (Dvorcovaja cerkov), melyet egy középkori tatár mecset alapjaira építettek a 17. században. A palota a környező épületekkel együtt a kánok rezidenciájának helyén épült, melyet egykor pavilonok, gazdasági épületek vettek körül. Ide tartozhatott az a dzsámi és türbe (mauzóleum) is, melyek alapjait a közelmúltban tárták fel. A káni rezidencia maradványai a régi kormányzói udvar részeként a 19. század elejéig fennmaradtak, feltehetően 1807-ben kerültek lebontásra.

A 21. század elején

2005-ben a Kreml volt a helyszíne a – hivatalos álláspont szerint 1000 éves – város központi ünnepségeinek. Ekkorra épült fel a város központi muzulmán temploma, a Kul-Sarif mecset, melyet egy tatár nemzeti hősről neveztek el. Négy minaretjének magassága egyenként 57 m. A tatár történelem folytonosságát is jelképező új létesítmény átadására 2005 júniusában került sor. A rákövetkező hónapban a kívül-belül teljesen felújított ortodox Angyali Üdvözlet-katedrálist nyitották meg a hívők és a közönség előtt.

Külső hivatkozások

A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Stepan Chizhov
2013. march 19.
Historic and Architectural Complex of the Kazan Kremlin is a UNESCO World Heritage Site
Manu Veth
2017. july 1.
Just wow what an unbelievable place!
Hristina Dimitrova
2014. september 14.
Very beutiful and magnetic place. Fantastic view to river Kazanka!
Artur Ilyasov
2019. may 2.
Matur place
Burgaz Serkan
2013. may 13.
harita harita
Андрей кабанов
2018. january 7.
Очень красивое место Казани! Не зря Казань так быстро развивается в туристическрм направлении! Внутри смотровая площадка, проводят экскурсии, множетсво магазинчиков! Есть на счто посмотреть!
Apartment-studio

kiindulási $56

Hotel Hayal

kiindulási $69

Shalyapin Palace Hotel

kiindulási $65

Hotel Art

kiindulási $46

Regina na Universitetskoy

kiindulási $37

Regina na Baumana

kiindulási $29

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
圣母领报大教堂 (喀山)

圣母领报大教堂(俄语:Благовещенский собор)是俄罗斯喀山的一座东正教教堂,从1552年到1918年曾是

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Qolsharif Mosque

The Qolşärif mosque (pronounced ], also spelled Qol Sharif, Kol S

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Söyembikä Tower

Söyembikä Tower (татарча/tatarça. Сөембикә манарасы|Söyembik

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Спасо-Преображенский монастырь (Казань)

Спасо-Преображенский монастырь — не действующий православный монасты

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Tour Spasskaïa (Kazan)

Спасская башня Казанского кремля — главная его проездная башня и п

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Муса Җәлил һәйкәле (Казан)

Муса Җәлил һәйкәле - Татарстанның Казан шәһәре Беренче май мә

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Թաթարստանի հանրապետության ազգային թանգարան

Національний музей Республіки Татарстан (тат. Татарстан

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Кирмән яр буе урамы (Казан)

Кирмән яр буе урамы (рус. Крем

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Belém-torony

A Belém-torony vagy Torre de Belém egy megerősített torony a por

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
San Juan National Historic Site

San Juan National Historic Site in San Juan, Puerto Rico, includes

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Belvedere-erőd

A Belvedere-erőd (olaszul Forte Belvedere vagy Forte di Belvederer)

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kreml (Szuzdal)

A szuzdali Kreml a mai város déli részén, a Kamenka-folyó kany

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Bahrain Fort

The Bahrain Fort (in Arabic: قلعة البحرين‎, transliterat

Az összes hasonló helyeken