A Kaszpi-tenger a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával. Belső, zárt víztömeg Oroszország és Irán között. Legnagyobb mélysége 1025 méter, átlagosan 184 méter. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, azt sósnak találták.. Sótartalma körülbelül 1,2%, egyharmada a tengervíznek.
A Kaszpi-tengert Oroszország (Dagesztán, Kalmükföld, Asztrahanyi terület), Azerbajdzsán, Irán (Gilán, Mázandarán és Golesztán tartományok), Türkmenisztán, és Kazahsztán határolja.
Nagyobb városok a Kaszpi-tenger közelében:
]]
A tenger korát 30 millió évre becsülik. Körülbelül 5,5 millió évvel ezelőtt záródott el a világtengertől. A Behshahr város közelében található Huto barlangban végzett kutatások azt jelzik, hogy már 75 000 éve emberlakta terület[1].
A Kaszpi-tenger területén található a világ harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye. [2] Geológiai kutatások 10 milliárd hordónyi kőolaj és 48 billió köbméter földgáz biztos készletet jeleznek, míg további 233 milliárd hordónyi kőolajat feltételeznek 50%-os valószínűséggel. A vízterületet körülvevő öt országra jellemző a befektetések iránti igény, a rossz infrastruktúra és az idejétmúlt termelési technológia. Az országok egymás közötti viszonyára, valamint az energiahordozókban gazdag térség kiaknázhatóságára a jövőben hatással lesznek az etnikai konfliktusok, a kitermelt energiahordozók szállítási útvonalai, valamint a Kaszpi-tenger nemzetközi jogi státusának tisztázása. Az örmények és azeriek közötti hegyi-karabahi konfliktus, a Grúziában zajló abháziai és dél-oszétiai függetlenségi küzdelem, illetve az orosz-csecsen harcok mind befolyásoló tényezőként hatnak az energiahordozó csővezetékek útvonaltervezésére és a térségbe irányuló befektetésekre.
A poszt-szovjet térségben történő energiahordozó-kitermelést az is nehezíti, hogy a Kaszpi-tengerrel határos országok továbbra sem tudnak megállapodni a tengerfenék jogi státusáról, vagyis a határok kérdése nem rendezett. A vita alapja, hogy a kérdéses vízterület tengernek vagy tónak minősül-e. Amennyiben tó, akkor szuverén országok között a kijelölt középső elválasztó vonal mentén történő felosztás elve érvényesülne. Ezt azonban Irán ellenzi, melyet térségbeli hadgyakorlatokkal is nyomatékosított. Amennyiben tengernek minősítenék a kérdéses területet, akkor a tengerfenék kincseiből közös együttműködéseken keresztül mind az öt ország egyformán részesülhetne. Mivel a Kaszpi-tenger északról délre haladva rohamosan mélyül – Iránnál néhol 1000 méteres mélységet is elérve –, Irán kőolaj-kitermelése erősen technikafüggő. Irán a közelmúltban alternatívaként felajánlotta a vízterület és a vízfenék öt egyenlő részre osztását, amit Oroszország elutasított. 2003 májusában Irán opponálása ellenére Oroszország, Azerbajdzsán és Kazahsztán egymás között felosztotta a Kaszpi-tenger 64%-át kitevő északi részt, és a kőolaj- valamint földgázkitermelést Irán és Türkmenisztán ellenkezése dacára tovább folytatja.
2000-ben a globális éghajlatváltozás következtében szokatlanul korán elolvadt jégtáblák miatt 20 000 – főként fiatal – kaszpi fóka pusztult el. 2007 májusában 800 állat esett áldozatul a korai nyárnak.