Goetheanum

Pontos megnevezése: Goetheanum Freie Hochschule für Geisteswissenschaft.

Előzmények

• Rudolf Steiner az általa megálmodott, 1907 és 1910 között tervezett Johannesbau épületét eredetileg Münchenben szerette volna felépíttetni, ám az ottani hatóságok azt nem engedélyezték. Ekkor választotta Steiner leendő – misztériumdrámáinak is bemutatandó – helyszíneként Svájcot.

A színházi előadások, koncertek, konferenciák céljára tervezett kultúrközpont nevét Steiner négy misztériumdrámájának központi szereplőjéről: Johannes Thomasiusról kapta.

Az első Goetheanum

• 1913. szeptember 20-án rakták le a Johannesbau, az antropozófia leendő központjának alapkövét, egy pentagon-dodekaédert, egy platóni testet, olyan helyszínen, amely valamikor druida szentély, őskeresztény misztérium-hely és misztikusok zarándokhelye volt.

Ezt a formájában egyedülálló épületet – az eredetitől némileg eltérően – is Rudolf Steiner tervezte. Az építész Carl Schmid-Curtius volt. Az építkezés alatt dúlt az első világháború, de az egymással háborúban álló nemzetek fiai Svájcban békés egyetértésben dolgoztak közös szellemi otthonuk felépítésén. A kétkupolás épület alapja beton volt, a felépítmény és a kupolák fából készültek. Az épület szimmetriatengelye kelet-nyugati irányú, akárcsak a régi katedrálisoké.

• 1914. április 1-jén, még az építkezés alatt tartották az épület felszentelését, mely
• 1918-ban kapta mai nevét, a Goetheanumot.
• 1920. szeptember 26-án volt az ünnepélyes megnyitó.

A belső teret a szivárvány színeiben játszó freskók és csodálatosan megmunkált, speciálisan csiszolt üvegablakok díszítették. A Nagyteremben álló faragott oszlopok – kétszer 7, különböző fából, melyek az ősbolygókat jelképezték – mind magukon viselték Steiner művészkezének nyomait. Maga az épület az Allgemeine Anthroposophische Gesellschaft (Általános Antropozófiai Társaság) központja is lett, titkársággal, kiszolgáló helyiségekkel, könyvtárral. A könyvkiadó külön épületben kapott helyet. Itt működik a Freie Hochschule für Geisteswissenschaft: a „Szellemtudomány (antropozófia) Szabad Főiskolája" is. A 12 hektáros kert, mely biodinamikusan gondozott, nem öncélú; az itt termett gyümölcsöket, zöldségeket frissen, helyben árusítják, a gyógynövényekből a közeli Arlesheimben homeopatikus elven készített orvosságok készülnek, a festőnövények anyagát pedig például a Nagyterem freskóihoz használták fel. A kertben több melléképület funkcionál kiadóként, műteremként stb.

• 1922. december 31. Steiner este nyolc órai előadása után, szilveszter éjjelén a Goetheanum épülete a betonalapzatig leégett; fa felépítményéből, két kupolájából semmi sem maradt meg.

„Ez volt az épület értelme: Ige és Válasz, Logosz és Ember.” Ezt Rudolf Steiner mondotta a tragédia utáni reggelen Ludwig Polzer-Hoditz grófjának. És Steiner aznap már folytatta is előadás-sorozatát a Schreinerei-ben, az asztalosműhelyben, melyet emberfeletti mentés után a tűzvész megkímélt. Itt maradhatott meg épségben Steiner Der Menschheitsrepräsentant (Az Emberiség Reprezentánsa) kilenc méter magas, fából faragott szobra, melyet Edith Maryonnal együtt készített. A szobor ekkor még az asztalosműhelyben volt, még dolgoztak rajta. A mű Krisztust ábrázolja a keresztelő után, a két kísértés (Lucifer és Ahrimán) között, melyeket a pusztában átélt.

• 1923. Rudolf Steiner a második Goetheanum tervein dolgozik, melynek betonból készült tömbjéhez már más anyagot választott, más formákat, egy más kornak.
• 1924 márciusában mutatta be a második Goetheanum tervezett modelljét, melynek megvalósulását már nem érhette meg, egy év múlva meghalt. Az új nagyterem megformálására Steiner már nem készített sem modellt, sem vázlatokat.

További épületek

• Glashaus (1914)
• Heizhaus (1914)
• Duldeck-ház (1915)
• Blommestein-ház (1919)
• Eurythmiehäuser (1920)
• Jaager-ház (1921)
• Trafostation (1921)

A második Goetheanum

• 1925. Elkezdődik a második Goetheanum építése, immár betonból.

1926 Szent Mihály-napjára szerkezetkész lett az épület. Belső kialakítása azóta is folyamatosan zajlik.

• 1928 húsvétján avatták fel az új épületet.

Itt található Közép-Európa egyik legnagyobb színházterme, 1000 nézővel. Akárcsak elődjénél, itt is 7-7, immár betonból készült oszlop tartja mennyezetet, melynek 12 motívuma az emberiség szellemi fejlődését ábrázolja. A színpad 23 méter széles, ugyanolyan magas, és 20 méter mély, Európában a legnagyobb. A nagyteremben rendszeresen játsszák Steiner misztériumdrámáit, Goethe Faustját is, valamint euritmia-bemutatókat, koncerteket tartanak. Az épületben van még egy kisebb színház-, és két kisebb előadóterem is, 450 illetve 200 és 180 férőhellyel, valamint könyvtár és archívum is. Steiner Der Menschheitsrepräsentant szobrának végső elhelyezése már csak az új Goetheanum épületében vált lehetővé, a déli szárny ötödik emeletén.

További épületek és bővítések

• Eurythmeum-Anbau (1924)
• Verlagshaus (1924)
• Schuurman-ház (1924)
• Südtreppenhaus (1930)
• Grundsteinsaal, az Alapkő terme (1952 és 1989)
• Grosser Saal, a Nagyterem (1956-57 és 1996-98)
• Nyugati bejárat (1962-64)
• Englischer Saal, 200 férőhely (1970)
• az Északi szárny kiépítése (1985-89)

Ajánlott irodalom

• Assia Turgenieff: Was wird mit dem Goetheanumbau geschehen? (1956)
• Thomas Meyer: A Goetheanum építésének története (részlet)
• Werner Kuhfuss: „Az, akit keresek…” (részlet)
• Hans Hasler: Das Goetheanum (2005)
• Goetheanum (2005)

További információk

• Der Goetheanum Bau - A Goetheanum épülete (német, angol)
• Das Goetheanum - A Goetheanum folyóirata (német)
• A Goetheanum kiadója(német)