Elbasani vár

Az elbasani vár (albánul Kalaja e Elbasanit) a 4. században épült, majd a 6. században megerősített római castrum alapjaira 1466-ban épült oszmán kori vár az albániai Elbasan városközpontjában. Albánia kevés síksági erődjeinek egyike, amely katonai jelentőségét 1832-es leszerelésekor és részleges lebontásakor veszítette el. A déli várfal, annak tornyai és kapuja teljes egészében, keleti és nyugati falai részlegesen maradtak fenn.

Története

Ókor

Az i. e. 168. évi harmadik római–illír háborúval, Illíria római leigázásával az i. e. 2. század második felében megindult az Adriai-tenger partvidékét Büzantionnal(wd) összekötő út, a Via Egnatia építése. Ezen létesítettek a mai Elbasan helyén egy mansiót, vagyis állomáshelyet Scampis vagy Scampa néven. A régészeti ásatások alapján az i. sz. 1. században már közigazgatásilag Dyrrhachiumhoz tartozó vicus volt a település. A 4. században a rómaiak katonai céllal castrumot építettek Scampisban, amely egy egész légió állomásoztatására alkalmas volt. Az erődített várost a 4. századtól már olyan térképeken is ábrázolták, mint az Itinerarium Burdigalense(wd) (Scampis) és a Tabula Peutingeriana (Hiscampis).

Középkor

A Római Birodalom összeomlását követően bizánci fennhatóság alá került Scampis feltehetőleg az 5. században püspöki székhely lett. A két évszázados római castrumot I. Iusztinianosz bizánci császár idejében (ur. 527–565) megerősítették, és Szkeminitész néven szerepelt az általa újjáépíttetett Epirus Nova-i(wd) erődítések listájában. A 6. századi földrajztudós, Hieroklész(wd) munkájában még fontos városként és püspöki székhelyként említette a várost, de a meg-megismétlődő, elsősorban a szlávokhoz, a bolgárokhoz köthető támadások következtében talán a 7. században, de legkésőbb a 9. században elnéptelenedett.

Oszmán hódoltság

A Nyugat-Balkánon terjeszkedő Oszmán Birodalom uralkodója, II. Mehmed 1466-ban a bizánci alapokon újjáépíttette a várat, és az így birtokba vett település az Ilbaszan (modern török İlbasan) vagy Ilibaszan nevet kapta, amelynek jelentése ’erős v. erődített hely; erődítés’. A déli várkapu boltívébe beépített, II. Mehmetet dicsőítő emlékkő arról is tanúskodik, hogy a vár építésze egy bizonyos Jusufi volt, és a munkálatok mindössze egy hónapot vettek igénybe 1466 nyarán. A vár és a körülötte kialakuló település a 16. századtól az Ilbaszani szandzsák(wd) székhelye, erőteljes iszlám kultúrával rendelkező fontos kereskedelmi és kézműipari központ, az albán lakta területek egyik legjelentősebb települése lett. Az 1770-es években az iskodrai szandzsákbég, Mehmed Bushatlliu pasa(wd), majd 1811-ben Ali Tepeleni pasa vonta fennhatósága alá a várat. Legyőzése után tíz évvel, 1832-ben Resid Mehmed pasa(wd), a szultán nagyvezíre parancsára leszerelték és részben lerombolták az ilbaszani erődöt. Ezt követően a várnegyed (Kalaja) az ilbaszani görögkeletiek városnegyede lett.

Leírása

A római és bizánci alapokra épített elbasani vár – a peqini és a bashtovai vár mellett – az Albániában ritka síksági erődök egyike. A várat 1987–1988-ban Ylli Cerova(wd) mérte fel régészeti szempontból. A délnyugati sarokbástyánál végzett ásatás során egy római kori barakk, egy 4–5. századi ókeresztény templom alapjaira bukkantak, valamint 4–6 méternyi kultúrréteget tártak fel, amelynek négy megtelepedési korszakát különítették el: 3–4. század, 5–6. század, 11–15. század, oszmán korszak.

A 4. században az eredeti castrum falát a közeli folyó medréből nyert kövekből, habarcskötéssel húzták fel. A négyszögletes alaprajzú, nagyjából 300 x 300 méteres erődítést kelet–nyugati irányban szelte át a Via Egnatia, amely így az ortogonális szerkezetű város decumanus maximusa lett, erre merőlegesen húzódott a déli városkapun át a castrumot elhagyó cardo maximus. A három – nyugati, keleti és déli – fő városkaput egy-egy félkör alaprajzú torony szegélyezte kétoldalról, a castrum négy sarkán körbástyák, a fal hosszában pedig 40-50 méterenként további tornyok biztosították a védelmet; ezek száma összesen húsz volt. A fal belső részén boltozatos kőlépcsők vezettek a tornyokba és a falra, kívülről pedig egy alacsonyabb védőfal (proteichisma(wd)) és egy mély, kövekkel bélelt vizesárok szegélyezte a falat. Két évszázaddal később a bizánciak opus mixtum(wd) technikával erősítették meg, azaz a korábbi kőfalat téglasorokkal magasították meg. 1466-ban az oszmán vár falait részlegesen az ókori erőd alapjaira építették, de területe némileg megnövekedett: az oldalfalak hossza 362 × 327 méter lett. Ezzel párhuzamosan a tornyok száma is megnövekedett, huszonnyolc torony biztosította a vár védelmét. A korábbiak helyén megmaradt a három városkapu, melyek közül idővel a város bazárjára kijárást biztosító déli Bazárkapu lett a legfontosabb. A kapu fölötti emeleten épült fel Ilbaszan első muszlim imaháza, a minaret nélküli Mehmet szultán mecset, amely mára elpusztult.

Napjainkra a déli fal teljes hosszában és 9 méteres magasságban, két sarokbástyájával, hat tornyával és a Bazárkapuval együtt teljes épségben megőrződött, ezen kívül részlegesen állnak a délkeleti és a nyugati oldal falai. A várnegyed nevezetes építészeti emlékei az 1492-ben felépült Király-mecset(wd) (Xhamia e Mbretit), a 17. századi Öregfürdő (Hamami i Vjetër), valamint az 1868-ban befejezett ortodox Szűz Mária-templom(wd) (Kisha e Shën Mërisë). Ez utóbbi templom kertjében áll a város szülötte, a 19. századi Biblia-fordító, Kostandin Kristoforidhi síremléke és mellszobra. A déli várfalon egy korábbi, a 17. században épített torony helyén 1898-ban 30 méter magas óratornyot építettek, a fal külső oldalán pedig a 21. század elején sétányt alakítottak ki emlékművekkel és neves elbasaniak szobraival. A délnyugati bástyánál korábban végzett régészeti feltárás helyén ma étterem áll, amelynek parkjában megtekinthetőek egy római kori barakk (esetleg lakóház) alapjai, pogány sírkövek, egy kora keresztény bazilika oszlopfői, valamint néhány oszmán kori sírkő.

Források

  • ' 'Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013.  
  • ' 'Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010.  
  • ' 'Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak,  
  • ' 'Durham 2001: M. Edith Durham: Albania and the Albanians: Selected articles and letters 1903–1944. Ed. by Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2001.  
  • ' 'Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75.  
  • ' 'Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013.  
  • ' 'Geço 1976: Pandi Geço: L’accroissement de la population urbaine dans la République Populaire d’Albanie et sa nouvelle répartition géographique. Ethnographie albanaise, (1976) 19–39. o.
  • ' 'Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013.  
  • ' 'Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012.  
  • ' 'Hammond 1974: N. G. L. Hammond: The western part of the Via Egnatia. The Journal of Roman Studies, LXIV. évf. (1974) 185–194. o.
  • ' 'Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009.  
  • ' 'Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013.  
  • ' 'Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák,  
  • ' 'Nurja 2012: Ermal Nurja: The rise and the destruction of Ottoman architecture in Albania: A brief history focused on the mosques. In Balkans and Islam: Encounter, transformation, discontinuity, continuity. Ed. by Ayşe Zişan Furat and Hamit Er. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing. 2012. 191–207. o.  
  • ' 'Pasmaqi & Hasekiu 2014: Ornela Pasmaqi – Juliana Hasekiu: The caracteristics of urban and architectural development in Elbasan in the beginning of the 20th century. Mediterranean Journal of Social Sciences, V. évf. 13. sz. (2014. jún.) 555–559. o. Hozzáférés: 2018. aug. 27.
  • ' 'Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981.  
  • ' 'Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek,  
  • ' 'Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe,  
  • ' 'Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies,  
  • ' 'Zojzi 1976: Rrok Zojzi: L’ancienne division ethnographique régionale du peuple albanais. Ethnographie albanaise, (1976) 7–17. o.
A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Bosman Avllazagaj
2013. october 28.
As this is my hometown i suggest everyone to visit it and stay amazed by its beauty and tranquility :)
Eugene Gioutzin
2013. september 8.
Great town...greater History...
Oktay Cakirca
2013. may 24.
First time :)
Go And Come
2021. september 18.
80 bin nüfuslu İşkomi nehri kenarında Arnavutluğun önemli şehirlerinden biri.
Erhan Orhan
2013. october 29.
Gelismekte olan bir şehir. Mekanları fantastik.
Emre Turudioğlu
2014. august 7.
Vetem fabrika ????
8.4/10
Altin Sa és 1.747 több ember volt itt
Térkép
0.1km from Rruga Vangjeli Bezha, Elbasan, Albania Útvonaltervezés
Sat 9:00 AM–9:00 PM
Sun 11:00 AM–9:00 PM
Mon 10:00 AM–8:00 PM
Tue 10:00 AM–6:00 PM
Wed 10:00 AM–8:00 PM
Thu 11:00 AM–9:00 PM

Elbasan on Foursquare

Elbasani vár on Facebook

Univers Resort

kiindulási $41

Univers Hotel

kiindulási $46

Kriva Resort

kiindulási $44

Hotel Colombo

kiindulási $29

Hotel Y. Salla

kiindulási $44

Hotel Ponte

kiindulási $31

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Petrelë Castle

Petrelë Castle (Albanian:Kalaja e Petrelës) is a castle in Petrelë, ce

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Mother Albania (statue)

Mother Albania (Albanian: Nena Shqiperi) is a 12-meter statue located

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Dajti Castle

Dajti Castle (Albanian: Kalaja e Dajtit) is a 1.12 ha (121,000

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Clock Tower of Tirana

The Clock Tower of Tirana (Шаблон:Sq), was built in Tirana, Alban

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Resurrection of Christ Orthodox Cathedral of Tirana

The Resurrection of Christ Orthodox Cathedral of Tirana or Orthodox

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Skanderbeg Monument (Tirana)

The Skanderbeg Monument is a monument located in the Skanderbeg

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Et'hem Bey Mosque

The Et'hem Bey mosque is located in the center of the Albanian capital

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Palace of Culture of Tirana

The Palace of Culture of Tirana (Шаблон:Sq) was built on the Pazar

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Neuschwanstein

A neuschwansteini kastély (németül: Schloß/Schloss Neuschwanstein, mag

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Londoni Tower

A londoni Tower több erődített részből álló középkori épületeg

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Château de Gruyères

The Castle of Gruyères (in french: château de Gruyères), located in th

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Angyalvár

32px  A Róma történelmi központjavilágörökségi helyszín része

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Castello Scaligero (Sirmione)

Замок Скалігерів (італ. Castello Scaligero) —

Az összes hasonló helyeken