A város története
A 16.
századig
A város nevének eredete ismeretlen, de valószínűsíthetően az
„éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is
valóban sok égeres található) (- ezen elmélet kritikusai szerint az
éger kapcsolat valószínűtlen, más településnevekben is szerepel az
Eger kifejezés (például Zalaegerszeg),
vagy annak más formája (így Grád, Győr)). A terület a
kőkorszak óta lakott, a korai középkorban német, avar és szláv
törzsek éltek itt. A magyarok a 10. században foglalták el a
területet, és Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első,
mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült
lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől
kezdve fontos vallási központ.
A 14.-16. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor
kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost.
Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra
elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe
kezdtek.
Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár
lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb
mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is)
1552-ben visszaverte a nagy török sereg támadását, amelyet Gárdonyi
Géza 200.000-re tesz, természetesen némi túlzással. A későbbi
történetírás is 80.000 fősnek írja le a török sereget. A mai
történeti kutatások szerint az ostromlók kb. 35-40.000 katonát
számolhattak mindössze. Az ostrom története leginkább Gárdonyi Géza
Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók
számára.
1596-ban a török újra ostrom alá vette Egert. Néhány hét múltán
- elsősorban azért, mert III. Miksa osztrák főherceg, bár
hadseregével a közelben táborozott, mégsem volt hajlandó a védők
segítségére vonulni - sikerült is elfoglalnia.
17─18. század
1687. december 17-éig maradt a vár török uralom alatt.
A város sok szép barokk és copf stílusú épülete, köztük a
(neoklasszicista) Bazilika, az érseki palota, a megyeháza, a Líceum
(mai Eszterházy Károly Főiskola A épület) és számos templom. A
korábbi mecsetekből is keresztény templom lett.
19─21. század
A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele
tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a vár déli fala omlott le,
megrongálva több lakóházat. Eger 1804-ben lett érseki székhely. A
városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság
alól és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák
Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a
belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint
200 embert vitt el a kolerajárvány.
Eger lakói aktívan részt vettek az 1848-49-es forradalom és
szabadságharcban. Bár a forradalmat leverték a Habsburgok, a régi
feudális rendszert már nem lehetett visszaállítani, és 1854-ben az
érsek lemondott földesúri jogáról a város javára. Sajnos a
vasúthálózat addigra már kiépült, és Eger kimaradt a Miskolcot és Budapestet összekötő
vasúti fővonalból, a csomópont szerepét Füzesabony kapta. Ez a mai
napig kihat a város megközelíthetőségére.
Az 1878. augusztus 30-án és 31-én pusztító árvíz vízszintjét 17
tábla jelezte városszerte; ezek többsége ma is látható. Az áradás
egy hatalmas bükki felhőszakadás nyomán zúdult a városra, amelynek
következtében a települést átszelő Eger-patak is kilépett a
medréből. A katasztrófa következményeként 10 ember lelte halálát,
35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, és
háziállatok százai fulladtak vízbe. A legsúlyosabb károk a
belvárost érték, ahol 4,63 méter és 1,5 méter közötti volt a víz
magassága.
Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet,
1925-től újra megkezdődtek a nagy építkezések, és az Egri
csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti
ásatásainak megkezdésére is. A második világháború sem múlt el nyom
nélkül, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok nagy pusztítást
végeztek: részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az
állatokat, megrongálták a vasútállomás épületét és felrobbantották
az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok rövid közelharc
után november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német
repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét,
ennek következtében 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 pedig
megsebesült.
A második világháború utáni időszakban jelentős mennyiségű
épületet emeltek városszerte. A 70-es évektől kezdve egymás után
nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya,
valamint Lajosváros panelházai. Még a Belvárost sem hagyta
érintetlenül az új építészeti stílus: megépült a nagy Dobó téri
áruház és új (azóta ismét átépített) külsőt kapott a Gárdonyi
Színház is. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost
elkerülő szakasza, így a Széchenyi út déli szakaszáról, valamint a
Belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat.
(Egykor a Dobó szobor környékén még helyi járatok is
közlekedtek.)
Az 1990-es évektől új, azóta is nagyjából folyamatos lendületű
építkezések kezdődtek, elsősorban a külvárosokban. A
Felnémet-Pásztorvölgyi, a Napsugár utcai lakópark, később a Kertész
út déli részén kezdődött építkezések felfrissítették a várost. Több
nagy volumenű építkezés is zajlott: a Makovecz Imre által tervezett
Bitskey Aladár Uszoda, illetve a Felnémet és Eger között épült
bevásárlónegyed számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő
út, amellyel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is.
2008 márciusában Egert is betetőzte a plázahullám, megnyitotta
kapuit Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az
Agria Park.
Eger napjainkban népszerű, nemzetközileg ismert
turistacélpont.
Шаблон:Széles
kép
Címere
Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán
természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú
bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér)
egyszarvú (unicornis), első lábaival hegyével felfelé álló, arany
markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik.
A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Jobbról természetes színű,
kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet
tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók
helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül
jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.
Politikai élet
és közigazgatás
Közgyűlés
Eger közgyűlése 25 képviselőből (és a polgármesterből) áll. A
képviselőket vegyes választási rendszerrel választják meg: a város
egyéni választókerületeiben 15 mandátumot lehet megszerezni, míg a
kompenzációs listáról 10 mandátum osztható ki.
A közgyűlés összetétele a 2006. évi önkormányzati választások
alapján:
- Fidesz–KDNP–Vállalkozók Pártja–Jobbik: 9 fő
- MSZP: 9 fő
- SZDSZ: 3 fő
- Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE): 2 fő
- MDF: 1 fő
- JOBB Egerért: 1 fő
Tisztségek
- Polgármester: Habis László (ELE)
- Alpolgármester: Szeleczki János (Fidesz)
- Címzetes főjegyző: Dr. Estefán Géza
Területi
államigazgatás
2009. január 1-jén kezte meg működését Eger székhellyel az
Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, miután az
Alkotmánybíróság megsemmisítette a közigazgatási hivatalokról szóló
kormányrendeletet[1].
Az új szerv az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal
jogutódja azzal a hatásköri eltéréssel, hogy nem jogosult a helyi
önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi
ellenőrzésére[2].
Illetékessége Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyére
terjed ki, ez utóbbi két megye székhelyén kirendeltsége működik. A
hivatal vezetője: Dr. Balás István.
Országgyűlési
választások
Eger Felsőtárkánnyal és Noszvajjal együttesen alkotja Heves
megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületét, amelynek
egyben a székhelye is. Megyeszékhelyi szerepéből következően a
Heves megyei országgyűlési területi választókerületnek is a
központja.
A Heves megye 1. sz. választókerületének országgyűlési
képviselői:
- 1990–1994: Szarvas Béla (MDF)
- 1994–1998: Korózs Lajos (MSZP)
- 1998–2002: Homa János (Fidesz)
- 2002–2010: Nagy Imre (MSZP)
Éghajlat
Шаблон:Éghajlattáblázat
Demográfia
Év |
Lélekszám |
1990 |
61 892 |
1991 |
62 474 |
1992 |
63 017 |
1993 |
63 462 |
1994 |
63 794 |
1995 |
59 992 |
1996 |
59 308 |
1997 |
58 976 |
1998 |
58 485 |
1999 |
57 891 |
|
Év |
Lélekszám |
2000 |
57 289 |
2001 |
58 173 |
2002 |
57 695 |
2003 |
56 696 |
2004 |
56 458 |
2005 |
56 317 |
2006 |
56 274 |
2007 |
56 647 |
2008 |
56 082 |
|
A városnak 2007-ben 56 647 lakosa volt. Ebből magyar: 96,0%
cigány: 0,9% német: 0,2% ismeretlen, nem válaszolt: 3,2%
Vallási megoszlás:
- Római katolikus: 62,4%
- Görög katolikus: 0,9%
- Református: 7,8%
- Evangélikus: 0,7%
- Más egyházhoz, felekezethez tartozó: 0,8%
- Nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 18,3%
- Ismeretlen, nem válaszolt: 9,4%
Városrészek
-
Almagyar – A város keleti oldalán található domb, Eger
legelegánsabb része. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola
több tanszéke és kollégiuma.
-
Almár – A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült
városrész, főleg hétvégi házakkal.
-
Belváros – Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk
gyöngyszemének, ami nem áll távol a valóságtól. Itt található
többek között Magyarország második legnagyobb temploma, valamint a
több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola
főépülete is.
-
Berva lakótelep – Az egykori egri Finomszerelvénygyár
dolgozóinak épített lakótelep Felnémet északkeleti részén
található. ide épült az egyik dohányipari cég logisztikai
központja.
-
Cifra hóstya – A Belvárostól északra fekvő városrész,
tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a
Tűzoltó Múzeum, valamint Vitkovics Mihály szülőháza.
-
Csákó – Egykori neve Szent István-város. Csendes
kertvárosi negyed, jórészt nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán
van az egri vasútállomás.
-
Érsekkert – Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az
egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Nem túl
rég töltötték fel vízzel a kert északnyugati részén található,
hangulatos kis tavat, 2003-ban készült el a Klapka út melletti
részen a zenepavilon (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei
koncerteket adnak). A délnyugati részébe sportlétesítmények
épültek, többek közt a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok is ott
található.
-
Felnémet – A múlt század második felében Egerhez csatolt
település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai
nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása.
-
Felsőváros – A rendszerváltás előtt Csebokszári
lakótelep néven elhíresült városrész, elsősorban négy- és
tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának mintegy harmada.
Három középiskola is épült itt (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai
Középiskola, Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és
Gimnázium, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és
Szakmunkásképző Iskola). Egyre több embert vonz ide az utóbbi
években a közte és Felnémet közt épült bevásárlónegyed.
-
Hajdúhegy – Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal
ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed.
-
Hatvani hóstya – A városrészt kettészeli a 25-ös főút,
attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi
házakat találhatók. Itt van Eger egyetlen református temploma,
valamint a városi stadion is.
-
Ipari park – A rendszerváltás óta lendületesen fejlődő
terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális
vállalat telepedett meg itt.
-
Károlyváros – Eger egyik nagyobb városrésze, a
Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban
kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár, az Egészségügyi
Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és
családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre.
-
Lajosváros – Eger déli városrésze, több középiskola
(Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági,
Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium) és
kollégium épült ide. Nagy része kertvárosi jellegű, de sok emeletes
ház is található.
-
Maklári hóstya, Tihamér – Az utóbbi 10-15 évben indult
fejlődésnek; a legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal)
rendelkező városrészek egyike. Itt található az Egri Malom, a
Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is. A maklári úton máig is
sok régi, omladozó ház található, nagyrészt a felvizesedés
miatt.
-
Pásztor-völgy – Fiatal kertvárosi negyed Felnémettől
nyugatra. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét
Makovecz Imre tervezte.
-
Rác hóstya – A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén
kertváros. Déli részében van a borkombinát.
-
Szépasszonyvölgy – Országos hírű pincék vannak itt. Az
egri borvidék egyik legismertebb helye.
-
Tetemvár – Állítólag az 1552-es ostrom török harcosait
temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros.
-
Vár – Eger legrégebbi, történelmi nevezetességű
része.
-
Vécseyvölgy – Az Almagyar-domb északi lejtőjének alján
fekszik, ugyancsak kertváros. Keleti részében lakóparkok épülnek.
Innen 1-2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.
Fontosabb
nevezetességek
- Egri vár és Dobó István Vármúzeum: Az egri vár Eger nagy
történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi
esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány
parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben
lévő seregét.
- A Kossuth utca barokk épületei
- Líceum
- Bazilika
- Dobó tér
- Szent Antal (Minorita) templom
- Egri minaret (török kori)
- Bitskey Aladár Uszoda
- Rác-templom (szerb templom)
- Egri Képtár
- Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő
borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló
Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan
összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
- Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő: Első írásos dokumentuma
1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi fürdőként""
emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a török
hódoltság idején törökök építették rituális célból. Azóta is
gyógycélokat szolgál. Radonos víze Magyarországon egyedülálló
jelenség, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják
fel.
Kultúra
Oktatás
Felsőoktatás
- Eszterházy Károly Főiskola
- Egri Hittudományi Egyetem
- Gábor Dénes Főiskola
Gimnáziumok
Szakközépiskolák,
szakképzők
Kulturális
intézmények
Könyvtárak
- Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
-
Főegyházmegyei Könyvtár -
Eszterházy tér 1. I/221. (nyilvános tudományos szakkönyvtár)
Múzeumok
- Dobó István Vármúzeum – Vár 1.
-
Érseki Gyűjtemény – Széchenyi
út 5.
-
Főegyházmegyei Könyvtár –
Eszterházy tér 1. I/223. Barokk terem
- Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28.
- Kopcsik Marcipánia – Harangöntő u. 4.
- Palóc Népmvészeti Kiállítás – Dobó utca 12.
- Minaret
- Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5.
- Rác templom (szerb templom)
- Spekula Csillagvizsgáló – Eszterházy tér 1.
- Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14.
- Történeti Tárház – Fazola Henrik u.
- Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.
-
„Város a város
alatt” – Eszterházy tér
- Vitkovics-ház – Széchenyi út 55.
-
Szemfényvesztés
- Autóbusz-pályaudvar alatti pincesor - Pori sétány 7.
Együttesek, zenekarok
- Burn In Shame
- Cabaret
- Eger a Marson
- Extazis
- Fülig Jimmy
BRB
- Gajdos Zenekar
- hellforbreakfast
- Kerekes Band
- Kupak Tamás és a Sörnyitók
- Mom's favorite
- Rózsaszín Párduc
- Szükségállapot
- Sick Stars
- Tango Underground
- Tisztán A Cél Felé
Amatőr társulatok
Klubok
Fontosabb rendezvények
- Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
- Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
- Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
- Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
- Középkori Piactér (július vége)
- Végvári vigasságok (július vége)
- Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
- Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
- Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
- Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
- Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
- Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
- Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen
látogatható
Tömegközlekedés
Шаблон:Fő
A vasútállomás a Belvárostól 1 km-re délre, a helyközi
autóbuszállomás a város központjában található, a bazilika mellett.
A helyi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely
kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak
kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi
városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek
összeköttetését biztosítja (jóval ritkább követési időkkel).
Média
TV
stúdiók
Rádióállomások
Helyi újságok,
magazinok
Online
magazinok
Egerben
forgatták / itt készült
Eger híres
szülöttei
Шаблон:Fő
Sportélet
- Tájékozódási futás
- Amerikai Futball
- Baseball
- Kézilabda
- Kosárlabda
- Eszterházy Károly Főiskola-HÉSZ Gépszolg SE (NB2)
- Röplabda
- Agria RC Eger (NB1/B, nők)
- Vízilabda
- Brendon-UPC-ZF Eger (OB-I.)
- Floorball
- Labdarúgás
Testvérvárosai
Érdekességek
- Eger egyike annak a négy magyar településnek, amelynek a nevét
kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik három: Paks, Bak és
Igal).
- Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.
- A nyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven
szerepel.
- Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán
Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré
- Eger benyújtotta pályázatát a 2010-es Európa Kulturális
Fővárosa címre. Pécs és Miskolc után harmadik
lett. további infó
- Magyarországon Egerben található Camera obscura azaz "sötét
kamra".
- Az Eger fölé emelkedő Nagy-Eged-hegy oldalában 501 méteres
magasságban található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő
területe.
Lásd
még
- Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok
- Egri bikavér
- Egri Galéria
- Híres egriek listája
Külső hivatkozások
Шаблон:Commons