Eger

Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szerbül Jegar, szlovénül Jagar) Heves megye székhelye, Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. A legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az Egri Bikavér a külföldi piacon is ismert.

A város története

A 16. századig

A város nevének eredete ismeretlen, de valószínűsíthetően az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található) (- ezen elmélet kritikusai szerint az éger kapcsolat valószínűtlen, más településnevekben is szerepel az Eger kifejezés (például Zalaegerszeg), vagy annak más formája (így Grád, Győr)). A terület a kőkorszak óta lakott, a korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt. A magyarok a 10. században foglalták el a területet, és Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől kezdve fontos vallási központ.

A 14.-16. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is) 1552-ben visszaverte a nagy török sereg támadását, amelyet Gárdonyi Géza 200.000-re tesz, természetesen némi túlzással. A későbbi történetírás is 80.000 fősnek írja le a török sereget. A mai történeti kutatások szerint az ostromlók kb. 35-40.000 katonát számolhattak mindössze. Az ostrom története leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók számára.

1596-ban a török újra ostrom alá vette Egert. Néhány hét múltán - elsősorban azért, mert III. Miksa osztrák főherceg, bár hadseregével a közelben táborozott, mégsem volt hajlandó a védők segítségére vonulni - sikerült is elfoglalnia.

17─18. század

1687. december 17-éig maradt a vár török uralom alatt.

A város sok szép barokk és copf stílusú épülete, köztük a (neoklasszicista) Bazilika, az érseki palota, a megyeháza, a Líceum (mai Eszterházy Károly Főiskola A épület) és számos templom. A korábbi mecsetekből is keresztény templom lett.

19─21. század

A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a vár déli fala omlott le, megrongálva több lakóházat. Eger 1804-ben lett érseki székhely. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.

Eger lakói aktívan részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Bár a forradalmat leverték a Habsburgok, a régi feudális rendszert már nem lehetett visszaállítani, és 1854-ben az érsek lemondott földesúri jogáról a város javára. Sajnos a vasúthálózat addigra már kiépült, és Eger kimaradt a Miskolcot és Budapestet összekötő vasúti fővonalból, a csomópont szerepét Füzesabony kapta. Ez a mai napig kihat a város megközelíthetőségére.

Az 1878. augusztus 30-án és 31-én pusztító árvíz vízszintjét 17 tábla jelezte városszerte; ezek többsége ma is látható. Az áradás egy hatalmas bükki felhőszakadás nyomán zúdult a városra, amelynek következtében a települést átszelő Eger-patak is kilépett a medréből. A katasztrófa következményeként 10 ember lelte halálát, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, és háziállatok százai fulladtak vízbe. A legsúlyosabb károk a belvárost érték, ahol 4,63 méter és 1,5 méter közötti volt a víz magassága.

Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet, 1925-től újra megkezdődtek a nagy építkezések, és az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. A második világháború sem múlt el nyom nélkül, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok nagy pusztítást végeztek: részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomás épületét és felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok rövid közelharc után november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét, ennek következtében 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 pedig megsebesült.

A második világháború utáni időszakban jelentős mennyiségű épületet emeltek városszerte. A 70-es évektől kezdve egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. Még a Belvárost sem hagyta érintetlenül az új építészeti stílus: megépült a nagy Dobó téri áruház és új (azóta ismét átépített) külsőt kapott a Gárdonyi Színház is. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, így a Széchenyi út déli szakaszáról, valamint a Belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat. (Egykor a Dobó szobor környékén még helyi járatok is közlekedtek.)

Az 1990-es évektől új, azóta is nagyjából folyamatos lendületű építkezések kezdődtek, elsősorban a külvárosokban. A Felnémet-Pásztorvölgyi, a Napsugár utcai lakópark, később a Kertész út déli részén kezdődött építkezések felfrissítették a várost. Több nagy volumenű építkezés is zajlott: a Makovecz Imre által tervezett Bitskey Aladár Uszoda, illetve a Felnémet és Eger között épült bevásárlónegyed számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, amellyel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is betetőzte a plázahullám, megnyitotta kapuit Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.

Eger napjainkban népszerű, nemzetközileg ismert turistacélpont.

Шаблон:Széles kép

Címere

Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér) egyszarvú (unicornis), első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik. A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Jobbról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki.

Politikai élet és közigazgatás

Közgyűlés

Eger közgyűlése 25 képviselőből (és a polgármesterből) áll. A képviselőket vegyes választási rendszerrel választják meg: a város egyéni választókerületeiben 15 mandátumot lehet megszerezni, míg a kompenzációs listáról 10 mandátum osztható ki.

A közgyűlés összetétele a 2006. évi önkormányzati választások alapján:

  • Fidesz–KDNP–Vállalkozók Pártja–Jobbik: 9 fő
  • MSZP: 9 fő
  • SZDSZ: 3 fő
  • Egri Lokálpatrióta Egylet (ELE): 2 fő
  • MDF: 1 fő
  • JOBB Egerért: 1 fő

Tisztségek

  • Polgármester: Habis László (ELE)
  • Alpolgármester: Szeleczki János (Fidesz)
  • Címzetes főjegyző: Dr. Estefán Géza

Területi államigazgatás

2009. január 1-jén kezte meg működését Eger székhellyel az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet[1]. Az új szerv az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja azzal a hatásköri eltéréssel, hogy nem jogosult a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére[2].

Illetékessége Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyére terjed ki, ez utóbbi két megye székhelyén kirendeltsége működik. A hivatal vezetője: Dr. Balás István.

Országgyűlési választások

Eger Felsőtárkánnyal és Noszvajjal együttesen alkotja Heves megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületét, amelynek egyben a székhelye is. Megyeszékhelyi szerepéből következően a Heves megyei országgyűlési területi választókerületnek is a központja.

A Heves megye 1. sz. választókerületének országgyűlési képviselői:

  • 1990–1994: Szarvas Béla (MDF)
  • 1994–1998: Korózs Lajos (MSZP)
  • 1998–2002: Homa János (Fidesz)
  • 2002–2010: Nagy Imre (MSZP)

Éghajlat

Шаблон:Éghajlattáblázat

Demográfia

Év Lélekszám
1990 61 892
1991 62 474
1992 63 017
1993 63 462
1994 63 794
1995 59 992
1996 59 308
1997 58 976
1998 58 485
1999 57 891
Év Lélekszám
2000 57 289
2001 58 173
2002 57 695
2003 56 696
2004 56 458
2005 56 317
2006 56 274
2007 56 647
2008 56 082

A városnak 2007-ben 56 647 lakosa volt. Ebből magyar: 96,0% cigány: 0,9% német: 0,2% ismeretlen, nem válaszolt: 3,2%

Vallási megoszlás:

  • Római katolikus: 62,4%
  • Görög katolikus: 0,9%
  • Református: 7,8%
  • Evangélikus: 0,7%
  • Más egyházhoz, felekezethez tartozó: 0,8%
  • Nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 18,3%
  • Ismeretlen, nem válaszolt: 9,4%

Városrészek

  • Almagyar – A város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több tanszéke és kollégiuma.
  • Almár – A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házakkal.
  • Belváros – Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének, ami nem áll távol a valóságtól. Itt található többek között Magyarország második legnagyobb temploma, valamint a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete is.
  • Berva lakótelep – Az egykori egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak épített lakótelep Felnémet északkeleti részén található. ide épült az egyik dohányipari cég logisztikai központja.
  • Cifra hóstya – A Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltó Múzeum, valamint Vitkovics Mihály szülőháza.
  • Csákó – Egykori neve Szent István-város. Csendes kertvárosi negyed, jórészt nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán van az egri vasútállomás.
  • Érsekkert – Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Nem túl rég töltötték fel vízzel a kert északnyugati részén található, hangulatos kis tavat, 2003-ban készült el a Klapka út melletti részen a zenepavilon (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). A délnyugati részébe sportlétesítmények épültek, többek közt a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok is ott található.
  • Felnémet – A múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása.
  • Felsőváros – A rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep néven elhíresült városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának mintegy harmada. Három középiskola is épült itt (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola). Egyre több embert vonz ide az utóbbi években a közte és Felnémet közt épült bevásárlónegyed.
  • Hajdúhegy – Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed.
  • Hatvani hóstya – A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házakat találhatók. Itt van Eger egyetlen református temploma, valamint a városi stadion is.
  • Ipari park – A rendszerváltás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt.
  • Károlyváros – Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre.
  • Lajosváros – Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium) és kollégium épült ide. Nagy része kertvárosi jellegű, de sok emeletes ház is található.
  • Maklári hóstya, Tihamér – Az utóbbi 10-15 évben indult fejlődésnek; a legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrészek egyike. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is. A maklári úton máig is sok régi, omladozó ház található, nagyrészt a felvizesedés miatt.
  • Pásztor-völgy – Fiatal kertvárosi negyed Felnémettől nyugatra. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Makovecz Imre tervezte.
  • Rác hóstya – A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében van a borkombinát.
  • Szépasszonyvölgy – Országos hírű pincék vannak itt. Az egri borvidék egyik legismertebb helye.
  • Tetemvár – Állítólag az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros.
  • Vár – Eger legrégebbi, történelmi nevezetességű része.
  • Vécseyvölgy – Az Almagyar-domb északi lejtőjének alján fekszik, ugyancsak kertváros. Keleti részében lakóparkok épülnek. Innen 1-2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.

Fontosabb nevezetességek

  • Egri vár és Dobó István Vármúzeum: Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.
  • A Kossuth utca barokk épületei
  • Líceum
  • Bazilika
  • Dobó tér
  • Szent Antal (Minorita) templom
  • Egri minaret (török kori)
  • Bitskey Aladár Uszoda
  • Rác-templom (szerb templom)
  • Egri Képtár
  • Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
  • Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő: Első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi fürdőként"" emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból. Azóta is gyógycélokat szolgál. Radonos víze Magyarországon egyedülálló jelenség, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják fel.

Kultúra

Oktatás

Felsőoktatás

  • Eszterházy Károly Főiskola
  • Egri Hittudományi Egyetem
  • Gábor Dénes Főiskola

Gimnáziumok

Szakközépiskolák, szakképzők

Kulturális intézmények

Könyvtárak

  • Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
  • Főegyházmegyei Könyvtár - Eszterházy tér 1. I/221. (nyilvános tudományos szakkönyvtár)

Múzeumok

  • Dobó István Vármúzeum – Vár 1.
  • Érseki Gyűjtemény – Széchenyi út 5.
  • Főegyházmegyei Könyvtár – Eszterházy tér 1. I/223. Barokk terem
  • Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28.
  • Kopcsik Marcipánia – Harangöntő u. 4.
  • Palóc Népmvészeti Kiállítás – Dobó utca 12.
  • Minaret
  • Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5.
  • Rác templom (szerb templom)
  • Spekula Csillagvizsgáló – Eszterházy tér 1.
  • Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14.
  • Történeti Tárház – Fazola Henrik u.
  • Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.
  • „Város a város alatt” – Eszterházy tér
  • Vitkovics-ház – Széchenyi út 55.
  • Szemfényvesztés - Autóbusz-pályaudvar alatti pincesor - Pori sétány 7.

Együttesek, zenekarok

  • Burn In Shame
  • Cabaret
  • Eger a Marson
  • Extazis
  • Fülig Jimmy BRB
  • Gajdos Zenekar
  • hellforbreakfast
  • Kerekes Band
  • Kupak Tamás és a Sörnyitók
  • Mom's favorite
  • Rózsaszín Párduc
  • Szükségállapot
  • Sick Stars
  • Tango Underground
  • Tisztán A Cél Felé

Amatőr társulatok

Klubok

Fontosabb rendezvények

  • Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
  • Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
  • Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
  • Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
  • Középkori Piactér (július vége)
  • Végvári vigasságok (július vége)
  • Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
  • Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
  • Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
  • Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
  • Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
  • Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
  • Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható

Tömegközlekedés

Шаблон:Fő

A vasútállomás a Belvárostól 1 km-re délre, a helyközi autóbuszállomás a város központjában található, a bazilika mellett. A helyi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek összeköttetését biztosítja (jóval ritkább követési időkkel).

Média

TV stúdiók

Rádióállomások

Helyi újságok, magazinok

Online magazinok

Egerben forgatták / itt készült

Eger híres szülöttei

Шаблон:Fő

Sportélet

  • Tájékozódási futás
  • Amerikai Futball
    • Eger Heroes
  • Baseball
    • Egri csillagok (NB-II.)
  • Kézilabda
    • SHS Eger SE
  • Kosárlabda
    • Eszterházy Károly Főiskola-HÉSZ Gépszolg SE (NB2)
  • Röplabda
    • Agria RC Eger (NB1/B, nők)
  • Vízilabda
    • Brendon-UPC-ZF Eger (OB-I.)
  • Floorball
    • Mecman Eger Innebandy SE
  • Labdarúgás
    • Egri FC (NBIII)

Testvérvárosai

Érdekességek

  • Eger egyike annak a négy magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1976 óta, a másik három: Paks, Bak és Igal).
  • Létezik egy 3103 Eger nevű aszteroida is.
  • A nyugat-csehországi Cheb városa a német térképeken Eger néven szerepel.
  • Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré
  • Eger benyújtotta pályázatát a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre. Pécs és Miskolc után harmadik lett. további infó
  • Magyarországon Egerben található Camera obscura azaz "sötét kamra".
  • Az Eger fölé emelkedő Nagy-Eged-hegy oldalában 501 méteres magasságban található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe.

Lásd még

  • Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
  • Gárdonyi Géza: Egri csillagok
  • Egri bikavér
  • Egri Galéria
  • Híres egriek listája

Külső hivatkozások

Шаблон:Commons

A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Ekaterina
2014. september 23.
It's much more worth seeing than lots of famous sightseengs
Sevilay
2018. november 23.
Small sweet town, I liked here but too much ????
Kék Szabolcs
2014. september 18.
Perfect wine!
Вероника Багрова
Приятный городок. Больше всего впечатлил возможностью подняться на минарет :)
Svetlana Kosykh
2014. december 19.
Очень понравилась экскурсия по подземелью Эгерской крепости
O Y
2017. may 18.
Macarıstan'a gelip kesinlikle uğramamış gereken bir yer. Osmanlı İmparatorluğunun kuzeydeki son minaresi bu şehirde..
Hotel Korona Eger Wellness and Conference Hotel

kiindulási $67

Szent Janos Guesthouse

kiindulási $0

Hotel Romantik Eger

kiindulási $58

Hotel Unicornis

kiindulási $36

St. Kristof Panzio

kiindulási $46

Park Hotel Minaret

kiindulási $37

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Érsekkert

Az Érsekkert (vagy 1990 előtti hivatalos nevén Népkert) Eger köz

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Egri vár

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghírese

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Szépasszony-völgy

A Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpin

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Bánkút (Nagyvisnyó)

Bánkút Nagyvisnyó településrésze. A Bükk-fennsík keleti részén

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Anna-barlang

Az Anna-barlang (más néven Anna mésztufabarlang, Forrás-barlang, For

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kékes

A Kékes vagy Kékes tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méte

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Diósgyőri vár

A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Uçhisar Kalesi

A Uçhisar Kalesi turisztikai attrakció, a Érdekes városok egy

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Riomaggiore

Riomaggiore (liguri dialektusban Rimazùu) község (olaszul comune) Ol

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Fethiye

Fethiye (IPA: /Шаблон:IPA/) népszerű turistacélpont a török riviérán,

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Cinque Terre

A Cinque Terre (jelentése öt föld) a Ligur-tenger partjának egyik zor

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Oaxaca de Juárez

Oaxaca de Juárez város Mexikóban, Oaxaca szövetségi állam fővár

Az összes hasonló helyeken