Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az Edelényi járás központja. Miskolctól 25 km-re északra, a Bódva-völgyben található a 27-es főút mentén.
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
---|---|
Rangja | |
1950-ig | nagyközség |
1950–1966 | önálló tanácsú község |
1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
1970–1983 | nagyközségi közös tanács székhelye |
1984–1986 | városi jogú nagyközség |
1986 óta | város |
Hozzá tartozó települések | |
1950 óta | Borsod |
1963 óta | Finke |
1984–1992 | Abod, Damak |
1984–1993 | Ládbesenyő |
1984–1994 | Balajt |
Társközségei | |
1966–1983 | Balajt, Damak |
1969–1983 | Abod, Ládbesenyő, Szendrőlád |
Területi beosztása | |
1910-ig | Borsod vármegye, Szendrői járás |
1910–1923 | Borsod vármegye, Edelényi járás |
1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Edelényi járás |
1938–1945 | Borsod vármegye, Edelényi járás |
1945–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Edelényi járás |
1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi járás |
1984 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi kistérség |
Központi szerepköre | |
1910-ig | Szendrői járás székhelye |
1910–1983 | Edelényi járás székhelye |
1984–1986 | Edelényi nagyközségkörnyék központja |
1986–1990 | Edelényi városkörnyék központja |
1994 óta | Edelényi kistérség központja |
A terület az őskor óta lakott, ezt paleolit kori kőeszközök tanúsítják. Edelényt 1299-ben említik először Edelin néven, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését.
1332-ben Edelényi László fiai voltak birtokosai. Papja ez évben a pápai tizedjegyzék szerint 29 garas pápai tizedet fizetett. Az adó magas összege arra mutat, hogy már ekkor valószínű mezőváros volt.
Az egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut (melyet 1950-ben csatoltak hozzá) már 1108-ban említik. Ebben a faluban államalapítás kori földvár állt, amely Borsod vármegye központja és névadója. A földvárral szemben áll a helyi védelem alá vett, de még elhanyagolt állapotban lévő és magánkézben álló egykori Szekrényessy-kastély, mely valójában egy tíz szobás kúria, melyben a reformkorszakban a Ragályi és Szekrényessy családdal rokonságban álló irodalmárok, közéleti személyíségek fordultak meg, mint Kazinczy Ferenc, kinek utóbb unokaveje Szekrényessy Árpád (1849-1917) bírta a Bódva parti kúriát. Az épületről országos viszonylatban is egyedülállóan gazdag kismonográfia jelent meg 2006-ban, mely több száz eredeti fotóval és forrásidézettel mutatja be a Bódva-völgyi nemesség életviszonyait. (Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története, Edelény, 2006.). A városfejlesztés koncepciói között szerepel az egykori Szekrényessy-kastély kivásárlása, eredeti állapotban történő felújítása és 1996-ban lebontott tornyának visszaépítése és kulturális célú hasznosítása, mely a földvár komplexumával egy egységet alkotva indokolt törekvés.
A középkorban Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a történelem viharai nem múlnak el nyom nélkül, a török időkben többször elnéptelenedett a falu.
A mezőgazdaságtól az ipar felé a 19. században kezdett orientálódni. 1838-ban a terület birtokosai cukorgyárat hoztak létre, ezenkívül megindult a barnaszén-bányászat is. Innentől a mezőgazdaság és az ipar egyformán meghatározó a település életében. 1950-ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963-ban pedig Finkét. (Finke legrégibb utcája az Árpád út, itt található egy emlékmű, amely Finke felszabadulásának állít emléket.)
Edelény 1986-ban kapott városi rangot.
A rendszerváltás után a bánya bezárt, a tsz-eket pedig felszámolták, ami nehéz gazdasági helyzetbe hozta a várost.
A település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.
A város borsodi részén élt és hunyt el a helyi múzeum (Borsodi tájház és Szekrényessy Árpád Múzeum)névadója székelyhídi Szekrényessy Árpád (1849-1917) földbirtokos, ismert megyei mecénás.