Drivenik falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vinodolhoz tartozik.
Története
Azon az erdős magaslaton, ahol a vár áll valószínűleg már a
történelem előtti időkben is erődítmény, majd a római korban
őrtorony volt. Drivenik várát 1288-ban a vinodoli törvénykönyv
egyik jegyzetében említik először. A vár a 181 méter magas
“Glavica” hegyet koronázza. A 13. századtól zsupánsági székhely,
majd a Frangepánok uralma idején kapitányság székhelye volt. A 16.
században nagyobbították és egy hengeres toronnyal erősítették meg.
1577-ben a Zrínyiek igazgatása alá került. 1607-ben a török betörve
a Vinodoli völgybe Drivenik várát is megrohanta és felgyújtotta. A
Vinodoli völgy közösségei Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf
kivégzése után is megőrizték viszonylagos önállóságukat. A Novi
Vinodolskit Bakarral összekötő főút megépítése 1746 után a lakosság
a környező dombok lejtőiről a völgybe telepedett. Az út
megépülésének köszönhető Drivenik fejlődése is.
A településnek 1857-ben 856, 1910-ben 1018 lakosa volt. A
trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához
tartozott. A két háború között Jugoszlávia része volt. 1941
tavaszán olasz csapatok szállták meg és április 10-én német és
olasz gyámság alatt létrejött a Független Horvát Állam. 1945
áprilisában szabadult fel és ismét Jugoszlávia, majd a független
Horvátország része lett.
Lakosság
Lakosság változása |
1857 |
1869 |
1880 |
1890 |
1900 |
1910 |
1921 |
1931 |
1948 |
1953 |
1961 |
1971 |
1981 |
1991 |
2001 |
2011 |
856 |
956 |
976 |
1091 |
1127 |
1018 |
965 |
880 |
646 |
658 |
511 |
504 |
375 |
350 |
325 |
308 |
A Szent Dujam templom
Nevezetességei
- Drivenik vára a 13. században már állt, 1288-ban a vinodoli
törvénykönyv egyik jegyzetében említik először. A vár eredetileg
valószínűleg fából épült. A várba a vizes árkon átívelő hídon és a
négyszögletes kaputornyon át lehetett bejutni. A tágas
négyszögletes belső teret magas falak, négy szögletes torony és
félköríves bástya védte. A hengeres saroktornyok a 16. században
épültek. A várban lakóépületek, raktárak, pincék és ciszterna volt,
mely a védők vízellátását biztosította. Falai még ma is tekintélyes
magasságban állnak.
- Szent Dujam (Domnius) tiszteletére szentelt temploma nagyon
régi. Titulusát a 3. században vértanúhalált halt salonei püspökről
Szent Domniusról kapta. A régi kisebb egyhajós, torony nélküli
templom helyén 1821-ben építették fel a mai háromhajós templomot.
Harangtornya 1806-ban épült. A 19. század végén a belsejét,
1968-ban az egész templomot megújították. A márvány főoltárt
1909-ben készítették, az oltárképet a korábbi oltárról hozták át. A
mellékoltárok kőből és márványból készültek. A templom padozatába
tíz régi sírkőlap van beépítve, melyek közül a legrégibb 1653-ból
származik. A hagyomány szerint a főhajó alatt katakombák vannak,
melyek lejárata az egykori kisebb templom altemplomából
nyílott.
- Szent István tiszteletére szentelt gótikus kápolnája a 15.
században épült egy korábbi, 13. századi román stílusú templom
helyén. Később barokk stílusban építették át, ekkor nyerte el mai
formáját. Itt álltak az ún. „arany oltárok”, melyek ma a zágrábi
képzőművészeti múzeumban találhatók. Innen való az a híres fából
készített 15. századi Pieta is, melyet szintén ugyanez a múzeum
őriz.
- A temetőben álló Szent Márton kápolna a 18. században épült
barokk stílusban. Korabeli freskói közül a nyugati falon egy
portré, az északi falon a "Levétel a keresztről" ábrázolása maradt
fenn. A Kálvária végén álló három keresztet 1769-ben
készítették.
További
információk