Dávid városa (héber: עיר דוד, Ir David; arab: مدينة داوود, Madina Dawud) Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye.
Az egykori, ókori Jeruzsálem eredeti magjának feltételezik.
A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második
királya mintegy háromezer évvel ezelőtt foglalta el, akiről a nevét
kapta.
Helyszín
Dávid városa egy keskeny hegygerincen helyezkedik el, az
óvárostól (egykori Jeruzsálemi templomtól) délre, a
jelenlegi városfalon kívül, Sziloách (Silwan/Szilván)
(wd) negyedben, amely Kelet-Jeruzsálemhez tartozik. Keleten
a Kidron-völgy alkot természetes határt.
Nevezetességek
A Dávid városában található régészeti (nemzeti) park népszerű
turisztikai látványosság. Főbb bibliai és régészeti látványosságok
itt: Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor,
Ezékiás-alagút, Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai,
Warren-akna.
A
Gihon-forrás arab neve
Én Umm-ed--Deredzs (نبع أم
الدرج), a keresztények gyakran Mária-forrásnak nevezik. Vize Jézus
és Josephus Flavius idejében (1. sz.) még iható volt. Nevét a
Biblia a Királyok I. könyvében említi először, hogy Salamont a
forrás mellett kenték fel királynak. A Kr. 8. században sziklába
vájt alagúton juttatták a forrás vizét az óvárosi
Chizkijáhu-medencébe. A krónikák 2. könyvében olvasható hogy
Ezékiás (Chizkijáhu) király így tárolt az ellenséges támadások
idejére vizet a város lakossága számára.
A
Hizkijáhu-,
Ezékiás- vagy
Sziloách/Siloám-alagút egy vízalagút, amelyet Dávid városa
alatt az ókorban vájtak ki. Nevét Ezékiás (Hiszkija/Hizkijáhu)
júdai királyról kapta. Az alagút a Gihon-forrástól a
Sziloách/Siloám-medencéig vezet. Ez légvonalban 335 m, de
mivel zegzugosan halad, valójában 533 m hosszú. Végigjárható
(
kb. 20 perces út), de az alagút nagyon keskeny. Kb. félúton
találkoztak egykor az alagutat két irányból fúrók. Az eseményt
táblán örökítették meg: a hat soros Sziloách-felirat a legrégibb
héber nyelvemlékek egyike.
A
Sziloách/Siloám-medence egy sziklába vájt medence volt
Dávid városának déli lejtőjén. A medencét a Gihon-forrás vize
táplálta, amellyel a Hizkijáhu-alagút vízvezetéke kötötte össze. A
medence az Újszövetségben is említve van, mint a vakon született
emberrel történt csoda színhelye. A mai víztároló mellett az 5.
században keresztény templom állt. Ezt a perzsák lerombolták. Ma
minaretes mecset van a helyén.
A
Warren-akna a Gihon-forrás közelében fekszik; itt jutottak
hozzá a föld alatti forrás vizéhez. A 19. században fedezték fel.
- Az ókori városfalak
(wd) és Dávid király palotájának maradványai
(wd)
Az ősi
városfalak maradványait – amelyek egykor körbevették
a várost – Dávid városának északi részén tárták fel a Kr. e. 10.
századból. A Gihon-forrás közelében
a király palotája
föníciai stílusban készült a Kr. e 10-9. században. A feltárást
vezető izraeli régész,
Eliat Mazar szerint valószínűleg
Dávid király palotájának maradványait találták meg, ezt azonban más
szakértők vitatják.
Történelem
| Lásd még: Jeruzsálem történelme |
Hivatkozások
Források
- Goren Tamás: Izrael, 1996
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Davidsstadt című
német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk
szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a City of David című
angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk
szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
