Córdoba város Spanyolországban, azon belül a legnagyobb régióban, Andalúziában. A Guadalquivir partján fekszik, Córdoba tartományban, a Sierra Morena lábánál. Andalúzia harmadik legnagyobb városa Sevilla és Málaga után.
Ma egy közepes méretű város, mely csodálatos régi emlékeket őriz. Ez annak (is) köszönhető, hogy a terület egy ideig arabok befolyása alatt állt. A város volt a központja a Córdobai Kalifátusnak. A X. században a világ egyik legnagyobb városaként tartották számon, a kultúra és gazdagság fellegvára volt. Ez idő tájt a feljegyzések szerint körülbelül 1 millióan lakták Córdobát. Córdoba belvárosa 1984-ben felkerült az UNESCO Világörökség-listájára, s 2016-ban pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címért.
A város volt három filozófus bölcsője: a római Senecának, a muszlim Averroës-nek, valamint a zsidó Maimonidésznek.
Már Kr. e. 32000 évvel ezelőtt megjelent ezen a környéken a
neandervölgyi ember. A kárthágóiak létesítettek először itt
települést Kartuba (Kart-Juba) néven.
A várost azonban elfoglalták a rómaiak Kr. e. 206-ban. Marcus
Claudius Marcellus alapított itt római kolóniát a már meglévő
ibériai településhez. Kr. e. 143 és 141 között a várost Viriatus
ostromolta.
Julius Caesar idején Córdoba a római provincia, Hispania
fővárosa volt. Ekkoriban nagy római filozófusok érkeztek a
városba.
Később, a Római Birodalom bukása után a vizigótok központja lett ez
a település, a 6. század végén.
711-ben a területre a mórok nyomultak be, 716-tól Córdoba
lett a tartomány fővárosa. A kalifátus fénykorában a város
lakossága körülbelül 400 ezer fő volt. A 10. és 11. században
Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt: egy nagy
kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ. Ekkoriban itt
volt megtalálható a világ legnagyobb könyvtára: a kötetek számát
400 ezer és 1 millió közé tették!
A kalifátus bukása (1031) után Córdoba hanyatlásnak indult. Egyre
csökkent a város dominanciája a világban. 1236-ban megkezdődik a
spanyol reconquista, melynek során visszafoglalják a mórok által
elfoglalt területeket.
A város azonban már elvesztette központi szerepét: a 18. században
mindössze 20 ezren lakták az egykori fejlett, mór várost.
A 20. században indult ismét fejlődésnek, s mára már lakossága
körülbelül 330 ezer fő.
A város a Guadalquivir partján terül el, s a Sierra Morena hegység is a közelben található.
Córdoba mediterrán éghajlatát már az Atlanti-óceán is
befolyásolja. A telek enyhék, fagy ritkán van.
Nyarai az egyik legmelegebbek Európában (Sevilla után):
nem ritka a 40 °C fok sem. A nyári minimum hőmérséklet
(27 °C) viszont a legmagasabb egész Európában. A csapadék a
hidegebb hónapokban koncentrálódik a térségben, a mediterrán
éghajlat és az Atlanti-hatásoknak köszönhetően.
Az évi csapadékmennyiség kevés, kb. 500 mm. Az eddigi
legmagasabb hőmérsékletet 1995. július 23-án mérték a Córdobai
Repülőtéren, ez 46,6 °C volt. 2005. január 28-án pedig az
eddigi leghidegebbet mérték: -8,2 °C-ot.
| Córdoba éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,7 | 16,9 | 20,5 | 22,1 | 26,2 | 31,6 | 36,2 | 35,9 | 31,7 | 25,0 | 18,9 | 15,3 | 24,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,7 | 4,9 | 6,4 | 8,6 | 11,8 | 15,5 | 18,1 | 18,5 | 16,2 | 12,1 | 7,6 | 5,2 | 10,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 64 | 53 | 40 | 61 | 34 | 17 | 3 | 3 | 24 | 62 | 85 | 89 | 535 |
| Havi napsütéses órák száma | 168 | 172 | 212 | 212 | 271 | 312 | 352 | 328 | 241 | 208 | 176 | 148 | 2800 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología | |||||||||||||
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
