Chichén Itzá

Chichén Itzá (yucatáni maja nyelven chich'en itza, „az itzai kút kávájánál”) maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. A toltékok honosították meg Kukulkán – a tollas kígyóisten – tiszteletét, harci szokásaikat és az emberáldozat rítusát, amelynek jeleit a város ma is magán viseli. Chitchén Itzá a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A város egyedülálló építészeti rom-együttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége, és 2007. július 7-től a világ hét új csodáinak egyike.

Név eredete

A város maja neve: „Chich'en Itza” (spanyolos alakban: Chichén Itzá) jelentése – szabad fordításban – „az itzai kút kávájánál”. Az eredeti leírásban megjelenő [ch] és [ch'] a többesszám jele, míg a név alapja a ch'en szó, jelentése „hullám, vízfodor”. Az elnevezés arra a természetes vízgyűjtő területre utal, amelyen a város fekszik. A Yucatán-félszigeten nincsenek folyók, ezért a félsziget őslakói hatalmas föld alatti víznyelő barlangokból, illetve mély, akna szerű természetes kutakból (cenote) nyerték a friss vizet. A város három ilyen vízgazdag cenote köré épült, amely a környező mezőgazdasági területeket is táplálta. Az életet adó kutakból kettő ma is látható.

A város története

Korai feljegyzések szerint Chichén Itzá városát a maják alapították 435 és 455 között, majd mintegy 200 évvel később, 682-690 körül, a várost tápláló cenoték kiszáradása miatt elhagyták. A természetes kutak újratöltődése után a város korábban elvándorolt lakói visszaköltöztek és 879-től ismét fejlődésnek indult. Az itt épült maja templomváros kiterjedése körülbelül egy kilométer volt; lakói kizárólag maja főpapok és magas funkcionáriusok voltak. A alacsonyabb rangú hivatalnokok és földművesek a város körüli síkságot népesítették be és innen látták el a városlakókat.

Chichén Itzá második felvirágzása 987-re, a tolték hódítás idejére tehető, amikor Topilcin-Quetzalcoatl tolték fejedelem – Tula után - birodalma új fővárosává tette. A toltékok, e harcos, barbár nép átvette az új lakóhelyen talált műveltséget és vallást, de saját arculatára formálta. Keveredtek a chichimekekkel és az egykori maja területen – legalább 20 meghódított városban, közöttük Tulúm és Uxmal városában is - meghonosították és elterjeszették Quetzalcoatl tiszteletét, akit a maják Kukulkánnak neveztek. (A toltékok fejedelmei istenkirályok voltak, s felvették a Quetzalcoatl nevet.) Az istenek a toltékok képzeletében vérszomjas zsarnokok voltak – hitük szerint a Napot állandóan emberi vérrel kellett táplálni, hogy a halál föld alatti házából hajnalonként fölemelkedjen. Az áldozatszerzés kényszere állandó háborút eredményezett, amelyben megfelelő számú foglyot kellett ejteni. A tolték művészet megdöbbentő, sokak számára rettenetes, hiszen állandó vérontásról tanúskodik. Épületeiket harci események, emberszivet lakmározó sasok képeivel, szörnyekkel és kígyó-madár-jaguártestű fantáziaállatok alakjaival díszítették.

A korabeli krónikák feljegyzése szerint 1221-ben polgárháború tört ki, a város több épülete leégett. Chichén Itzá hanyatlásnak indult és Mayapán lett a térség új központja.

1531-ben Francisco de Montejo spanyol conquistador foglalta el a várost és elrendelte, hogy ismét Chichén Itzá legyen a spanyol uralom alá hódított Yucatán-félsziget központja. Ám néhány hónappal később a maja őslakosság Montejóba és a szárazföld belsejébe húzódott vissza.

A romváros legérdekesebb épületei

Kastély – El Castillo

Chichén Itzá legimpozánsabb épülete a spanyol hódítók által El Castillonak, azaz „Kastély”nak elnevezett és Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramistemplom. A prehispán, maja építészeti stílusú templomot Quetzalcoatl, a toltékok királya emeltette 987 körül. A pontosan észak-dél-kelet-nyugati tájolású, hatalmas, kilenc teraszra tagolódó, négyzetes kőtemplom 55 méter magas. Minden oldalán 91-91 lépcsőfok – mindösszesen 365 (!) – vezet fel a tetőn álló szentélyhez, „ahol a legyőzött ellenség szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot” . A templom különlegessége a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején feltáruló tünemény: a kelő és nyugvó Nap sugarai által vetett árnyékok egy, a templomból előkúszó kígyó alakját elevenítik meg; a fejet és a farkat a piramis alján és tetején kőből faragták ki.

A templom egy régebbi, kisebb piramisra épült, amelyre 1930-ban, a Mexikó Állam által finanszírozott helyreállítási munkálatok során találtak rá. A belső piramis, az úgynevezett Vörös Jaguár-templom rejtette magában a főpapi „Jaguár-trónt”. A falakat díszítő freskótöredékek a toltékok véres harcait örökítették meg.

A templom vallási, csillagászati és uralkodói célokat szolgált: a templom kilenc terasza a „maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta; … a külső piramis a 365 napból álló évet, … a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat” jelenítette meg.

Harcosok temploma

A Harcosok temploma lépcsős piramistemplom, tetején két cellára osztott kőboltozatos szentéllyel és Chacmool-szoborral. A chacmoolok különös, gyakran megjelenő istenalakok, akiket felhúzott lábakkal, könyökükre támaszkodva, hátukon fekve ábrázoltak. A hasukon vagy edény vagy egy faragott mélyedés volt, ahová az áldozati tárgyakat, adományokat lehetett letenni. A templom körül elhelyezkedő gyülekezési csarnokok födémszerkezetét tartó négyszögletes oszlopokat marcona harcosok lapos domborművei díszítik. Minden katona más-más egyéniség – a kőbe faragott hősök szimbolikus csarnoka, a katonai erény példázata. Az épület a harcosélet szépségének állít emléket.

A toltékok a maja építési technológiát használták, építészetük legjellemzőbb önálló eleme, a sok ember befogadására alkalmas, nagy gyülekezési területek kialakítása volt.

Labdajáték-pálya

A pok ta pok elnevezésű rituális labdajáték a tolték kultúra egyik jellemző eleme. A téglalap alaprajzú pályát hosszanti irányban magas fallal határolták, amelynek két végén 6,5 méter magasan egy-egy körgyűrű volt, amelyen a labdát a kezek és lábak használata nélkül, azaz vállal, mellel, vagy csípővel kellett átütni. A labda különböző súlyú lehetett: 400 gramm, 1, 2 vagy 4 kilogramm. E rendkívül megerőltető játékot öt-hét játékosból álló két csapat játszotta. A játékosok bőrből készült erős védőruhát és térdvédőt hordtak, valamint a csapattagok egy része felemás cipőt viselt.

Chichén Itzában találjuk egész Közép-Amerika legfigyelemreméltóbb labdajátékpályáját. A 168 méter hosszú, 38 méter széles pálya a Kukulkán-templomtól néhányszáz méterre északnyugatra fekszik. A pálya hosszanti oldalait 8 méter magas falak határolják, két végén egy-egy templom áll. Az oldalfalak domborművei lefejezett játékosokat ábrázolnak, ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a játék az életért folyt. Az még ma is vitatott, hogy csak a vesztesek csapatkapitánya, vagy az egész csapat a győztesek áldozatává vált.

Kiemelt figyelmet érdemel, hogy a játéktér különleges akusztikával bírt. A falak építésénél hét különböző mész- és homokkövet használtak, aminek eredményeként egyetlen taps, hétszeres visszhangot ad – ez építészeti mestermunkának tekinthető.

Főpapok temploma

Ez a lépcsős szerkezetű piramistemplom, az El Castillo kicsinyített mása. A belsejéből induló lépcsősor 42 méter mély sírkamrába vezet. Nevét a feltáráskor itt talált gazdag temetkezési leletanyagról kapta.

Apácakolostor

A tolték építészet egyik legépebben ránk marad emléke, amelyben sok szobrot találtak a kutatók. Spanyol „ragadványneve” dacára állami, közigazgatási épület volt.

A Csiga – El Caracol

A Csiga négyszögletes platón álló hengeres épület egy, a gömbkupolához felvezető csigalépcsővel, amely egy obszervatórium volt. A három szintes épület csillagmegfigyelő helyiségének ajtajai és ablakai úgy helyezkedtek el, hogy látni lehetett a Hold legnagyobb észak-déli deklinációját, továbbá a Vénusz bolygót és a naplementét.

A maják a folyosót megvilágító napsugár szögét használták fel arra, hogy megállapítsák a napéjegyenlőségek időpontját. Az El Caracol sarkainál hatalmas, vízzel telt kőedényeket helyeztek el. A víz felszínén visszatükröződő csillagképeket megfigyelve pontosították összetett, de rendkívül pontos naptári rendszerüket.

Áldozat kútja

A Kukulkán-templomtól 300 méterre található a szent cenote, vagy Áldozat kútja. Ez egy természetes 23 méteres tágas mélyedés, az alján vízforrással. Szárazság idején élve dobták bele az áldozatokat, hogy cselekvésre bírják az Esőistent. A feltárt csontmaradványok szerint gyermekeket és felnőtteket löktek áldozatul a mélybe. A kút régészeti feltárása során, a csontok mellett szentképeket, edénymaradványokat, jade-tárgyakat és drágaköveket is találtak, de ezek nagyrésze sokkal későbbi időkből való, mint a toltékok kora. Ez arra utal, hogy a szent helyet még évszázadokon keresztül zarándokhelyként keresték fel.

Turizmus

Chichén Itzá egzotikumára és egyediségére az amerikai John Lloyd Stephens: Incidents of Travel in Yucatan címmel 1843-ban megjelent kétkötetes könyve hívta fel a nagyközönség figyelmét. Ettől kezdve, azaz több mint százötven éve a város kedvelt, izgalmas turistacélpont. A legnagyobb érdeklődés a tavaszi napforduló idejére esik, mert minden évben több ezren szeretnék átélni a nagy piramistemplomból előkúszó fény-árnyék kígyó csodálatos látványát. Chichen Itza Mexikó második leglátogatottabb műemléke.

Források

  • John Lloyd Stephens in Incidents of Travel in Yucatan, (két kötet, 1843) (angol)
  • Holmes, Archæological Studies in Ancient Cities of Mexico, (Chicago, 1895)
  • Spinden, Maya Art, (Cambridge, 1912) (angol)
  • Coggins & Shane, "Cenote Of Sacrifice", (U. of Texas, 1984) (angol)

Külső hivatkozások

Шаблон:Commonscat

A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Angie Perez
2015. december 27.
Try to get as early as possible to avoid crowds, that can make a big difference in your visit. It can be visited in half an hour. Do not miss the restauran Oxtum on your way out!
Wagner SL
2016. june 6.
One of the most interesting and largest Mayan archaeological sites. Better get there early to escape the horde of tourists arriving from Cancun. Hellish heat, but there is some shade. Bring much water
Gordon Mei
2015. november 15.
You'll sometimes see guys dressed as Mayan warriors near the entrance of the site. After the pyramid and main landmarks, check out the stone observatory in the back, about a 10m walk from the pyramid.
Paula Madeira
2021. december 28.
Incredible place with a lot to see. It is huge and so beautiful. It is pricey, but worth every cent. You can pay part of the entrance with a credit card and $80 pesos need to be in cash.
Tony T
2022. july 1.
the moment you walk out of the surrounding forest and lay eyes on "El Castillo" of Chichen-Itza,the sense of wonder, awe, and majesty immediately impacts you.There is an energy that en captivates you
Maurice
2017. july 5.
Apart from all the souvenir vendors and the fact you cant approach any of the monuments, it is a beautiful place. But really come early, because from 11am the whole site is packed with tourists.
Hacienda Chichen Resort and Yaxkin Spa

kiindulási $110

Mayaland Hotel & Bungalows

kiindulási $88

The Lodge at Chichen Itza

kiindulási $137

Hotel Okaan

kiindulási $80

Villas Arqueologicas Chichen Itza

kiindulási $45

Hotel Dolores Alba Chichen

kiindulási $26

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Cancuén

Канкуен (ісп. Cancuén) — руїни міста цивілізації майя в деп

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
El Castillo, Chichen Itza

El Castillo (Spanish for 'The Castle') is the nickname of a

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Sacred Cenote

The Sacred Cenote (Spanish: cenote sagrado, 'sacred well';

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
El Caracol, Chichen Itza

El Caracol, also referred to as the Observatory or more formally by

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Ik Kil

Az Ik Kil egy úgynevezett cenote, vagyis mély víznyelő Mexikó Yuca

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Ek Balam

Ek Balam 1997 óta kiásott ókori maja város Valladolid közelében, a Yuc

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Hacienda Chenché de las Torres

Hacienda Chenché de las Torres is located in the Temax Municipality

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Aké

Aké egy maja régészeti lelőhely délkelet-Mexikóban, Yucatán államb

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Uxmal

Uxmal városa (maja nyelven: Óoxmáal) a Yucatán-félszigeten, a mexi

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Palenque

Palenque (IPA Шаблон:IPA) – feltételezett eredeti nevén B’aakal –

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Calakmul

Calakmul (vagy Kalakmul, ) az egyik valaha volt legnagyobb maja

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Temple of the Inscriptions

The Temple of the Inscriptions (Classic Maya: Bʼolon Yej Teʼ Naah (

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Tulum

Tulum (maja nyelven Tulu’um, „fal, erődítmény”) egy maja romváros

Az összes hasonló helyeken