Castel del Monte

A Castel del Monte (eredeti nevén Castrum Sancta Maria de Monte) a legismertebb a II. Frigyes német-római császár által épített várak közül. Olaszország délkeleti részén, Puglia régióban fekszik Andria városától nem messze. Része volt annak a várhálózatnak, amelyet a császár építtetett a Szicíliai Királyság belső rendjének biztosítása céljából a mai Basilicata és Puglia régiók területén.

Az 1240-es években épült Castel del Montét Apúlia kőkoronájaként is említik, különleges, nyolcszögletű alaprajza miatt. A vár nem hadászati szempontok szerint épült, és a hiányos korabeli dokumentumok alapján csak következtetni lehet esetleges ceremoniális szerepére. A vár virágkora egybeesett II. Frigyes uralkodásával, a császár halála után pusztulásnak indult. Szépségét és különlegességét 1876-ban fedezték fel ismét, amikor az olasz állam felvásárolta, majd több évtizedes munkálatok során helyreállíttatta. A várat – köszönhetően érdekes és egyedi építészeti megoldásainak – az UNESCO 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánította.

Fekvése

A Castel del Monte Andria városától 18 km-re délre, Ruvo di Pugliától 21 km-re nyugati irányban, a Murge egyik magaslatán (540 m), a Terra di Bari vidékén, az egykori Santa Maria del Monte kolostor közelében áll, amely egyben névadója is (a latin Castrum Sancta Maria de Monte megnevezésből alakult ki a Castel del Monte alak). Közigazgatásilag Andria része, a község egyik frazionéja. Földrajzi koordinátái: Шаблон:Coor dms

A vár építésének története

A Castel del Monte kopár vidék közepén, egy messziről látható domb tetején áll. Keletkezésének körülményeit homály fedi, rendszerint II. Frigyes német-római császár és egyben szicíliai király kedvenc vadászkastélyaként tartják számon.

Eredetileg a közeli, de már akkor elhagyatott kolostor után (Santa Maria del Monte) kapta nevét, mint az a császár egyik rendeletéből kiderül. Egy 1240. január 29-én keltezett levelében II. Frigyes arra utasította Riccardo di Montefuscolót, Capitanata helytartóját és bíráját, hogy nagy mennyiségű mészkövet vásároljon …pro castro quod apud Sanctam Mariam de Monte fieri volumus, azaz azon vár számára, amit Sancta Maria del Monte közelében építeni akart. Ez az egyetlen fennmaradt írásos dokumentuma az építkezésnek, és mivel a benne használt actractum latin szó jelentése változó, jelentheti úgy a kőzetburkolat és alapkiépítést, mint a tető befedését. Kérdéses, hogy a levél maga a vár megépítésére vonatkozó parancs vagy csak egy időszakos beszámoló, ami a császár kérésére íródott. Tény azonban, hogy 1240-ben már folyt a vár építése. Egyes történelmi feljegyzésekből a szakemberek arra következtettek, hogy a vár építését már 1240-ben befejezték. Ennek bizonyítéka az 1241-1246 között íródott Statutum de reparatione castrorum („A kastélyok rendbehozatalára vonatkozó rendeletek”), amely a Castel del Montét kész építményként listázza. Valószínűsítik ugyanakkor, hogy az atractum a tető megépítésére vonatkozik, hiszen a vár sziklás talajra épült, emiatt nem volt szükség különösebb alapozási munkálatok elvégzésére. ]] Egyes régészeti kutatások szerint a Castel del Monte egy korábbi, a longobárdok vagy normannok által épített vár helyén épült fel, noha ennek romjai nem maradtak fenn.

A vár építészének kilétéről sincsenek pontos adatok: valószínűsítik, hogy Riccardo da Lentini volt, aki korábban már épített a császárnak (az ő munkája többek között a cataniai Castello Ursino). Egyes elméletek szerint maga a császár is részt vett a vár építésében, és mivel nagy érdeklődést mutatott az okkultizmus és az asztrológia, valamint a pontos geometriai formák iránt, feltételezik, hogy a nyolcszögletű építmény ennek hatására született meg.

A várban tartott ünnepségekről kevés feljegyzés létezik. Egyik ezek közül Violante, II. Frigyes és Bianca Lancia lányának házasságkötése Riccardo Caetanival, Caserta grófjával.

Szicíliai Manfréd (II. Frigyes törvénytelen fia és utódja) halálával megszűnt a Hohenstaufen-ház uralma Dél-Itália felett. A vár az új uralkodók, az Anjouk birtokába került. I. Károly felújíttatta és börtönnek használta (itt raboskodtak többek között Manfréd fiai is). A király a Del Balzo nemesi családnak ajándékozta az épületet. 1308-ban itt kötött házasságot Aragóniai Beatrix hercegnő és Betrando del Balzo. A várat II. Johanna nápolyi királynő is használta, amikor 1350-ben ide menekült a Nápolyi Királyságot feldúló magyar csapatok elől. Az aragóniai királyok trónra kerülésével a Castel del Monte ismét visszakerült a nápolyi királyok birtokába. Egy korabeli feljegyzés arról tanúskodik, hogy a várban több napot is töltött I. Ferdinánd, miután 1459-ben Barlettában megkoronázták. 1552-ben a vár a Carafa di Rufo hercegek tulajdonába került.

Az 1656-os pestisjárvány idején Andria lakossága a várban keresett menedéket. Ezt követően a vár elnéptelenedett és pusztulásnak indult. A 18. század végén, a 19. század első felében pásztorok, illetve útonállók (briganti) lakták. Ebben az időszakban pusztult el a falakat borító márványburkolat, illetve a várat díszítő értékes szobrok is.

1876-ban az olasz állam szimbolikus összegért, 250 000 líráért átvette a Caraffa családtól a vár tulajdonjogát, de a család tagjai megtartották az Andria és Castel del Monte hercegei címet.

Ekkorra a vár falai már erősen megrongálódtak az éghajlati viszonyok évszázados pusztító munkájának köszönhetően (hőmérséklet, pára, szélerózió). Hasonló állapotban voltak a vár belső termei is: a mennyezet néhol beomlott, az esővíz elárasztotta a belső udvart és a pincehelyiségeket. A felújítási munkálatok első szakaszát 1879-ben kezdték el egy Sarlo nevű mérnök felügyelete alatt: vízállóvá tették a tetőt, megerősítették a tartóoszlopokat, megjavították a faragott ablakkereteket és részlegesen helyreállították a padlót borító mozaikokat.

A helyreállítási munkálatok második részét 1928-tól egy Quagliati nevű építész vezette: kiásta a törmelékkel betöltött pincéket, újjáépítette a lépcsőházakat és felújította a faragott kőburkolatokat. A szakértők sérelmezték, hogy Quagliati csapata túl nagy mértékben cserélte le az eredeti építőanyagot, és úgy tartották, hogy ezáltal egy új várat hozott létre. Tény, hogy a felújítási munkálatok elvégzése után a vár új, fiatalos külsőt kapott. Utoljára 1975 és 1981 között végeztek felújítási munkálatokat, ugyanis a függönyfalak leomlással fenyegették a látogatókat. Azóta csak kisebb, állagmegóvási munkálatok történtek.

A vár építészeti jellegzetességei

A Castel del Monte ismertségét mindenekelőtt a nyolcszög-elvének megfelelő ideális alaprajzának köszönheti: a nyolcszögletű vár sarkainál nyolcszögletű tornyok állnak, a belső udvar szintén nyolcszögletű, minden emeleten nyolc-nyolc helyiség van. Az alap nyolcszög 25 m magas, a tornyok 26 m magasak. Az alap nyolcszög oldalainak hossza 16,5 m, a tornyoké 3,1 m. Különlegességnek számít, hogy minden toronynak két oldala egybeesik az alap nyolcszög oldalaival. A főbejárat kelet felé néz. Az épületet nem véletlenül építették egy magaslatra: ezáltal magasabbnak hatott, mint amilyen a valóságban volt. Nagyobb távolságból a vár négyszögűnek tűnik.

A díszkapu megépítésére különösen nagy figyelmet fordítottak, hiszen ez volt az első építészeti elem, melyet az érkező vendégek megpillantottak. A kaput két oldalról faragott pilaszterek tartják. A kapu feletti architrávot koragótikus és iszlám faragott motívumok díszítik, az oszlopfők faragott oroszlánjai az apúliai román építészet remekei. A kapu falában láthatók az egykori csapórács nyomai. A bejárati kapu és egyes díszítőoszlopok anyaga breccia rossa (jelentése: piros kő). . A díszkapu falaiba, a helyi hagyományoknak megfelelően a várat meglátogató turisták bevésik vagy felírják nevüket és a dátumot, amikor ott jártak. A legrégebbi feljegyzés 1793-ból származik, egy bizonyos Riccardótól.

A belső udvart márvány és korallmészkő burkolatok díszítik. Egyetlen fennmaradt díszítőeleme egy kőtábla, amely egy lovagi felvonulást ábrázol, valamint egy antropomorf alak, ami egy korabeli szobor vagy szoborcsoport maradványa lehet. Az emeletről három franciaablak nyílik a belső udvarra. A falban ugyanakkor több nyílás is látható, melyek valószínűleg egy fából készült belső előtetőt tartottak.

A szalagdíszekkel dekorált falakat helyi mészkőből építették. Az alsó emeleten nyolc egynyílású, a felső emeleten hét egynyílású, valamint egy háromnyílású, Andria városára néző ablak található.

A Castel del Monte különleges tervek szerint épült fel. Nem lehetett a szobákba kívülről bejutni, csakis egy másik szobából, így a császár vélt tróntermébe is. Korábban azt hitték, hogy a császár merényletektől tartott és így próbálta kivédeni, hogy esetleges merénylők rövid időn belül eljuthassanak lakosztályába. Nem minden helyiség volt közvetlenül összekötve. Az alsó emeleten kétszer is ki kell menni az udvarba ahhoz, hogy a következő helyiséget el lehessen érni. Ez azt jelentette, hogy a felső emeletről követhető volt, hogy ki akar a felső emeletre bejutni. A tornyokban csigalépcsőkön lehetett haladni, amelyek kőből készültek, ami szintén különlegesség, hiszen más, korabeli kápolna és a templom lépcsőtornyaiban általában fát használtak.

A tizenhat helyiség mindegyike trapéz alaprajzú, bordás keresztboltozat tartja a mennyezetet, azt pedig korallmészkőből faragott oszlopok tartják. Az emeleti termek tartóoszlopait trilobitás márványból faragták. A mennyezet záróköveit antropomorf, zoomorf vagy fitomorf elemek díszítik. Egyes régészek szerint minden helyiségnek megvolt a maga funkciója a falakon belüli életben, illetve tükrözik az adott periódus társadalmi felépítését is, cáfolva ezzel a császár védelmére épült labirintus elméletét. A két emeletet mindössze három, toronyba helyezett lépcsőház köti össze. A többi tornyot az esővíz összegyűjtésére használták, a vizet egy, a belső udvar alatti nagy ciszternában tárolták. Az árnyékszékek szintén a tornyokban kaptak helyet, ugyanitt voltak a mosdók is.

A vár felépítésében megtalálhatók úgy a gótika, mint az iszlám építészet egyes elemei, sőt ókori római hatás is megfigyelhető (pl. az oszlopok kialakításában). A vár egykori kinézetéről azonban keveset tudni. Valószínűsítik, hogy az iszlám kultúra iránt nagy érdeklődést mutató II. Frigyes gazdag díszítést rendelt a várának. A fennmaradt mozaiktöredékek, majolikaburkolatok és falfestmények arra utalnak, hogy a várnak, a maitól teljesen eltérő, színes külsője volt. Az egykoron a várat díszítő szobrokról csak néhány 18-19. századi leírás tanúskodik, ugyanis a brigantaggio idején ellopták vagy tönkretették őket. Két értékes szobrot ma a bari múzeumban őriznek.

II. Frigyes nagyon fényűző életet élt, és korának vezető elméit gyűjtötte maga köré. Sok pompás ünnepséget szervezett és ilyenkor valószínűleg a Castel del Monte körül egy sátorvárost építtetett ki a vendégei számára, mivel a vár maga alkalmatlan volt nagyobb tömegek befogadására. Erre azonban nincs konkrét bizonyíték, hiszen a király utazásairól szóló korabeli dokumentumok nem tesznek említést arról, hogy II. Frigyes valaha is megszállt volna a várban. Az olasz történészek legújabb elméletei szerint a Castel del Monte csak rövid ideig volt lakható nagyobb csoportok, mint például a császár udvara számára, ezért Frigyes nagyon kevés időt tölthetett itt (ezzel magyarázzák azt is, hogy a várat nem említik utazásainak leírásaiban). A várban mindazonáltal a legnagyobb luxus és minden elképzelhető kényelem volt, ez elsősorban az arab hatásnak volt köszönhető, hiszen ők építészetileg sokkal előbbre jártak, mint a nyugat-európaiak.

A Castel del Monte katonai értelemben nem számított erődítménynek, hiszen hiányoztak egyes, a maga korában megszokott védelmi elemei, mint például a vizesárok és a felvonóhíd. Az épületnek inkább reprezentatív jellege volt, a császári eszmeiség, a császári hatalom kifejezője, a II. Frigyes által nagyon kedvelt nyolcas szimbolika által, amely más épületeiben is megmutatkozik (pl. aacheni dóm).

A vár szimbolikája

A nyolcszögletű épületnek többféle szimbolikus jelentést tulajdonítottak. Egyrészt a nyolcágú csillag ősi képe a császárság eszméjének a szimbóluma. Ezenkívül az asztrológusok szerint a nyolcszög, a négyzet és a kör az anyag és szellem között közvetít. A keresztény hiedelemvilágban a nyolcas számjegy arra utal, hogy a Teremtés hét napját egy nyolcadik követte, amely a Feltámadás révén az újrateremtést jelenti, ugyanakkor a nyolcas szám Krisztus visszatérését is jelképezi. A nyolcas szám szimbolikáját a császár valószínűleg tudatosan alkalmazta az általa elkezdett építményekben, így a Castel del Monte szerkezetében is. A Castel del Montét tudatosan a korona képmásaként tervezték. Az aacheni királyi kápolna, ahol a császárt megkoronázták, ugyancsak nyolcszög alaprajzú, a kápolna Barbarossa-gyertyatartója szintén nyolcszögű, és ugyanilyen a haguenaui Barbarossa-kápolna is, amely a császár kedvenc németországi tartózkodási helye volt.

Más elméletek szerint a Castel del Monte csillagképek mintájára épült: e feltételezéseket támaszthatja alá, hogy az év egyes időszakaiban olyan fény- és árnyékhelyzetek jelentkeznek, amelyek a várat egy túldimenzionált égi naptárrá változtatják. Vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint II. Frigyes – aki részt vett a kereszteshadjáratokban – magával hozta a Szentföldről a Szent Grált, melyet a Castel del Monte egyik termében rejtett el.

1991-ben a német Spiegel folyóiratban megjelent egy cikk, amely két olasz kutató különleges elméletét vázolta fel, akik kapcsolatot véltek felfedezni a vár és az egyiptomi gízai Kheopsz piramis között: A Castel del Monte geometriai formai nyelvében II. Frigyes utalásokat tett más, számára fontos helyekre és épületekre: chartres-i katedrális, Jeruzsálem és a Felsendom. Mindenekelőtt a kutatók a vár alaprajzában a Kheopsz piramis képmását vélték felismerni – jeleket a fáraó eltemetett kamrája helyéről, amelyet mostanáig még senki sem talált meg. Ezen elmélet szerint, amely megszámlálhatatlan számjelképekkel dolgozik, lehetővé válik a gizehi piramis újbóli felfedezése, ha ezt az egyiptomi illetékesek jóváhagyják. Ennek a feltételezésnek sok köze van az asztrológiai központú építészethez, amely érvényes úgy a Castel del Montéra mint a Kheopsz piramisra. II. Frigyes számtalan ilyen kapcsolatot ismert. Az olasz kutatók beszámolója azt is bizonyítja, hogy a vár alap mértékegysége az egyiptomi rőf volt, és ezáltal megmagyarázható, hogy a vár kerülete megegyezik a Kheopsz piramis oldalainak hosszával, amely szintén 232,92 méter.

A vár jelentősége

érme hátoldalán]]

A vár megépítésekor II. Frigyes valószínűleg a stratégiai jelentőségét is szem előtt tartotta, hiszen innen belátni az egész vidéket az Adriai-tenger partjától az Appenninek vonulatáig. A pugliai helyi hűbérurakkal gyakran állt konfliktusban és emiatt állandó készültségben kellett lennie esetleges lázadások leverésére, ezért a várnak háborús jelentősége is volt, habár a legutóbbi kutatások szerint hosszabb ostromnak képtelen lett volna ellenállni. Újabban azt valószínűsítik, hogy a várat rövid ideig, kisebb kísérettel érkező királyok, hűbérurak vették igénybe. Mivel a kor megszokott katonai építészeti elemei (pl. vízárkok, felvonóhidak stb.) hiányoznak, valószínűleg elsősorban reprezentatív erődítmény volt (a király hatalmának megerősítése) és csak másodsorban lehetett hadi jellege.

Érdekességek

Umberto Eco A rózsa neve című regényének filmváltozatában a titokzatos könyvtár, az Edificium a Castel del Montéról lett megmintázva.

A Castel del Monte képe díszítette az egykori húsz lírás bankjegy hátoldalát. Ma az Olaszországban kibocsátott egy cent értékű euróérme hátoldalát díszíti.

A vár alaprajza adja a Bari Műszaki Egyetem címerének központi ábráját.

Külső hivatkozások

Шаблон:Commons

Felhasznált irodalom

  • Blanchard, Paul - Southern Italy, Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 9781905131181
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Monos János: Puglia tartomány, Dekameron Könyvkiadó, Budapest, ISBN 963933156-2
  • Rotter Ekkehart: Apulien, Dumont Verlag, Ostfildern, 2007, ISBN 978-3-7701-4314-6
  • A világörökség, Mérték Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-7304-60-6
A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
Italia.it
2011. december 12.
A unique piece of medieval military architecture, Castel del Monte is a successful blend of elements from classical antiquity, the Islamic Orient and north European Cistercian Gothic.
Italia.it
2012. may 17.
33th (Visitors: 183.705) Project supported by Frederick II the Castle is an exceptional work for the perfection of its forms and the fusion of cultural elements of different periods and places.
Italia.it
2013. july 16.
Commissioned by Frederick II of Swabia in the 13th Century, the Castle is a massive and dominating octagonal structure that sits on a small stretch of the Murge plateau in Apulia.
Gianfranco Pinto Ostuni
2014. september 29.
Luogo da non perdere nelle visite in Puglia. Nel periodo estivo, fino ad ottobre servizio parcheggio e bus navetta per i visitatori. Nel periodo invernale si arriva direttamente in auto.
Viaggiareinpuglia.it
2013. április 3.
Non si può trascurare la visita a questo castello voluto e commissionato dall'imperatore Federico II e presumibilmente completato intorno al 1240.
Nicolas
2016. october 14.
Très belle vue. Le château est construit de façon tres mathématiques. Pentagone. Trapèze. Nombre d'or. Mais très vide et l'audio guide est peu intéressant.
8.7/10
EnMork és 71.572 több ember volt itt
Hotel Parco Serrone

kiindulási $58

Hotel Pineta Wellness & Spa

kiindulási $86

Jubilee Hotel&Lunch

kiindulási $52

Resort Villa

kiindulási $88

Hotel Salsello

kiindulási $57

Albergo Tripoli

kiindulási $57

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Puglia

Puglia (magyarosan Apúlia) egy olaszországi régió, Molise, Cam

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Castello svevo (Trani)

Замок Трани (italiano. Castello di Trani) находится на юге Италии в го

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Barlettai kolosszus

A barlettai kolosszus egy nagyméretű bronzszobror az olaszországi Ba

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Abbey of the Santissima Trinità (Venosa)

The Abbey of the Santissima Trinità or Abbey of the Most Holy

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Bari vár

A Castello Normanno-Svevo Bari városának egykori vára. 1132 körül épít

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Teatro Piccinni

A Teatro Piccinni, teljes nevén Teatro Comunale Niccolò Piccinni B

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
San Nicola

A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai ke

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Castle of Melfi

The Castle of Melfi in Basilicata is a monument owned by the Italian

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Lednice–valticei kultúrtáj

A lednice–valticei kultúrtáj Břeclav járásban található. 1996-ban

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Londoni Tower

A londoni Tower több erődített részből álló középkori épületeg

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Castle of the Moors

Castelo dos Mouros (English: Castle of the Moors) is a castle located

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Himedzsi várkastély

A himedzsi várkastély (japánul: 姫 路 城, Himedzsi

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Conwyi vár

A conwyi vár Észak-Wales egyik műemléke, amely Conwy tel

Az összes hasonló helyeken