A Budapesti Operettszínház egy zenés színház Budapesten.
Az egykori Somossy Orfeum (Nagymező u. 17.) épületét 1922-ben Ben Blumenthal amerikai vállalkozó bérelte ki, és építtette át színházzá. 1923-tól Fővárosi Operettszínház néven működött. Kabos Gyula és Bárdos Artúr igazgató idején Művész Színházként működött, prózai előadásokat tűztek műsorra. A Király Színház megszűnése után Budapesten az operett egyedüli otthona lett, de 1963-tól teret adott az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés játék stb.) 1966-71 között átépítették. 1998-tól lett a neve Budapesti Operettszínház.
Stúdiószínpada az épületen belül Raktárszínház néven működik.
Az első világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a „szórakoztató palota” bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy a „boldog békeidők”.
1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka, és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.
Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.
A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, és nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello, Dolly!, West Side Story, Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika hangja, Valahol Európában.
1998. január 1-jétől a színház Budapesti Operettszínház néven működik.
A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára, mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt.
1966-ban átépítették az épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső építészetét, tereit. 1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi emeleti páholysorát.
Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány- és parketta burkolattal.
A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi estét.
A színházbelső kialakítása Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, mint többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben.
Kerényi Miklós Gábor igazgatása idején a Budapesti Operettszínház több mint egyszerű, zenés eladásokat játszó teátrum: az elmúlt években modern, európai, kéttagozatú zenés színház lett, ahol a tradicionális értékeket a megújult operettjátszás, a modernitást pedig az irodalmi és történelmi alapú musicalek jelentik.
A színház Budapest kulturális és társasági életének egyik csomópontja, amelynek évi majdnem 500 előadását közel ötszázezer néző látogatja, látogatottsága gyakorlatilag száz százalékos. A 2006/2007-es szezonban 492 előadásra került sor, amelyet 401 079 néző élvezhetett.
A teátrum musical- és operett-bemutatói egyaránt sikeresek. A Rómeó és Júlia, a Mozart!, a Szépség és a Szörnyeteg, a Menyasszonytánc, a Rudolf, az Elisabeth és az Abigél előadásaira hónapokkal előre elfogynak a jegyek, a dr. Bőregér, a Marica grófnő, A víg özvegy, a Csókos asszony című előadások végén a közönség állva ünnepel[].
A színház új bemutatóival, az előadásaihoz kapcsolódó eseményekkel kiemelten foglalkozik az írott és az elektronikus média, reklámkampányai a legjelentősebb magyarországi médiaszereplőkkel való együttműködésben, azok támogatásával jönnek létre.
A színház vezető szólistái valódi sztárok, akiket teljesítményük és egyéniségük kiemel a sokaságból, s akik a média kiemelt figyelmét élvezik.
Az előadások alapján készülő CD és DVD kiadványok rövid időn belül arany-, illetve platinalemezzé válnak, a sikerprodukciókból készülő DVD-k több ezres példányszámban fogynak el.
A színház produkció és társulata köré az elmúlt években több tízezres fiatal rajongótábor szerveződött, akik folyamatosan nyomon követik a színházban zajló eseményeket, előadások után személyesen várják színészeinket a művészbejárónál, internetes fórumokon értékelik és elemzik az előadásokat, és minden jelentős eseményen ott vannak, amelyekről a színház hírlevélben tájékoztatja őket.
A Budapesti Operettszínház az utóbbi években külföldön is elismert és keresett színház lett. Operett és musical előadásaival rendszeresen vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain, minden évben utazik Japánba, de a közelmúltban fellépett Amerikában és Ázsia különböző országaiban is. Koprodukcióban előadásokat hoz létre Bécsben, Szentpéterváron, Prágában és Jekatyerinburgban.
Angler Balázs | Dolhai Attila | Kalocsai Zsuzsa | Molnár Ágnes | Simon Panna | Vágó Zsuzsi |
Arányi Adrienn | Falusi Mariann | Kékkovács Mara | Horváth Dániel | Sipos Imre | Vásári Mónika |
Auksz Éva | Faragó András | Kelemen Dániel | Nádasi Veronika | Stohl András | Vasvári Csaba |
Balczó Péter | Felföldi Anikó | Kerényi Miklós Máté | Németh Attila | Sz. Nagy Ildikó | Veréb Tamás |
Bálint Ádám | Fischl Mónika | Kisfaludy Zsófia | Oláh Tibor | Szabó Mónika | Vermes Tímea |
Balogh Bodor Attila | Földes Tamás | Kocsis Dénes | Oszvald Marika | Szabó P. Szilveszter | Zábrádi Annamária |
Bardóczy Attila | Frankó Tünde | Kolti Helga | Ottlik Ádám | Szendy Szilvi | György-Rózsa Sándor |
Barkóczi Sándor | Füredi Nikolett | Kovács Zsuzsa | Pálfalvy Attila | Szentmártoni Norman | |
Benkóczy Zoltán | Gergely Róbert | Kristóf István | Papadimitriu Athina | Szerényi László | |
Béres Attila | Gömöri András Máté | Laki Péter | Peller Anna | Szinetár Dóra | |
Boncsér Gergely | Gubik Petra | Langer Soma | Peller Károly | Szolnoki Tibor | |
Bordás Barbara | Homonnay Zsolt | Lehoczky Zsuzsa | Péter Richárd | Szomor György | |
Csengeri Ottília | Jantyik Csaba | Lévai Enikő | Petridisz Hrisztosz | Szulák Andrea | |
Csere László | Janza Kata | Lukács Anita | Polyák Lilla | Udvarias Katalin | |
Csonka András | Jenes Kitti | Magócs Ottó | Prescsák Zita | Udvaros Dorottya | |
Csuha Lajos | Jordán Tamás | Melis Gábor | Sánta László | Ullmann Zsuzsa | |
Dancs Annamari | Kádár Szabolcs | Mészáros Árpád Zsolt | Serbán Attila | Vadász Zsolt | |
Dézsy Szabó Gábor | Kállay Bori | Miklós Attila | Siménfalvy Ágota | Vágó Bernadett |