Bámiján-völgy

A Bámiján-völgy, hivatalos megnevezéssel Bámiján-völgyi kultúrtáj és régészeti leletegyüttes Afganisztán 2003 óta világörökségi védelmet élvező kulturális emléke az ország középső részén, Kabultól 230 kilométerre északnyugat-nyugatra, Bámiján tartományban, 2500 méteres tengerszint feletti magasságban. A leletegyüttes legjelentősebb részét képezték a sziklafalból a 6. században kifaragott, 2001-ben a tálibok által elpusztított hatalmas bámijáni Buddhák (pastuul د بودا بتان په باميانو کې, perzsául تندیسهای بودا در باميان), a gandhárai művészet legszebb alkotásai.

Földrajzi koordinátái:

Történelme

A Bámiján-völgy a 2–8. század között a Kína és India piacait a Közel-Kelettel és Európával összekötő karavánúton feküdt, s a krónikák a közeli Bámiján városáról mint virágzó buddhista kereskedővárosról emlékeznek meg. Az 5. századig a Kusán Birodalom, a 6–7. században heftalita hercegek, a nyugati türkök hűbéresei uralták, a 8. században a szaffárida uralkodók foglalták el. A 12. századig Gandhára tartomány területén feküdt, s ebben az időszakban már jó néhány buddhista és hinduista kolostor működött a Bámiján-völgy tágabb környezetében, amelyek egyúttal a görög és buddhista művészeti stílusok ötvözésével született gréko-baktriai művészet bölcsői is voltak.

A Bámiján-völgyi buddhista kolostor a 2. századtól a 9. századi iszlám invázióig állt fenn. A szerzetesek a sziklafalba vájt barlangokban éltek, sokuk saját cellája belső falát freskóval borította vagy kisebb szoboregyütteseket faragott ki belőle. A legnevezetesebb alkotásuk azonban a kolostort közrefogó, egymástól mintegy másfél kilométernyire található, két hatalmas – 55, illetve 37 méter magas – szobor, amelyek Földünk leghatalmasabb álló Buddha-szobraiként voltak ismertek. A kisebbik 507-ben, a nagyobbik 554-ben, a heftalita uralom virágkorában, a 2. századi nagy uralkodó, Kaniska parancsára, azaz majd négy évszázadnyi munkát követően készült el.

A szobrok törzsét a homokkő sziklafalból faragták ki, a további kiegészítő elemek – az arc részletei, a ruházat redői, a végtagok – pedig gipszstukkóval borított törekes sárból készültek. A végtagok tartását rejtett faszerkezettel biztosították, erre utalhat az egykor feltehetően a cölöpszerű fakonzolokat magukba fogadó, a szobrok felületén látható kör keresztmetszetű lukak sora. Egyes feltételezések szerint a szobrok arcainak felső részét hatalmas famaszkok boríthatták. Hogy a szobrok életszerűségét fokozzák, felületüket – különösen az arcokat, a kezeket és a ruházat gyűrődéseit – eredetileg megfestették (e színek a modern korra erősen megkoptak), a nagyobbik Buddha-alakot egyöntetűen kárminvörössel, a kisebbiket többféle színnel festették. Eredetileg a Buddhákat befogadó kőfülkék falait is festmények borították. A 630-ban e vidéken járt kínai utazó, Xuanzang beszámolója szerint a Buddha-szobrokat arannyal és fém ékszerekkel díszítették, s egy harmadik, a másik kettőnél hatalmasabb szoborról is említést tesz (erre, vagy esetleges nyomaira még nem bukkantak rá a régészek).

A 12. századot követően a Bámiján-völgyet meghódító iszlám uralkodók mindent elkövettek a monumentális buddhista szobrok, freskók és egyéb kézművesemlékek elpusztításáért. A 12. században a Gaznavidák (Mahmúd al-Gazní), a 17. században Aurangzeb nagymogul, a 18. században pedig a perzsa Nadir sah egyaránt nehéztüzérséggel igyekezett elpusztítani a szobrokat – sikertelenül.

Miután a szobrok többé-kevésbé érintetlenül átvészeltek másfél ezer esztendőt, az Afganisztánban hatalomra került tálib kormányzatnak sikerült az, ami elődeinek nem: a Buddha-szobrok elpusztítása. 1999 júliusában a tálib Mohammed Omár molla még a Buddha-szobrok megóvása érdekében adott ki nyilatkozatot, amelyben kiemelte, hogy miután Afganisztánban nem él már buddhista lakosság, annak „veszélye” nem áll fenn, hogy a szobrok élő vallásgyakorlathoz kötődő helyszínné váljanak, ellenben az ország turisztikai potenciálja szempontjából a leletegyüttes mindenképpen megőrzendő. Az iszlamista hangadók azonban mint az iszlámot sértő emberábrázolást bélyegezték meg a szobrokat, s a Talibán Iszlám Emirátus Legfelsőbb Bírósága 2001 márciusában rendeletet adott ki, amelynek értelmében az országban található valamennyi szobor elpusztítandó. Ugyanabban a hónapban a nemzetközi tiltakozás ellenére kezdetét vette és március közepére le is zárult a Bámiján-völgyi szobrok lerombolása. Szemtanúk szerint pakisztáni és szaúdi mérnökök is segédkeztek a rombolásban.

Noha a Buddhák nagyrészt elpusztultak, s csak az őket befogadó kőfülkék maradtak meg, körvonalaik felismerhetőek, a valamikori buddhista szerzetesek barlangjai pedig továbbra is érintetlenül megmaradtak. A szobrok elpusztítását követően a tálib megszállás alól felszabadult Afganisztánban lehetőség nyílt a szobrokat helyreállító munkára. A japán kormányzat kezdeményezésére – és olyan intézmények közreműködésével, mint a bubendorfi Afganisztán Intézet, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola – kezdetét vette a hiteles helyreállítás előkészítése. 2003-ban a Bámiján-völgyi buddhista emlékeket mint veszélyeztetett kulturális helyszínt vették fel az UNESCO világörökségi listájára.

Felhasznált forrás

  • C. Murray Smart, Bamiyan and the colossal Buddha, in A world history of achitecture, ed. by Marian Moffett, Michael Fazio, Lawrence Wodehouse, Boston, McGraw-Hill, 74–86.

Külső hivatkozások

A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
J
2016. august 22.
The ticket office seems often unmanned - just walk round no one really checks
Pearl Continental Peshawar

kiindulási $94

Sheraton Dushanbe Hotel

kiindulási $135

Dushanbe Serena Hotel

kiindulási $145

Park Star Hotel

kiindulási $100

Shelton's Green

kiindulási $33

VIP Guesthouse

kiindulási $80

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Band-e Amir National Park

Band-e Amir National Park (Persian: بند امیر‎‎) is Afghanista

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Hazarchishma Natural Bridge

Hazarchishma Natural Bridge (فارسی. پل طبیعی هزارچشمه) i

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Ajar Valley Nature Reserve

Ajar Valley Nature Reserve is a protected area in Afghanistan, located

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Tajbeg Palace

Tajbeg Palace or Tapa-e-Tajbeg Palace is a Palace built in the 1920s

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kabul Museum

Kabul Museum is the national museum of Afghanistan. It is a two-story

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Darulaman palota

A Darulaman palota (vagy „a béke hajléka” palota) európai stílus

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kabul Zoo

The Kabul Zoo is located in Kabul, Afghanistan, on the bank of the

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Gardens of Babur

Babur Gardens, locally called Bagh-e Babur (Persian: باغ بابر), is a h

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Szabadság-szobor (New York)

'A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a Szab

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Atombomba-dóm

A Hirosimai Atombomba-dóm (広島平和記念碑) világörökségi helyszín Japánban,

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Kata Tjuta

Kata Tjuta, sometimes written Kata Tjuta (Kata Joota), and also known

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Nagy Szfinx

A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb, és egyben az egyik le

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
A madarai lovas

A madarai lovas kora középkori sziklarelief a Madara-fennsíkon Su

Az összes hasonló helyeken