Várak a Orawskie Zamki

Árva vára

8.9/10

Árva vára Szlovákiában, Árvaváralja (Oravský Podzámok) község mellett az Árva folyó szintje felett 112 méterre magasodó sziklára épült. A középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.

Története

A vár alapításáról nincs fellelhető forrás, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Mikszáth Kálmán szóhagyományokra alapozva állítja, hogy a templomos lovagok építették. Első ismert birtokosai a Balassák voltak. Oklevélben először 1267-ben történik említés a várról, , amikor is IV. Béla kiváltotta Balassa Mikótól, és ettől kezdve egy ideig királyi várként funkcionált. Ekkor már létezett a fellegvár és valószínűleg a középső vár is. Az alsóvár helyén fából ácsolt épületek álltak. A királyi megbízottja a várispán volt.

1298-ban a király a trencséni Csák Máténak adományozta, majd annak halála után Doncs mesterre bízta a várispánságot, aki húsz éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget, és árvai grófnak nevezte magát. 1331-ban Károly Róbert a körmöci Lipót grófot nevezte ki árvai grófnak majd 1335-ben várispánná is tette. Lipót ezt a tisztséget 1349-ig töltötte be.

XV. század

1420-ban Zsigmond király Stíbor vajdának elzálogosította Árva várát.

1439-ben Albert halála után özvegye, Luxemburgi Erzsébet, hogy bebiztosítsa a koronát fiának, (a késöbbi V.) Lászlónak, segítségül hívta a cseh Giskrát. Giskra elfoglalta egész Árva megyét, de a várat nem tudta bevenni.

1441-től a várat a lengyel Komorowski Péter liptói és árvai gróf kaparintotta meg és 25 éven keresztül innen fenyegette az egész felvidéket. Garázdálkodásának csak Mátyás király vetett véget, aki egymás után foglalta vissza Liptóújvárat, Rózsahegyet és Likavka várát, végül Komorowski 8000 forintért eladta a királynak Árva várát. A jól képzett várőrséget Mátyás zsoldjába fogadta, részben ők képezték az alakuló fekete sereg magját.

Komorowskinak Jagelló Kázmér lengyel király az árvai grófság kárpótlásául a közeli (kb. 100 km-re északra fekvő) żywieci földeket adományozta, míg Mátyás király az árvai erősséget fontosságának teljes tudatában saját embereinek adta át: árvai gróf Kamienicai Tamás lett, várispán pedig a lomnici Horvát Kiszevics.

Mátyás ide záratta ismeretlen okból Várday Péter kalocsi érseket és kancellárt 1484-ben ezekkel a szavakkal: "Arva fuisti, arva eris et in Arva morieris". (Árva voltál, árva leszel és Árva várában fogsz meghalni). Az érsek csak Mátyás halála után szabadult.

1482-ben Mátyás Árvát és Liptót Corvin Jánosnak adományozta és egyúttal gróffá nevezte ki. 1484-ben Szapolyai Imre lett az árvai várispán.

XVI. század

A mohácsi csata után az árvai birtok visszakerült a király (Szapolyai János) birtokába, aki Corvin János birtokait elfoglalta. A vár parancsnoka a Szapolyai-párti Kosztka Péter és Miklós lett.

1527-ben I. Ferdinánd Árvát Thurzó Eleknek adományozta, azonban ez csak gesztus értékű volt, mivel a vidék és a vár nem volt a király birtokában. Ekkor merült fel a várral kapcsolatban először a Thurzó család neve. Rövidesen azonban Szapolyai bizonytalan politikája miatt Kosztka Miklós átállt a Habsburg király oldalára és jutalmul megkapta a közeli Sztrecsnó várát a nemességgel együtt.

1534-ben I. Ferdinánd Árvát dębowieci János lengyel úrnak adományozta, aki Sziléziából több rokonát és barátját magával hozta, többek között Wacław Siedlnickit, aki 1545-ben bekövetkezett halála után örököse is lett.

1549-ben Ferdinánd Árvát saját birtokaihoz csatolta és bérbe adta Siedlnickinek 18 337 aranyforintért, de 1556-ban Ferdinánd rendeletére át kellett adnia Thurzó Ferencnek, Elek testvérének.

Az árvai birtokhoz akkor 6 mezőváros és 75 falu tartozott, 74.000 holdnyi erdőgazdaság. Ezt a hatalmas területet a Thurzók birtokolták egészen a második világháborút követő államosításig.

Thurzó Ferenc Árva várát ifjú feleségével, Kosztka Borbálával kellemes kastéllyá építette át, de a védelmi szerepét is megerősítette. Thurzó György a birtok öröklését végrendeletében a leányágra is kiterjesztette, de előírta, hogy a birtok nem darabolható fel. Ezt a végrendeletet a király is jóváhagyta. Thurzó Imre halála után a család férfiága kihalt.

1574-ben a várat Ferenc 8 éves fia, György örökölte. Távolléte alatt a vár és a hozzá tartozó birtokok ügyeit Abaffy György intézte. Ebben az időben Magyarországon több Habsburg-ellenes felkelés tört ki. Thurzó György nem csatlakozott a felkelőkhöz, hű maradt Rudolfhoz. Ezért jutalmul 1606-ban neki adományozta Árvát a várral és a főispánsággal. Ettől kezdve a birtok az államosításig a Thurzó család birtokában maradt.

XVII. század

1616-ban György özvegye, Czobor Erzsébet igazgatta a birtokot, majd nagykorúságát elérve fia, Imre vette át tőle. Apjával ellentétben Thurzó Imre részt vett a Habsburg ellenes összeesküvésben. 1621-ben halt meg, vele kihalt a Thurzó csaláf férfi ága.

1626-ban Czobor Erzsébet is meghalt. A birtokot György és Erzsébet hét lánya örökölte: Zsuzsanna, Judit, Borbála és Illésházi Ilona, Vízkelethy Mária, Thököly Katalin és Szunyogh Anna. Az örökösök és férjeik 1626. július 5-én találkoztak Zsolnalitván, és itt közbirtokosságot alapítottak a birtokra. Az árvai közbirtokosság felölelte csaknem egész Árva megyét és a nyugati Tátra egy részét is.

A közbirtokosság első igazgatója 1626-1648 között Ilona férje, Illésházy Gáspár lett. Utóda Thököly István volt (1653-tól), akit az I. Lipót elleni összeesküvésben való részvételért elítéltek. Annak ellenére, hogy tagadta bűnösségét és hűségesküt tett a királynak, elkobozták vagyonát. A dolgok ilyettén alakulására Thököly ellenállásra kényszerült és a Habsburg ellenes Wesselényi-felkelés szimbolikus alakjává lett. 1670. november 28-án a császári hadsereg megkezdte a vár ostromát. Néhány nappal később Thököly meghalt és az őrség december 10-én megnyitotta a kapukat a császári had előtt.

1678-ban Thököly Imre szerezte meg a várat. 1709 januárjában Babocsay a várat körülzáró császári hadat szétverte, de április 10-én a kuruc védők a várat feladták.

XVIII. század

1711-ben a vár és a közbirtokosság visszatért a Thurzó örökösök tulajdonába, azonban a birtok jövedelme a háborús károk és a lakosság elmenekülése miatt csökkenő népesség következtében egyre kisebb lett. A 18. század második felében egy időre az igazgatói tisztségre senkit sem neveztek ki, 1764-től mintegy 20 évig pedig állami fennhatóság alá vonták.

1782-ben a közbirtokosság igazgatója Esterházy Miklós lett, majd 1792-től Zichy Ferenc. Az ő igazgatásuk alatt bizonyos részeket újjáépítettek, de a vár teljesen elveszítette védelmi jellegét.

XIX. század

festménye (1860-as évek)]] 1800-ban hatalmas tűzvész pusztított, néhány nap alatt a vár minden fából épült része leégett. Zichy Ferenc a teljes pusztulás ellen csak a fellegvár egy részét biztosította, és a vár így is maradt 60 éven át.

1868-ban az új igazgató, Zichy Ödön (Edmund) a mai Szlovákia területén az egyik első múzeumot alapította meg. A múzeum gyűjteményeit a nyilvánosság előtt is megnyitotta, a gyűjtemény első katalógusait pedig a 90-es években adta ki.

A Zichyk után 1894-1896 között Esterházy Pál igazgatta Árva várát. Utóda Pálffy József (1896-1919) között felújította és restaurálta az épületegyüttest. Az első világháború megakasztotta a múzeum működését és a párhuzamosan folyó rekonstrukciós munkákat. Csak a két világháború között folytatódott a helyreállítás, amikor a vár felett a csehszlovák állam rendelkezett, mely megvásárolta a közbirtokosság több, mint felét.

Napjainkban

A második világháború után a korábbi német és magyar birtokokat államosították Szlovákiában. A vár állami tulajdon lett. Jelenleg is tartanak a karbantartási és rekonstrukciós munkák. A vár jelenleg nemzeti emlékhely és múzeum szerepét tölti be. Bemutatják a vár történetét, legrészletesebben a Thurzó-korszakot és a közbirtokosság idejét.

Természettudományi és néprajzi kiállítás is van a múzeumban. Meg kell említeni a gazdag ornitológiai gyűjteményt, mely Antoni Kocjan lengyel erdész munkája.


Irodalom

  • Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai. Révai Kiadó 1928. Reprint FIESTA és SAXUM kft. közös kiadása ISBN 963-8133-56-2

Külső hivatkozások

Шаблон:Commons

Kategóriák:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
vlko
2010. may 11.
Orava castle is one of the most beautiful castles in Slovakia.for more info see http://en.wikipedia.org/wiki/Orava_%28castle%29
Ladislav D
2013. august 3.
prehliadka trvá cca 2 hodiny, modlite sa nech v skupine nemáte revajúce malé deti.
Elhelyezkedés
Térkép
Cím

0.1km from 059022, 027 41 Oravský Podzámok, Szlovákia

Útvonaltervezés
Nyitva tartás
Thu-Fri 10:00 AM–5:00 PM
Sat 10:00 AM–6:00 PM
Sun 9:00 AM–6:00 PM
Mon 10:00 AM–5:00 PM
Tue 10:00 AM–4:00 PM
Kapcsolatba lépni
Referenciák

Oravský hrad on Foursquare

Árva vára on Facebook

Apartman Gino Paradise Besenova

kiindulási $94

Hotel Koliba Greta

kiindulási $71

Hotel Besenova

kiindulási $95

Hotel Kultúra

kiindulási $64

Fatrapark

kiindulási $142

Apartmány Dreams

kiindulási $37

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Likava Castle

A Likava Castle turisztikai attrakció, a Várak egyikike a Likavka , S

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Havránok

Havránok is an important archaeological site in northern Slovakia. It

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Liptovská Mara

Szlovákia legnagyobb víztározója, a Liptovská Mara, 1965 és 1975 közöt

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Malinné (lyžařské středisko)

A Malinné (lyžařské středisko) (Slovenčina: Malinné (lyžiarske stredis

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Demänovská Cave of Liberty

Demänovská Cave of Liberty (Slovak: Demänovská jaskyňa Slobody) is a

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Demänovská Ice Cave

Demänovská Ice Cave or Demänovská ľadová jaskyňa (in Slovak) is an ice

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Bystrá (mountain)

Bystrá is the highest mountain in the Western Tatras in Slovakia,

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Strečno Castle

The Strečno Castle (Strečniansky hrad) is a Gothic castle in n

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Neuschwanstein

A neuschwansteini kastély (németül: Schloß/Schloss Neuschwanstein, mag

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Prágai vár

Prágai várPražský hradA vár középső része dél felől, a Szent Vitu

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Angyalvár

32px  A Róma történelmi központjavilágörökségi helyszín része

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Frederiksborg kastély

Frederiksborg kastély (dánul: Frederiksborg Slot) egy kastély a dá

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Lednice–valticei kultúrtáj

A lednice–valticei kultúrtáj Břeclav járásban található. 1996-ban

Az összes hasonló helyeken