Régészeti lelőhelyek in Alta

Alta sziklarajzai

Ratings
2.0/10

Alta sziklarajzai egy régészeti lelőhely egy része Alta közelében, az észak-norvégiai Finnmark megyében. A sziklarajzokat 1973-ban fedezték fel, és azóta összesen mintegy 3000 ábrát találtak, melyek egy részét a becslések szerint 6000 évvel ezelőtt rajzolták.

A rajzok a felszíni sziklákon találhatók. A helyszín 1985 óta az UNESCO Világörökség része; ez Norvégia egyetlen őskori világörökségi helyszíne.

A sziklarajzok öt különböző helyszínen találhatók, ezek közül a legnagyobb Hjemmeluft/Jiepmaluokta nevű hely közelében van, itt található az Alta Múzeum is. Csak ez az egy helyszín van nyitva a nagyközönség előtt.

Történelmi háttér

A régészek a sziklarajzok keletkezését a Kr. e. 4200-500 közötti időszakra teszik. Ebben a korszakban vadászó-gyűjtögető életmódot folytató csoportok éltek a területen. Ezalatt a hosszú idő alatt számos kulturális változás történt, például a fémszerszámok elterjedése, illetve a csónaképítés és a halászat technológiájának fejlődése. A legkorábbi rajzok feltűnő hasonlóságot mutatnak az Északnyugat-Oroszországban talált rajzokkal, ami a tágabb térségre kiterjedő kapcsolatokra utal.

A sziklarajzokat létrehozó kultúra – a térbeli és időbeli egyezés révén – feltehetőleg kapcsolatban állt a komsa és számi csoportokkal; ez utóbbit a számi eszközök és hangszerek díszítései és az altai rajzok közötti hasonlóság is alátámasztja.

A rajzokat kvarcit vésőkkel vésték a gránitba. A jégkorszak után a jégpáncéljától megszabadult Skandináv-félsziget fokozatosan emelkedett a tengerszinthez képest (ez a folyamat ma is megfigyelhető), ezért az eredetileg tengerparti sziklák beljebb kerültek a szárazföldön.

A sziklarajzok

Mivel a sziklarajzok keletkezésének idejéből írásos források nem maradtak fenn, az ábrázolások célját illetően csak feltételezések vannak. A rajzok a különböző lehetséges magyarázatok szerint például sámánista szertartások, varázslások eszközeiként szolgálhattak, de lehettek törzsi jelképek, egyfajta történetábrázolás, vagy pusztán a művészi önkifejezés eredményei is. Mivel hosszú időszakot és számos témát ölelnek fel, akár a fenti magyarázatok közül több is érvényes lehet. A leggyakoribb témák a következők:

Állatok

A sziklarajzokon számos állat feltűnik. A leggyakoribb a rénszarvas, amelynek ábrázolásai (például kerítés mögött) arra utalnak, hogy az ember már a korai időszakban is valamilyen szinten irányítása alá vonta. Jellemző még a jávorszarvas, valamint különféle madár- és halfajok ábrázolása. Bár a régészeti leletek alapján a táplálék biztosításában a halászat játszotta a legnagyobb szerepet, a halábrázolások ritkák; ennek feltehetőleg az az oka, hogy a halászat lényegesen könnyebb és kockázatmentesebb volt a vadászatnál.

Jelentős szerepet kaptak a medvék: rájuk nem csak vadásztak, hanem feltehetőleg valamilyen kultusz keretében tisztelték is őket.

Halászat és vadászat

Az emberábrázolások túlnyomó része vadászjeleneteket ábrázol. Hagyományosan ezeket a vadászattal összefüggő varázslások eszközeként értelmezték, azonban napjainkban ennél bonyolultabb magyarázatok is léteznek, melyek szerint a különféle tevékenységek egyes törzseket, az ábrák egymáshoz való viszonya pedig a törzsek közötti kapcsolatot szimbolizálja.

Különösen érdekesek a csónakokat ábrázoló rajzok: míg a korai időszakban a halászcsónakok egészen kicsik, később egyre nagyobb, akár 30 embert is befogadó hajókat véstek a sziklákba, amelyeknek kimunkált, állatokat ábrázoló díszítései a viking hajókkal mutatnak rokonságot, és arra utalnak, hogy ekkor a norvég partok mentén már hosszabb utazások is lehetségesek voltak.

Mindennapi élet és emberi kapcsolatok

Az ábrák egy része emberek közötti kapcsolatokat, vagy a mindennapi élet jeleneteit mutatja be: táncot, főzést vagy szexuális kapcsolatokat ábrázol. Egyes jelenetek egyértelműen társadalmi különbségekre utalnak, amikor egyes figurákat (feltehetően papokat, sámánokat vagy törzsfőket) kiemelt helyzetben ábrázolnak.

Hivatkozások

Irodalom

  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei – Észak- és Közép-Európa. Az UNESCO világöröksége sorozat 2., Pécs, Alexandra, 1997, ISBN 963-367-272-4

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz témájú médiaállományokat.
Komment elküldése
Tippek és tanácsok
Elrendezés:
Elhelyezkedés
Térkép
Cím

Altaveien 20, 9518 Alta, Norvégia

Útvonaltervezés

Szállodák a közelben

See all hotels Az összes
Radisson Blu Hotel Tromso

starting $227

Tradition Hotel Kultahovi Inari

starting $106

Kashiba's Hotel

starting $31

Hotel Rahi

starting $16

Aurora Village Ivalo

starting $367

Reindeer city house Rovaniemi

starting $259

Ajánlott látnivalók a közelben

Az összes Az összes
Royal and Ancient Polar Bear Society
Norvégia

Royal and Ancient Polar Bear Society is a tourist attraction located

Reisa Nemzeti Park
Norvégia

A Reisa Nemzeti Park Norvégia északi Troms megyéjében, Nordreisa köz

Pihtsusköngäs
Finnország

Pihtsusköngäs is a tourist attraction located in Kittilä, Finnország

Gollis
Norvégia

Gollis is a tourist attraction located in Lyngsejdet, Norvégia

Északi-fok
Norvégia

Északi-foknak több földrajzi helyet is neveznek. Európában ez az elne

Hasonló látnivalók

Az összes Az összes
Akropolisz
Görögország

Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származ

Perszepolisz
Irán

Perszepolisz (ma: Takht-e Jamshid, vagyis Jamshid trónusa) Iránban, S

Petra (romváros)
Jordánia

Petra (görögül: „szikla”, arab neve: البتراء, al-Butrá) romváros Jordá

Machu Picchu
Peru

Machu Picchu (kecsua nyelven: Machu Pikchu, „Öreg csúcs”) az egyko

Ayutthaya Historical Park
Thaiföld

Ayutthaya Historical Park is a tourist attraction located in Ban

See all similar places