Alcalá de Henares város Spanyolországban, Madridtól 35 km-re északkeletre. Madrid autonóm közösségben fekszik, 203924 fős népességével annak második legnépesebb városa a főváros után. Az ország egyik legrégebbi püspöki székhelye; belvárosa a Világörökség része. Általában egyszerűen Alacalának nevezik, de gyakran hozzáteszik az Henares folyóra utaló de Henarest is, megkülönböztetendő az országban található tucatnyi másik Alacalától.
A város területe a kőrézkor óta lakott. A rómaiak a Kr. e. 1. században hódították meg, és építették fel Complutum nevű városukat a meglévő, Iplacea nevű keltibér település mellett. Ez volt a mai Madrid környékének egyetlen római városa; 10 000 lakosával municipium volt, így önkormányzattal rendelkezett. A Római Birodalom széthullása után, a vizigótok alatt hanyatlásnak indult.
711-ben a mórok leigázták a vizigót várost, és egy közeli dombon al-qal'a (fellegvár) néven felépítették a sajátjukat, amely ma Alcalá la Vieja (Régi Alcalá) néven ismert. 1118. május 3-án foglalta vissza a toledói érsek a Kasztíliai Királyság nevében. Ezt követően a város az eredeti római helyen épült újra, az arab várost felhagyták. A rekonkviszta végéig a városnak mór és zsidó negyede is volt, és híres piachely volt. Központi elhelyezkedése miatt a kasztíliai királyok gyakran szálltak meg itt, ha délnek utaztak.
Az 1480-as években Kolumbusz Kristóf itt találkozott először I. Izabella kasztíliai királynővel és II. Ferdinánd aragóniai királlyal, akik később az Amerika felfedezésével végződő expedícióját finanszírozták.
A spanyol polgárháborúban súlyos károkat szenvedett.
| Alcalá de Henares egyeteme és történelmi környezete | |
| Világörökség | |
| Adatok | |
| Ország | Spanyolország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | II, IV, VI |
| Felvétel éve | 1998 |
| Elhelyezkedése | |
|
Alcalá de Henares
Pozíció Spanyolország térképén
|
|
|
A Wikimédia Commons tartalmaz ' témájú
médiaállományokat.
|
|
