Alaca Hüyük

Alaca Hüyük (törökül „Alaca-halom”; másképp: Alaca Höyük, Alacahöyük, Alacahüyük) egy híres régészeti lelőhely Törökország középső vidékén, alig 34 kilométerre északkeletre a Hattusas romjairól nevezetes Bogazköytől. Kr. e. 4000-től kezdve egészen a Kr. e. 7. század elejéig lakott település volt, a régészek eddig 15 réteget tudtak megkülönböztetni a feltárások során.

Története

A leletek tanúsága szerint négy fő régészeti kultúra élt ezen a mára tumulusz formájában fennmaradt településen, sorrendben egy kő-rézkori (Kr. e. 4000–3000; 15–9. rétegek), egy kora bronzkori (Kr. e. 3000–2000; 8–5. rétegek), egy hettita kori (Kr. e. 1800–1200; 4–2. rétegek) és egy phrüg (Kr. e. 750-től a pusztulásig; 1. réteg).

A kőrézkori Alaca Hüyük még csak egyszerű, kőalapon égetett agyagtéglákból épült házak együttese volt az északi dombok védelme alatt. A tumulusz legérdekesebb rétegei a bronzkoriak, mivel 13, az Anatóliában ekkor általánostól eltérően elrendezett, gazdag halotti ajándékokkal teli ún. királyi sírt találtak az 5. és 7. számú rétegekben. A sírmellékletek a korszakból származó legváltozatosabb és leggazdagabb kincsleletet képezik. A tárgyak aranyból, ezüstből, bronzból, agyagból, rézből vagy kőből készültek, és vannak köztük különféle edények, fegyverek (tőrök, kardok, bárdok) illetve állatokat (szarvast, bikát) és más témákat ábrázoló szobrocskák. Megtalálásuk nagy szenzáció volt, főleg abban a tekintetben, hogy más korabeli lelőhelyek (például Alisar Hüyük) feltárásának eredményei arra utaltak, hogy ebben a korban fejletlen mezőgazdász népesség élt Anatóliában.

Alaca Hüyük metallurgiai előrehaladottságával szemben érdekes módon meglehetősen alacsony szinten állt kerámia tekintetében. Ebben a korban az építkezés jellegzetes anatóliai módszerrel folyt: kő alapra napon szárított téglákat raktak, a lapos tetőt földdel szórták be, a padlót pedig gipszréteg borította.

A hettita kori rétegek láthatóak ma az ásatások felszínén. Ebben az időszakban a települést, melynek neve sajnálatosan nem maradt fenn, kb. 250 méteres sugarú körben fallal vették körül, és két kapuerődöt építettek hozzá a keleti és nyugati oldalán a városnak. Keleti kapujának oszlopai, melyeket szfinxek védenek, még ma is állnak. A kaputornyokat reliefek díszítik, amelyeken a hettita király és királyné áldozatbemutatása látható egy bika előtt a viharisten tiszteletére. Az ún. Mabet-Saray (Templom-Palota) alapjai a szfinxes kapun át a városba lépve jobb kéz felé láthatóak. IV. Tudhalijas király korában a településtől 2,5 kilométerre 50 méter magas gát, valamint ehhez csatlakozó csatornarendszer épült agyagból és kőből, amely a hettita uralkodó gátépítéseinek egyetlen megmaradt bizonyítéka. A rekonstruált víztározó 25-30 000 m³ vizet képes befogadni.

1200 körül a muskik (phrügök) vándorlása következtében Alaca Hüyük elnéptelenedett, és csak a kései phrüg időkben lakták be újra. Ez a megtelepedés azonban nem volt tartós, köszönhetően a kimmerek dúlásának a Kr. e. 7. század elején.

Feltárása

Alaca Hüyük a 19. század óta ismert lelőhely. 1835-ben W. C. Hamilton ismertette meg a nagyközönséggel. 1861-ben G. Perrot fedezte fel a négyzet alakú tornyok alapjait a kapu két oldalán, és ő volt az első, aki vitatta, hogy a reliefek hettita koriak lennének. 1881-ben a híres Anatólia-kutató, W. Ramsey kutatott itt, és újabb domborműveket talált. 1893-ban E. Chantre egy újabb bejárat felfedezését követően és a reliefek tematikájának gondos elemzése után arra jutott, hogy a nagy épület inkább templom volt, mint palota – sőt, ő vélte felfedezni az első phrüg feliratokat. Később a Bogazköy feltárásán dolgozó H. Winckler is kutatott 1907-ben, karöltve az isztambuli régészeti intézettel és Makridi Bejjel.

Szisztematikus feltárás csak Atatürk idején, 1935-ben kezdődött Hamit Zübeyr Koşay, Remzi Oğuz Arik és Mahmut Akok vezetésével, majd az 1983–1997 közötti ideiglenes leállást követően Aykut Çınaroğlu felügyeletével indultak újra az ásatások. 2002-től kezdődött meg a gát, a csatornák és az ülepítőmedencék feltárása és rekonstrukciója, amely 2006-ban fejeződött be – azóta ugyanúgy működik, mint az ókorban.

A leletek többsége ma az Alaca Hüyük-i múzeumban látható, de sokuk az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeuma tárlatában található.

Hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz témájú médiaállományokat.
A következő kategóriákban szerepel:
Komment elküldése
Tippek
Rendezzük meg:
julia
2012. december 1.
Müzede görülecek pek fazla şey yok, boğazkale ve çorum müzesi ile karşılaştırıldığında.. açık alanın kapı sfenskleri ve taş kabartma figürler güzel..
d. demir
2016. august 8.
Alacahöyük, Çorum iline bağlı Alaca ilçesinin 15 km kuzeybatısındaki Hüyük köyündeki bir höyüktür. Bu höyükte dört ayrı kültür evresinden kalma 14 yerleşim ya da yapı katı saptanmıştır.
Defne K.
2015. september 12.
Gezdim ben buranin muzesini... Gorulebilir yerlerden, muze kara giriliyor ve hediyelik esya da satiliyor.
Pınar Pelit Murali
2011. november 7.
Mutlaka gidilmesi gereken mukemmel bir muze, yalniz acik hava muzesi degil, hemen yanindaki ozel aciklamalarin bulundugu kapali muze de mutlaka gezilmeli.
Erh@n
2015. july 13.
Kazılar hala devam ediyor. Kral mezarları görülmeye değer. 1 saatte tümünü gezebilmeniz mümkün
Canan Köse
2022. november 18.
Hititlerin ikinci başkenti Alacahöyük müze ve kazı çalışma yerlerini görün
8.3/10
16.104 ember volt itt
Térkép
0.2km from Alacahöyük Köyü Yolu, 19600 Alaca Hüyük/Çorum, Törökország Útvonaltervezés
Fri 11:00 AM–7:00 PM
Sat 10:00 AM–8:00 PM
Sun 9:00 AM–8:00 PM
Mon 10:00 AM–6:00 PM
Tue 10:00 AM–8:00 PM
Wed 10:00 AM–5:00 PM

Alacahöyük on Foursquare

Alaca Hüyük on Facebook

Ziyabey Mansion

kiindulási $0

SarI Konak Boutique & SPA Hotel

kiindulási $83

Hotel Dalgiclar

kiindulási $40

Gözlek Termal Hotel

kiindulási $29

Hotel Baykal

kiindulási $18

Uluhan Otel

kiindulási $31

Ajánlott látnivalók a közelben

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Yazılıkaya

Yazılıkaya egy hettita sziklaszentély amely Hattuszasztól, a het

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Hattuszasz

Hattuszasz (Ḫattušaš) a Hettita Birodalom központja Anatólia közép

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Hattuszasz

Hattuszasz (Ḫattušaš) a Hettita Birodalom központja Anatólia közép

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Zile

Zile, also known as Zela, is a city and a district of Tokat Province,

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Amasya Castle

Amasya Castle (Turkish: Amasya Kalesi), a.k.a. Harşene Castle, is a

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Boyabat Castle

Boyabat Castle, is a castle in the town of Boyabat, Sinop Province,

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Esenboğa nemzetközi repülőtér

Az Esenboğa nemzetközi repülőtér Törökország fővárosának, Ankarának

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Ankara Castle

Ankara Castle (Turkish: Ankara Kalesi) is a fortification from the

Hasonló látnivalók

Lásd az összeset Lásd az összeset
Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Trója

Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; latinul: Troi

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Tzippori

Tzippori (Hebrew: צִפּוֹרִי, ציפורי‎), also known as Sepphoris, Dioce

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Longmen-barlangok

A Longmen-barlangok (Lungmen-barlangok, 龍門石窟/ 龙门石窟, kínaiul: „sárká

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Termessos

Termessos or Thermessos (Θερμεσσός)[] was a Pisidian city bui

Hozzáadni a Kívánságlistához
Voltam már itt
Meglátogatott
Megiddo

Megiddo ókori alapítású város a mai Izrael területén. Az i. e. 4.évez

Az összes hasonló helyeken